Éltető hálapénz?

Így vélekedik a nagykanizsai Perneczki Ferenc. A férfi hosszú ideje szenved cukorbetegségben, melynek szövődményeként elveszítette alsó végtagjait. Bajaival sokszor volt a kórházak látogatója, így aztán van némi tapasztalata arról, hogyan is működik a rendszer.

- Mára odáig jutottunk, hogy sokan azért nem mennek el egy-egy rendelésre, mert azt gondolják: nem tudják megfizetni a doktort - mondta. - Némely orvosok az életszínvonalukat nem az egyébként szégyenletesen alacsony fizetésükhöz, hanem a hálapénz havi összegéhez igazították - fűzte hozzá a kanizsai férfi. - Gondolván, ha a páciens is ad, akkor vehetek drága autót, nagy lakást, akár még hitelre is. Innét kezdve aztán önjáró lett a gépezet, a törlesztőrészletek kikövetelik maguknak, hogy a doktor ne csak elvárja, hanem esetleg kérje is a hálapénzt.

A hálapénz ma az élet számos területén jelen van hazánkban, de az egészségügy az, ahol irreálisan burjánzik a jelenség. Most azért kerülhetett ismét napirendre, mert a Munka Törvénykönyve július elsejei módosítása megtiltotta a hálapénz elfogadását, kivéve, ha a munkáltató engedélyezi azt.

- Figyelembe véve az egészségügyi ágazat helyzetét, a kialakult folyamatokat, és mérlegelve többféle tényezőt, az általam irányított mindkét intézményben engedélyeztem a kollégáknak a hálapénz elfogadását - mondta kérdésünkre dr. Kvarda Attila, a keszthelyi kórház fő- és a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház ügyvezető igazgatója. - A döntés során figyelembe vettem a már meglévő, kölcsönös bizalmon alapuló orvos-beteg kapcsolatokat, illetve a hálapénz mint kiegészítő jövedelem megtartó erejét, hiszen mindenki ismeri az egészségügyi ágazat bérhelyzetét.

A Zala Megyei Kórházból szabadságolás miatt nem tudtunk információhoz jutni az ottani döntéssel kapcsolatban. A Kanizsai Dorottya Kórház részéről pedig dr. Fröhlich Klára csupán annyit közölt: prof. dr. Bátorfi József főigazgató körlevélben tájékoztatta az intézmény munkavállalóit arról, hogy mentesíti őket a paraszolvencia elfogadásának tilalma alól. Egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy az előre kikövetelt bárminemű juttatás elfogadása, kikényszerítése tilos, és bűncselekménynek minősül.

Tiszta helyzet manapság csak a magánklinikákon van, ahol a beteg rögzített árat fizet a szolgáltatásért.

- A magánegészségügyi ellátás lehetőséget teremt arra, hogy a beteg úgy jusson el a szükséges vizsgálatra, hogy azzal nem sérti a többi beteg érdekét, s hálapénzért nem vásárol soronkívüliséget az utolsókból elsők erkölcsileg aggályos elve alapján. Tapasztalatunk szerint ezért egyre többen választják ezt az ellátást a hálapénz méltatlan dugdosása helyett - mondta a téma kapcsán dr. Cserháti István adjunktus, egy nagykanizsai gyógycentrum ügyvezetője, aki korábban évtizedekig az állami egészségügyben dolgozott. - Azt gondolom, a hálapénz-kérdés végleges rendezéséig, vagy éppen rendezéséhez mert rendezni kell, ez nem kétséges ésszerű megoldást jelentene, ha azok, akik magánellátást vesznek igénybe, a szolgáltatás díjának egy részét visszakaphatnák a közellátást finanszírozó egészségbiztosítási pénztártól. Hasonló rendszer Hollandiában már működik.

Dr. Cserháti István hozzátette: sajnos ki kell mondani, hogy napjaink egészségügyét a hálapénz tartja életben. Ha ezt az alrendszert egyik napról a másikra felszámolnák, jó eséllyel összeomlana az egészségügy, hiszen attól kezdve már egyszerűen nem érné meg dolgozni benne a jelenlegi éhbérekért. Az orvosok ugyanis a nagy felelősség és a sok-sok túlóra ellenére sokkal rosszabbul keresnek, mint például a mérnökök, vagy a banki szakemberek. Nem véletlen, hogy rengetegen vállalnak munkát külföldön.

- Tisztességes fizetést kell adni, és akkor az orvos a hónap vége felé nem azt számolgatja, hogy ettől, vagy attól a betegétől mennyit kap, aztán addig somfordál körülötte, amíg bele nem csúsztatja a borítékot a zsebembe - magyarázta.

Németh Rita, az intézmény gazdasági igazgatója szintén állami kórházi tapasztalattal a háta mögött hozzáfűzte: erre egyébként már kidolgozott módszerek vannak, ezt is szolgálja például a kórházi kezelés zárónapján az utolsó találkozás a szakorvossal. Ugyanis amíg ő nem látta a pácienst, addig az nem kapja meg a papírjait.

Dr. Kiss Ferenc, a Magyar Orvosi Kamara megyei szervezetének elnöke szerint a hálapénz elleni küzdelembe nem illeszkedik a Munka Törvénykönyvének friss módosítása, éppen ellenkezőleg. Ő is úgy véli, az egyetlen hathatós intézkedés az egészségügyi szakma bérrendezése lenne.

- Azt gondoljuk, a hálapénz magától megszűnik, ha felelősségteljes munkájukért megfelelő díjazást kapnak az orvosok és végre elkészül a régóta ígért életpályamodell - szögezte le. - Ehelyett azonban a politika a mostanihoz hasonló pótcselekvésekkel jön; azzal, hogy a döntést az intézményvezetők kezébe adta, nem oldott meg semmit, sőt.