Meggyőzni az aktívakat

– Kezdjük egy aktuális témával: van-e realitása és értelme az áfacsalás-ügyet vizsgáló parlamenti bizottság felállításának?

– A remény hal meg utoljára, de ha őszintén kell latolgatnom az esélyeket, azt mondanám, a Fidesz ezt a kezdeményezést is el fogja utasítani. Úgy látszik, van takargatnivalójuk, menekülnek a téma elől. Talán azért, mert Horváth András, mielőtt a nyilvánossághoz fordult volna, végigjárta a meghatározó fideszes politikusokat, akik tehettek volna valamit a visszaélések ellent. Egy biztos: összegyűltek az aláírások, így csak a Fideszen múlik, hogy feláll-e a vizsgálóbizottság. Láthatóan mindenki más igennel szavaz majd a Parlamentben.

– Az adócsalási vád máris központi kampánytéma. Mi van még MSZP tarsolyában, milyen kampányra számíthatnak a választók?

– Kétféle stratégiával készülünk. Értelemszerűen kormányzati kritikát fogalmazunk meg, rámutatunk arra, hol verte át a választópolgárokat a Fidesz, és melyek azok a hazugságok, amelyeket megpróbálnak a gátlástalan kormányzati sikerpropagandával elfedni. Emellett pozitív hangvételű üzenetet is közvetítünk: elmondjuk, mi milyen megoldásokat javaslunk az emberek mindennapi problémáira, illetve párbeszédet kezdeményezünk arról, hogy mit várnak el a következő kormányzati ciklusban.

– Mégis az látszik, hogy a kormánypárt jobban indította a választási hajrát. A rezsicsökkentésre nem volt erős válasz, az élelmiszeráfa-csökkentésért indított aláírásgyűjtésnek kicsi a visszhangja, a videóügyből pedig az elhatárolódás dacára nem jött ki jól a baloldal.

– Nézze, a Fidesz akkora médiafelületet használ, hogy már szinte mindenhonnan ugyanaz a kormánypropaganda folyik. Így érthető, hogy nem kapott nagy hírverést az áfajavaslatunk, ugyanakkor nem volt felesleges az akció, hiszen mégiscsak nyomás alatt tartottuk a Fideszt, s kénytelen volt megszavazni néhány termékcsoportnál az élelmiszeráfa csökkentését. Ami a kormánypropagandát illeti, van vele egy nagy gond: az emberek nem érzik úgy, hogy Magyarország jobban teljesítene, s hogy az ő mindennapi munkájuknak, küzdelmeiknek megvolna a gyümölcse. Eközben állami vezetők egy év munkával csaknem kétévi prémiumot kapnak. Azzal indokolják, hogy túlóráznak és hétvégeken is dolgoznak. Kérem, több millió magyar ember hasonló módon dolgozik, sőt, keményebb munkakörülmények között, sok esetben havi bruttó százezerért. A Fidesz a saját politikai elitjével és klientúrájával nagyon bőkezű, de közben az út szélén hagy már több mint 4 millió embert, akik nagyon nehéz körülmények között élnek. Éppen emiatt a hamis sikerkampány vissza fog ütni a Fideszre.

– A kormányoldal által kiemelten kommunikált rezsicsökkentés éppen a megélhetés terheit enyhíti. Van erre jó ellenzéki reakció?

– A rezsicsökkentés egyszerűen rezsiátverés. Ha valaki megnézi, mennyivel növekedtek a megélhetés költségei, például a gázárak 2010 óta, akkor láthatja, hogy többszörösét vette el a kormány az emberektől annak, amit most megpróbál visszaadni apránként. A mi áfacsökkentés-javaslatunk sokkal jobb lett volna, mert a családok másik nagy kiadási tételén könnyíthetett volna a kormány.

Mesterházy Attila: – A hamis sikerkampány vissza fog ütni a Fideszre Fotó: Katona Tibor

– Megkerülhetetlen az ellenzéki együttműködés kérdése. Várható felülvizsgálat, vagy marad az MSZP és az Együtt-PM megállapodása?

– Mi az együttműködést kormányváltók szövetségének hívjuk, hiszen minden szavazat, amelyet e szövetségre adnak le a választópolgárok, Orbán Viktor menesztését, a rezsim leváltását szolgálja. Az is biztos, hogy nem vész el egyetlen, ránk adott voks sem, hiszen a pártjaink be fognak jutni a parlamentbe. Ez egy jó és erős szövetség, és mindenkinek megvolt rá a lehetősége, hogy csatlakozzon hozzá. Volt, aki a szocialista párt ajánlatát elutasította. Most már az a legfontosabb feladata az összes demokratikus ellenzéki pártnak, hogy az aktív bizonytalanok körében találjanak minél több támogatót, mert nélkülük nem lehet leváltani ezt a kormányt. Tehát innentől kezdve nem egymással foglalkozunk.

– Nem tartanak attól, hogy ha a DK külön jelölteket indít, akkor megoszlanak a baloldaliak szavazatai az egyéni választókerületekben?

– Ennél bonyolultabb a helyzet, mivel a választójogi törvényt úgy alakították át, hogy a körzetekben minél több jelölt indulását ösztönözzék. Tehát az tévhit, hogy majd a körzetek nagy részében lesz egy-egy jelöltje a Fidesznek, a Jobbiknak és a kormányváltó összefogásnak. Nem csak más pártok állítanak majd jelölteket, de sok független is indul, hiszen ötszáz aláírást könnyen össze lehet gyűjteni, ráadásul egy választópolgár több embert is jelölhet. Arról nem is beszélve, hogy körülbelül 600 millió forint állami támogatást lehet azzal szerezni, ha valaki mind a 106 körzetben indít jelöltet. A Fidesz tehát jó adag közpénzt is ad az induláshoz.

– A felmérések továbbra is magas Fidesz-előnyt jeleznek. Rendelkezik-e az MSZP olyan „ütőkártyával”, amely fordulatot eredményezhet?

– Én úgy látom, a közvélemény-kutatások már nem tudják mérni pontosan a pártpreferenciákat. Az Ipsos legutóbbi mérése szerint 8-ról 11 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik tudják, kire szavaznak, de nem mondják meg. Amíg másfél-kétmillió aktív bizonytalan választópolgár van Magyarországon, merész volna megjósolni a választás végeredményét. Még egy dologra emlékeztetnék: 2002-ben, a választás napján az összes exit poll felmérés azt mutatta, hogy körülbelül 8 százalékos fölénnyel megnyerte a választásokat a Fidesz. Nem így történt: az MSZP verte meg a Fideszt.