Megszámlálták a sasokat Zalában

A felmérésre immár kilencedik alkalommal került sor, s azt a nemzeti parkokkal és néhány további civil szervezettel együtt a Magyar Madártani Egyesület végezte. A munkálatokban Zalából négy személy vett részt, köztük a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa, Lelkes András is. A természetvédelmi őr lapunknak elmondta: az idei adatok közel hasonlóak, mint amit a tavalyi összeírás során tapasztaltak. Az idei monitoring program ugyanakkor a sasok mellett kiterjedt a többi ragadozó madárra, különös tekintettel az egerészölyvre, amelyet a 2012-es év madarának választottak.


- Ami a sasokat illeti, elsősorban az általunk már ismert fészkek környékét, illetve a nagyobb vizes élőhelyeket vettük számba, hiszen jellemzően itt látni leginkább őket - foglalta össze a szakember. - A várakozásnak megfelelően a legtöbb réti sast a Kis-Balatonnál találtuk, a tavalyi 14-gyel szemben most húsz egyedet jegyeztünk fel. Emellett néhány ritkaságszámba menő fekete sas került itt még a látókörünkbe. Róluk tudni kell, költőhelyük a Baltikum és Lengyelország, hozzánk inkább csak telelni jönnek.

Lelkes András azt is hozzátette, a Kis-Balaton mellett csupán a pati halastavak környékén láttak két réti sast. Néhány éve a Miklósfai-tavaknál is voltak sasok, ám ahogy tavaly, úgy idén sem sikerült itt megfigyelni őket.

- Mindez nem jelenti azt, hogy nincsenek is ott, hiszen a fiatal egyedek a költési időszak előtt elég nagy területen mozognak - folytatta a természetvédelmi őr. - Most is tapasztaltunk olyat, hogy a fészkek környékén nem mozgott madár, ugyanakkor az ürülékük azt jelezte, időnként mégis előfordulnak ott. Az enyhe tél a madarakra nem volt különösebb hatással, a költést idén sem kezdték korábban.