A leggyorsabb Balaton „kerülő” - Simon Péter kirándult terep kerékpározás világába, ám mégis maradt aszfalton

Jól döntött a 24 éves fiatal, ugyanis minden idők leggyorsabb idejével 4 óra 35 perc alatt körbetekerte a Balatont, a legutóbb pedig a hazai pályának számító Tour de Zalakaros 127 kilométer hosszú viadalán állhatott fel a dobogó csúcsára.

- Az úszásban nem voltak olyan komoly sikerélményeim, hogy megérte volna maradni, ezért télen teremben jó barátom az azóta jazz zongoristaként sikeres Gayer Mátyás hatására elkezdtem spinning edzésekre járni – mesélt pályája elejéről Simon Péter. – Az ottani légkör valamint a kerékpározás élménye akkora erőt adott, hogy folytattam. A szüleim és Jankovics Ferenc edzőm is támogattak az elképzeléseimben, így tavasszal már egy országúti kerékpár nyergében, a szabadlevegőn faltam a kilométereket.

Hatvan kilométeres tempónál, percenkénti 200 feletti pulzusszámnál a lábak szinte felváltva görcsölnek. A csúcskategóriás, karbonszálas országúti kerékpár nyerge hiába kényelmes, az ötórás állandó tekerést követően a versenyző a sima célba érkezésre koncentrál. Simon Pétert nem érdekli a szenvedés – nála ez már életforma.

Péter először csak hétvégente tekert a város körül, majd amatőr viadalokon is indult. Bő egy év múlva olyan szintre jutott, hogy – zalai egyesület híján – a fővárosi KSI csapata a soraiba fogadta, majd néhány kiváló versenyét követően beválogatták az ifjúsági magyar válogatott keretbe. A következő évben egy világkupán a 17. helyen végzett, ezzel a kitűnő eredménnyel hozzásegítette az országot a szingapúri ifjúsági olimpiai szerepléshez. Azonban mivel épp' „kiöregedett" a korcsoportból nem ő utazhatott.

Fotó: Szakony Attila

-A lendületem elég sokáig tartott, bár a 23 éves korcsoportos szereplésem nem indult jól, hiszen eltörtem a kulcscsontomat – fogalmazott Péter. – A kitartásommal viszont nem volt gond, ráadásul a szakértők a testfelépítésem és a képességeim alapján a spanyol tehetséghez, Alberto Contadorhoz hasonlítottak, ami rendkívül megtisztelő, bár tudtam sok munka vezet odáig. Értékeltem is, amikor sikerült az országúti biciklizés ikonjaival versenyeznem. Kitartásomnak és rengeteg edzésemnek 2011-ben meglett a gyümölcse: egy olasz-magyar profi csapat tagjaként a korosztályomban megnyertem a 160 kilométeres országos bajnokságot, ezen kívül külföldön több napos versenyeken, kategorizált profi indulók között többször az élmezőnyben végeztem – fizetés nélkül.

Három éve Simon Péter belefáradt a küszködésbe, hiszen annyi energiát és időt beleölt, mégsem tudott minőségi szinten versenyezni. Nehezen döntött, végül mégis úgy határozott: befejezi aktív pályafutását. Az élet úgy hozta, hogy két évvel ezelőtt egy korábbi csapattársával nyolc hónapot tölthetett egy török luxusszállodában, ahol kerékpáros túrákat vezettek.

- Szenzációs élményben volt részünk, hetente az eddigi erőltetett tempó helyett mindössze 400 kilométer tekertünk mountain bike nyergében, ami nekünk szórakozás volt – folytatta a fiatal. – Kemer városában napi két túrát vezényeltünk le, teljes ellátást kaptunk, s élveztük a terepbiciklizés csodáját. Az osztrák és német vendégek kikapcsolódtak, jórészt kiváló hangulatban tekertünk. Egyszer előfordult, hogy egy 100 kilogrammos embert húsz kilométeren át toltam hazafelé. Azt mondta leblokkolt és nem bírt megmozdulni, a pedált sem tudta hajtani. Csupán csak arra volt képes, hogy fogja a kormányt. Adtam neki egy csokoládét és a kerékpáron egyensúlyozva visszatoltam a szállásra. Mindenki csodálkozott, hogy egy 180 centiméter magas, 67 kilogrammos fiatal, hogyan képes ekkora erőpróbára. Azonban 100 ezer kilométerrel a lábamban ez nem volt túlságosan megerőltető feladat.

Miután Péter hazatért, egy ismerősén keresztül lehetőséget kapott, hogy a számára új szakágban, a terep kerékpározásban is kipróbálja tudását. Profi alakulatba került, ahol válogatott szinten versenyzett, egy vértesi terep XCO-pályán harmadik lett.

-Technikailag sokat fejlődtem, de mégis az országúti tekerés állt közel a szívemhez – mesélt tovább. – Nyolc év profi kerékpározás előzte meg azt, hogy a Balatont 44 kilométeres sebesség átlaggal megkerültem az Epronex csapatával. Örülök, hogy 4 óra 35 perces eredményem minden idők leggyorsabb Balaton köre, s ezt munka mellett vittem véghez. Nyilván fárasztó volt, hiszen ezt a tempót tartottam sík terepen és a dombokon keresztül is. A Tour de Zalakaros viadalán 120 kilométert 2 óra 56 perc alatt teljesítettem, mely aranyérmet jelentett számomra. Imádtam, hisz' zalaiként a megye aszfaltjának minden centiméterét tökéletesen ismerem. Nehéz emelkedőkkel tarkított pályán kellett hajtanunk. A dél-zalai viadal jó felkészüléssel szolgált a 160 kilométeres országos bajnokság előtt, amit Bonyhádon tartanak. Ezt követi június 28. és július 3. között a 700 kilométeres Tour de Hongrie, mely öt szakaszból áll, Szombathelyről rajtol és Budapesten lesz a befutója. Nagy álmom válna valóra azzal, hogy a legjobb tíz versenyző között végezzek, de az első húsz biztosan elérhető lesz.

Kerékpáros tehetségekkel foglalkozik

A kanizsai fiú jelenleg egy teljesítmény diagnosztikával foglalkozó laborban dolgozik Budapesten. Az óriási kihívást jelentő tudományos munka mellett profi csapatok kerékpár beállításaival is foglalkozik. Ahhoz, hogy ezen a speciális területen is megállja a helyét, nemrégiben Hollandiában egy továbbképzésen is járt, ahol profiktól leste el a szakma fogásait. Élvezi a munka minden pillanatát, hiszen kellő motivációval rendelkezik. Saját példájából merítve például pontosan tudja a versenyzők mit ne tegyenek ahhoz, hogy fejlődjenek. Magyarországon kijelenthető: nincs meg az a profizmus, ahová tovább lehetne lépni. Vannak fiatal, gyors és szorgalmas kerékpáros tehetségek, de Péter azt javasolja nekik, hogy az ifjúsági éveik során a fejlődésük érdekében minél több időt töltsenek külföldön.