Szent Mihály arkangyal tiszteletére állítottak szobrot a ferences plébánia kertjében

A templomtól jobbra kapott helyet a mennyei seregek vezérének mészkőből készült hófehér szobra. Harci ruhában és szárnyakkal s hatalmas dárdával ábrázolta őt az alkotó ( reméljük, nem dobja rá senkire - jegyezte meg az ünnepélyes leleplezést követően mosolyogva Ocsovai Grácián atya, a templom plébánosa). Szent Mihály, aki egyike a hét arkangyalnak, ezzel a fegyverrel győzi le a gonoszt, amit a lábánál heverő sárkány testesít meg. A világ végén is ő harcol majd minden hívő lélekért, hogy kiragadja őket a sátán hatalmából, tartják az írások.

- Szent Mihály oltalmat nyújt az embereknek, a családoknak, és bástyául szolgál a városnak, az országnak - mondta a szoboravatót megelőző szentmise prédikációjában Grácián atya. - Kívánom, hogy ez az alkotás örömünkre legyen, erősítsen meg bennünket hitünkben, s látványával segítsen a jó, a szép dolgokra koncentrálni a nehéz napokon s a rossz időkben is.

Manhertz István és Ocsovai Grácián atya leplezte le a mennyei seregek vezérét ábrázoló alkotást Fotó: Péter B. Árpád

A plébános emlékeztetett: Szent Mihályhoz, az ő támogatásáért imádkozunk minden szentmise végén, arra kérve, hogy védelmezzen minket a küzdelemben, legyen oltalmunk a sátán kísértései ellen, és Isten erejével taszítsa vissza a gonoszt a kárhozat helyére. A mise végi rövid fohászt XIII. Leó pápa (1810-1903) fogalmazta meg és tette kötelezővé, miután, elmondása szerint, 1884-ben hallotta egy szentmisét követően, amint az Úr beszél a sátánnal.

Ott volt az ünnepen az alkotó, a pilisvörösvári Manhertz István is, aki Vitéz Máriahegyi (Miereisz) János egyházi szobrász 1920-as évekbeli Szent Mihály szobrának másolatát készítette el az egerszegieknek. Az ő keze munkáját dicséri - szintén a fővárosi mester eredetije alapján - az Erzsébethegyen épp egy esztendeje felállított Szent Erzsébet-szobor, s a Jézus Szíve-templomban lévő Mária- és Szent József-szobor is.

A Szent Mihály-szobor eredetije és zalaegerszegi mása az alkotó műhelyében

Manhertz István felidézte: Miereisz János az I. világháborúban tüzérként harcolt. Sváb ember volt, Pilisvörösvárról származott. A háborút követően vitézi címet kapott, ezután magyarosította nevét Máriahegyire.

- Én nem vagyok alkotóművész, csak díszítőszobrász, tehát épületkülső- és -belső díszítésekkel foglalkozom, s szobormásolatokat készítek. Ma már nyugdíjas vagyok, ám a hivatásomat nem adtam fel. Ahogy a feleségemnek szoktam mondani, mindig az utolsó előtti szobron munkálkodom - tette hozzá mosolyogva.

Mint az áldás után kiderült, Szent Mihály arkangyalnak rózsafüzére is van, ennek leiratát egy, a szobrot ábrázoló kép kíséretében minden jelenlévő megkapta. Erre maga az angyal tanította meg az embereket, miután megjelent a Mont Saint Michelen, s elmondta, hogy szeretné, ha kilenc fohásszal tisztelnék őt.

Ez a rózsafüzér félelmetes fegyver lesz számotokra, mert biztosak lehettek benne, hogy mihelyt ezt imádkozzátok, mellettetek vagyok és amellett, akiért imádkozzátok - áll az ígéret az emléklapon...