Titkok a múltból: ki volt valójában Szendrey Júlia?

Három esztendeje nyitották meg a Szendrey Júlia emlékszobát az írónő szülőházában, melyet a Pannon Egyetem Georgikon Kar működtet. Kedden pedig bemutatták a Georgikon Kiskönyvtár sorozat 25. számaként a Georgikon Alapítvány támogatásával megjelent Szendrey Júlia emlékkönyvet. A kötet ötletgazdája, egyik szerkesztője, dr. Lukács Gábor adjunktus úgy véli, fontos, hogy Keszthely neves szülötteinek emléke ne vesszen a feledés homályába.

– Nagyon örülök és büszke vagyok rá, hogy Európa elsőként alapított agrár-felsőoktatási intézménye, a Georgikon kötetet szentel Szendrey Júliának. Lényegében a Georgikonnak is köszönhető, hogy éppen Keszthelyen látta meg a napvilágot ez a csodálatos írónő, atyja, Ignác az intézmény hallgatója volt. A szülőhelyen kialakított emlékszoba sokáig üresen állt, a 80-as évek közepéig működött csak kiállítás. A Georgikon Kar és a város önkormányzata közösen ismerte fel a jelentőségét, s áldozott anyagiakat a látogathatóvá tételre – fogalmazott.

– Már az avatás idején felmerült az ötlet, hogy Szendrey Júliáról könyvet kellene kiadni, hiszen róla illik többet tudni annál, mint hogy Petőfi felesége volt – ráadásul sokszor tévesen, „hűtlen özvegyként” megítélve. Az elképzeléseket tettek követték, elkezdtük tervezni a tartalmat.

Az emlékszoba kiállításának kurátora, dr. Ratzky Rita írt fejezetet Szendrey Júlia életének főbb mozzanatairól és munkásságának fontos állomásairól. Az emlékszobában találkoztunk Veres Ildikóval, aki Szendrey Júliáról készíti a diszszertációját, neki köszönhetően is kerültek anyagok a kötetbe. Több helyi szakértőt – Cséby Gézát, Petánovics Katalint, Vári Andornét – is felkértünk tanulmány készítésére, így Szendrey Júlia emlékének őrzéséről, a keszthelyi írónőkről is olvashatnak az érdeklődők, és található egy szubjektív életrajzi kronológia, valamint válogatás Szendrey Júlia műveiből is.

A kötetből kiderül, hogy Szendrey Júlia rendkívül művelt asszonyként Petőfi méltó szellemi társa is volt, megismerhetik életének megpróbáltatásait, második házasságának titkait.

– A száznegyven oldalas, fotókkal gazdagon illusztrált emlékkönyv szerkesztése során arra törekedtünk, hogy minél több érdekességet is tárjunk az olvasóközönség elé – vette át a szót Tóth Éva tanársegéd, a kötet másik szerkesztője, hozzáfűzve: olyan információkkal is szolgáltunk, melyek nagyon sokaknak talán újdonság lesz.

Közöttük például, hogy az Andersen mesék Szendrey Júlia fordításában jelentek meg először magyar nyelven. A szakirodalom szerint „A császár új ruhája” és a „Rendíthetetlen ólomkatona” nála „Szilárd cinkatona”) fordításakor egyaránt bátran használta a korabeli gyermekfolklór elemeit.

– Az emlékszoba működtetésével és a kötettel hozzá tudunk járulni, hogy jobban megismerjék az írónőt – mondta Tóth Éva.