Javító – máshol: a kanizsai közgyűlés legutóbbi döntéseiből

Mint mondta: a csütörtöki közgyűlésen elfogadták Kanizsa idei költségvetését, amely takarékos gazdálkodást követel az önkormányzattól. A polgármester hangsúlyozta: ahhoz, hogy ne legyen működési hiány a büdzsében, 870 millió forintot kellett lefaragni, amit főként az intézmények, illetve gazdasági társaságok 15 százalékos költségmegtakarításával és a helyi adók növelésével akarnak elérni. Emellett egyéb tételeket is meg kellett vonni, így például a közalkalmazottak cafeteria juttatása is nullára csökkent, jóllehet, ha év végén marad pénz, akkor kompenzálják majd a dolgozókat, sőt, a Kanizsa-kártyára is igényt tarthat minden közalkalmazott a városban. 

Megszűnt továbbá a szépkorúak, az első házasok támogatása és a Hazavárunk ösztöndíj program folytatására sem jut pénz. A polgármester jelezte: a tavaly megkezdett fejlesztések - városrehabilitáció, szennyvízprojekt - mellett a városi kórház felújítása is elkezdődik, ám ezen beruházásokhoz már nem kell hiteleket felvenni. Cseresnyés Péter azt is kiemelte: bár a büdzsé feszes, de ezen megtakarítások elengedhetetlenek voltak ahhoz, hogy működőképes maradjon a város.

Cseresnyés Péter a közfoglalkoztatás újbóli indításáról is szólt. Mint mondta: az önkormányzat 5-6 hónapig mintegy 200 embernek tud majd napi 6 órás munkát adni az intézményekben, s a gazdasági társaságoknál. A közfoglalkoztatásra az állam közel 70 millió forintot ad, saját forrásból további 40 milliót biztosít a város.

Cseresnyés Péter a fiatalkorúak javító-nevelő intézetéről szóló testületi döntést is ismertette. Mint kiderült: ha a kormány úgy dönt, zöldmezős beruházásként kívánja megvalósítani az intézet kialakítását, akkor a város a Lazsnaki kastély és a volt Thury-laktanya legénységi épületeinek környékét is fel tudja kínálni az építkezéshez. A polgármester jelezte: a zöldmezős beruházás nem elképzelhetetlen, a korábbi helyszín, a volt határőrlaktanya alkalmassá tétele ugyanis komoly többletköltséget jelentene a lőszermentesítés miatt.