Továbbtanulás: egy hét maradt a felvételi jelentkezésre

- Nézze csak, eddig ilyesmi nem szerepelt a felméréseim között, egyre több diák készül külföldre tanulni, a napokban ausztriai intézmények nyílt napjaira utaztak, de még skót egyetem is a látókörükbe került - mutatja a kimutatást Néz Károly, a megyeszékhelyi Zrínyi-gimnázium egyik végzős osztályának osztályfőnöke. Ez a tendencia természetesen a hazai felsőoktatási - a felvehető hallgatók létszámát drasztikusan csökkentő - keretszámok miatt tapasztalható, de a sikeres felvételibe beszámítható pontok szisztémája is okoz fejtörést.

- Elvileg a jogszabály szerint a tervezett változtatásokat 2 évvel korábban be kell jelenteni - jelzi az ország egyik legjobbjaként számon tartott gimnázium igazgatója, Horváth Attila.


A pontszámításnál jól érzékelhető az a döntéshozói orientáció, mely az emelt szintű érettségi letétele felé irányítja a középiskolásokat. Ugyanis a megszerezhető többletpontokat már korábban átalakította az oktatási tárca: az emelt szintű, tehát mélyebb tudást feltételező érettségiért már 30 százalékos vizsgaeredmény után is 50 plusz pontot lehet kapni. Ezzel szemben az oly népszerű középfokú nyelvvizsga a korábbi 35 pont helyett csak 28-at ér, s a felsőfokút is csak 40-nel honorálják a korábbi 50 helyett.

- Ez sem teljesen logikus, hiszen még ma sem mondhatjuk el, hogy idehaza olyan sokan és jól beszélnének nyelveket, szerintünk még mindig indokolt lenne a nyelvtudás fokozott honorálása - mondja Horváth Attila, amikor számba vesszük a változásokat, s hozzáteszi, az emelt szintű érettségit még most sem választják túl sokan, mert nagy kockázatúnak érzik, ahhoz képest, amennyi plusz pontot el lehet érni vele.

A versenysportokban élen járók sem számíthatnak idevágó teljesítményük korábbi szintű elismerésére: az Európa-bajnokságon szerzett első három hely a korábbi 20 helyett csak 16 többletpontot hoz a konyhára.

Új elem, hogy egy természettudományos tantárgy (biológia, kémia, fizika, földrajz) osztályzatát mindenképp beszámítják az idén maximálisan szerezhető 500 pontba. Tavaly még 480 volt, de az élemedett korúak emlékezhetnek a 140 vagy a 20 pontos felvételi szisztémára is... Most az év végi osztályzatok és érettségi pontok (vagy az utóbbi százalékos eredménye) duplázásával 200-200 pontot, a többletekkel pedig újabb 100-at lehet szerezni.


- Mire a természettudományos tantárgy beszámítása kiderült, már be is fejeződött például a kémia és a földrajz tanítása - teszi hozzá Néz Károly, akinek nyelvi speciális tantervű osztálya végez a Zrínyiben, ahol összesen 109-en érettségiznek az idén. Néz Károly osztályában 4,5 volt a félévi osztályátlag, itt komolyan veszik a továbbtanulási terveket. - A gyerekek évek óta nagyon tudatosan készülnek egy-egy egyetemre, főiskolára, eszerint választották meg az emelt óraszámban tanult tantárgyaikat, ennek alapján tanulnak nyelveket, s most a szüleikkel együtt elbizonytalanodtak - utal a német-matematika-orosz szakos tanár a legégetőbb problémára, a keretszámok csökkentésére. (Legnagyobb mértékben a jogász- és a közgazdászképzés keretszámai csökkentek.) Mint ismeretes, szerdán a fővárosban diáktüntetés követelte a visszaállítást, a szaktárca azonban tegnap jelezte, nem kíván változtatni.

- Ezért hiába szereznek a gyerekek maximális pontszámot, akkor sem tudnak bekerülni a csekély számú állami finanszírozású helyekre, a költségtérítéses formához pedig a szülők igen komoly anyagi áldozatvállalása szükséges - mondja a szülői értekezletek hangulatát is vázolva Szőke Károly, akinek a Zrínyiben végző osztályából szerencsére sokan mennek a kormány által támogatott természettudományos szakokra. - Úgy láttam, a szülők belenyugodtak ebbe a helyzetbe, nem tehetnek mást, vállalkoznak a tandíjra.

Hozzá kell tenni, a kormány ösztöndíjrendszerrel, új konstrukciójú diákhitellel és felerészbeni állami támogatással szeretné vigasztalni az érintetteket.

Ugyanezt fejti ki érdeklődésemre Kovácsné Nemes Adél, a nagykanizsai Batthyány-gimnázium 31 fős 12. F osztályának osztályfőnöke.


- Az egyetemek közül jó pár elvárja az emelt szintű érettségit, de ehhez képest, ha most ott épp nem lesz államilag finanszírozott hely, hiába van többletpontja a diáknak. Váltani pedig már nem tud - jelzi a többletpontokkal kapcsolatos gondokat a magyar szakos tanárnő, aki maga is a Batthyányban végzett 92-ben. Kovácsné Nemes Adél hozzátette, a szülők bíznak benne, meg tudják oldani a gyerekek taníttatását, bár elkeseredettek, mivel csüggesztő a helyzet.

Némileg új helyzetet teremtett a frissen indult Közszolgálati Egyetem, ahová többen készülnek mind a Zrínyiből, mind a Batthyányból. Ezzel szemben folytatódik az elmúlt évek tendenciája, eszerint jogra egyre kevesebben adják be a jelentkezésüket.

- Félelem van a diákokban a saját jövőjüket illetően, ezt nagyon sajnálom, mert most kellene igazán önfeledtnek lenniük - zárta szavait a kanizsai tanárnő.