Túlterheltek a zalai háziorvosok?

A Központi Statisztikai Hivatal felméréséről közel egy hónapja adtunk hírt. Akkor azt írtuk: a tanulmány szerint a két zalai megyei jogú város háziorvosai bőven az átlag fölötti mértékben leterheltek, az egy orvosra jutó ellátott esetszám éves szinten 12 ezer körüli. Eközben például Veszprémben, Debrecenben és Szegeden nem éri el a kilencezret sem.

Mitől túlterheltek?

Áldatlan állapotokról számolt be dr. Mihalecz Károly nagykanizsai háziorvos is.

- Csak a saját tapasztalataimról tudok beszélni, de az alapján megerősíthetem: rendelési időben magas a betegszám, ügyeletben pedig sok a hívás, utóbbiak jelentős része egyébként szerintem indokolatlan - szögezte le. - A rendeléssel és a délutáni készenléti időszakkal együtt minimum 60 beteggel kerülök kapcsolatba naponta. Ez azonban csak egy átlag, ami jelentősen nőhet is például az influenzás időszakokban. Azt gondolom, a nagy betegforgalom oka részben a magyar társadalom beidegződéseiben keresendő. Előjegyzési lehetőséget biztosítani például teljesen felesleges, az emberek sok mindenre használják az internetet, de bejelentkezéshez éppenséggel nem. Azt gondolom, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak limitálni kellene a naponta ellátható betegek számát, mert a jelenlegi helyzetben éppen a megelőzésre nem jut idő.

A kanizsai háziorvos hozzátette: amúgy a betegmegkeresések egy része abból fakad, hogy a magányosan élő betegek beszélgetni szeretnének és ki másnak akarnák kiönteni a lelküket, mint az orvosuknak?

Dr. Selmeczi Kamill, a Fakoosz Alapellátó Orvosok Országos Szövetsége elnöke más okokat is lát abban, hogy a dolog így alakult.

- A helyzethez jelentős mértékben hozzájárult az is, hogy a megyében működő kórházak kapacitása a teljesítményvolumen-korlát miatt szűkösebb a kelleténél - bocsátotta előre a szakember. - Várólisták vannak, előfordul, hogy a betegek csak sokára kapnak időpontot, ám valakinek addig is el kell látni őket, kezelni kell, amíg bejutnak a szakvizsgálatra, ennek terhe nyilván a háziorvosokra hárul. Ez akár többszöri kontrollvizsgálatot is jelenthet. Az is probléma, hogy az úgynevezett diagnosztikai háttérhez is nehezen lehet hozzáférni, szintén hosszú a várólista, ami hátráltatja a gyors diagnózis felállítását, azaz nem egyszer bizonytalanság közepette kell valamilyen terápiás megoldást találni. Részben tehát ezeknek a tényezőknek a következménye a terhelés növekedése, másrészről pedig néhány jogszabályé és intézkedésé, amelyek például a gyógyszerfelírás lehetőségét nehezítik, illetve az adminisztráció miatt megnövelik az erre fordított időt a rendelés során. És a betegeknek sem kedveznek, hiszen adott esetben havonta el kell menniük a háziorvosukhoz újra és újra felíratni a készítményt.

Dr. Selmeczi Kamill hozzátette: véleménye szerint az ügyön sokat lendítene, ha a háziorvosi diagnosztika fejlesztése előnyt élvezne, ezzel ugyanis a betegutak jelentősen leegyszerűsödnének.

A dr. Selmeczi Kamill által vázolt állapotról számolt be és ugyancsak az adminisztratív terheket kárhoztatta dr. Borda István murakeresztúri háziorvos is. A doktor bőséges tapasztalattal rendelkezik hivatása árnyoldalairól és látja azt a (vissza)fejlődési pályát is, amit a rendszerváltás óta bejárt a szakma.

- Murakeresztúr és Fityeház betegeit látjuk el a praxisban, s az adataink szerint augusztusban 1132 felnőtt és gyermek beteg jelent meg a rendelőben - mondta a szakember, aki immár 35 éve rendel Dél-Zalában a vegyes, azaz felnőtt-gyermek praxisban. - A két településről hozzám bejelentkezett betegek száma 2400 fő. Az adatok tükrében jól látszik, hogy egy-egy hónapban annyi az esetszám, mintha közel a betegeim felét megvizsgálnám.

Dr. Borda István is azon a véleményen van, hogy a szakma leterheltségén nagy mértékben változtatna, ha a jogalkotó kibővítené a háziorvosok úgynevezett kompetencialistáját, azaz plusz jogosítványokat kapnának azzal kapcsolatban, hogy milyen vizsgálatokat végezhetnek el, vagy gyógyszereket írhatnak fel.

- Sok a szív- és érrendszeri betegségben, stroke-ban szenvedő páciens, akik a terápiához szükséges gyógyszereikhez a felírási javaslatot a jelenlegi szabályok szerint csak szakrendelésen kaphatják meg - magyarázta. - Miközben sok kollégámnak 2-3 szakvizsgája is van, s rendelkezik olyan végzettséggel (mondjuk belgyógyász), amivel lényegében ő is odaadhatná a készítményt, nem teheti meg, hanem el kell küldenie a beteget a szakrendelésre. Ahol az kap egy javaslatot, a háziorvos csak ennek birtokában írhatja fel a gyógyszert. Ez a beteg felesleges járatása, nekünk pedig dupla munka. A betegutak ésszerűsítésével hihetetlen mértékben lehetne könnyíteni a mi munkánkat és a páciensek életét is.

Állítólag ez a folyamat már elindult...

- El? Én nem tudok róla, vagy legalábbis nem vettem még észre, azt érzem, hogy a rendelésen ugyanúgy megy a daráló, mint korábban - szögezte le dr. Borda István.

A murakeresztúri háziorvos hozzáfűzte még azt is: ráadásul egyes szociális jutattások igényléséhez szintén a háziorvosnak kell igazolást kiállítani, ami óriási papírmunkát jelent hónapról hónapra.

Borda doktor egyébként minden reggel 7 órakor kezdi a rendelést, miután azt befejezte, kimegy a befutó beteghívásokra, a gondozásra szoruló páciensekhez, majd miután végzett, késő délután visszatér a rendelőbe és elvégzi a kötelező adminisztrációt. Gyakran este 8-9 óra, mire hazaér, s az átlagosan elfogadott 8 órás munkaidőre 23 órát ráhúz naponta...

Szót váltottunk dr. Selmeczi Kamillal a napokban bejelentett, a háziorvosokat érintő béremelésről is, mely alapján az úgynevezett kártyapénzt 14 százalékkal megemelik, amiből kifejezetten a béremelés finanszírozható. Az elnök ennek kapcsán azt mondta: az említett mérték kezdő lépésnek elfogadható, de érdemi bérnövekedést nem jelent. Hozzátette, a tárgyalások tovább folynak, s ígéretet kaptak arra, hogy a jövő évben még emelkedik majd a praxispénz. Remélhetően olyan mértékben, hogy a pálya vonzó lesz a fiatal orvosgenerációk számára is és mérséklődik a háziorvosi szakma másik égető godja, az utánpótlás.