Bodza tanya, Pillangókert

A település története sok évszázaddal korábban elkezdődött, de 1927-ben vált le Alsónemesapáti Nemesapátiról, s lett önálló falu – újságolja Pereszteginé Cziráki Katalin polgármester találkozásunkkor, majd így folytatja:

- Minden Alsónemesapátiból elszármazottat hívunk majd az ünnepségre. Azt most még nem tudom megmondani, hogy mikor lesz a nagy esemény napja, de azt igen, hogy úgy szeretnénk megmutatni magunkat, hogy minden vendégünknek kedve legyen visszajönni – mondja a polgármesterasszony, hozzátéve, hogy ebben nagy szerepe lehet a falu arculata folyamatos alakításának, s a turizmusban elért sikereiknek.

Mielőtt ennek részleteit bemutatnánk turisztikai sorozatunk Alsónemesapátiról szóló részében, nem árt tudnunk, hol is vannak a falu határai. Ha Zalaegerszeg felől a Balaton irányába a 76-os úton haladunk, vagy fordítva, nem tudjuk például, hogy a kisbucsai elágazónál még  Alsónemesapáti terültén járunk.  A vasúti kereszteződésnél, ahol a Karaván panzió, vagy a Knauf Kft. hőszigetelő gyártócsarnoka van, még Alsónemesapáti földje, itt található az Alsónemesapáti Ipartelep. Odébb, a csácsi dombok előtt a kanyarban, a magányosan álló Kertészház vendéglő, szintén Alsónemesapáti határához tartozik. Elsuhanunk az aszfaltcsíkon, s nem is gondoljuk, milyen kincset rejt a Szévíz patak völgye. A patak Alsónemesapáti közepén folyik át.

Tisztázzuk a „nemesapátiak” egymáshoz való viszonyát is. Nemesapátit elsőként írásban 1370-ben említik. Eredetileg három különálló településről, Felső-, Közép- és Alsó-Nemesapátiról beszélhetünk. Később mindhárom település szerepel az oklevelekben. Nemesapáti Felsőapátival azonos, említik Hegyfalu néven is. Középapáti Tutorszeg, Alsóapáti pedig Istvánszegként fordul elő. Mára Felső és Középapáti összeépült, Alsónemesapáti, mint említettük 1927 óta önálló település. Alsónemesapáti népessége 1900-tól 1941-ig meghaladta az ezret, 1930-ban laktak a legtöbben, 1094-en, ma 690-en vannak.

A török időkben sokat szenvedtek a falvak, de nem néptelenedtek el. A múlt rendszer végén, 1987-ben kezdték el a templomuk építését, amit 1989-ben Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szenteltek fel. A templomot Zalaegerszeg akkori főépítésze Szerdahelyi Károly tervezte, s olyan neves művészek munkáit találjuk meg benne mint Németh János Kossuth-díjas keramikusét, aki a stációkat készítette, illetve  Farkas Ferencét, aki templom védőszentjét márványból, a Krisztus szobrot hársáfából faragta ki.

- Legújabb létesítményünk a turisztikai célokat szolgáló Bodza tanya – kalauzol Pereszteginé Cziráki Katalin a Szévíz partján létrehozott szabadidő parkban, ahol minden együtt van jó időtöltéshez. Játszótér, kemence, és egy takaros faház, amin a Bodza tanya felírat díszeleg. A polgármesterasszony elmondja:

- A környéken nagy hagyománya volt a gyógynövény gyűjtésnek, ami jövedelem kiegészítésnek is számított. Ezt a hagyományt ébresztettük újjá. A faluban több civil szervezet is működik, a gyógynövények esetében a Harangláb Kulturális és Faluszépítő Egyesület, amely több családból álló baráti közösség, sikerrel pályázott erre. Ennek eredményeként felépülhetett a faház, a gyógynövénykert, s a növény szárító és a kemence. Nyáron folyamatos a gyógynövénygyűjtés és feldolgozás nálunk.

A gyógynövények és a falu népszerűsítésére füvésznapokat is szerveznek. Ilyenkor egy hozzáértő  füves embert hívnak, aki megmutatja milyen növényeket lehet összegyűjteni, a belőlük készült főzetek, kenőcsök mire  használhatók. A gyógynövény gyűjtéshez három bakancsos túraútvonalat is kialakítottak, ezeken haladva biztosan találni a keresett növényekből. A Csicskenye túraút közel három kilométeres, a Szeder útvonal öt kilométer hosszú, míg a Bodza ösvényen ennél is többet lehet gyalogolni. Láthatjuk a már feldogozott gyógynövényeket is, amelyek saját készítésű kis zacskókba kerülnek, s az árusításukat is tervezik. A Bodza tanyát fejlesztik, piacot és pajtaszínházat is  szeretnének, ha ilyesmire pályázhatnak, azonnal megteszik.

Cziráki Lászlóval, az egyesület segítőjével bejárjuk a bakancsos utak egy részét. Nem gyógynövényeket keresünk persze, bár ezúttal is virágba borult a táj. Zúzmara, milliárdnyi jégkristály fedte be a növényeket, páratlan látványban gyönyörködhettünk. A falut négy hegy is határolja, Csókaszőlők, Új-hegy, Belső-hegy és László-hegy. Sajnos, a gondosan műveltek mellett a zárkertek egy részét elhagyták már a gazdák. Takaros, egykor kényelmes hajlékokat zár körül a dudva, van amelyiknek az ajtaja is tárva, berendezését azok hordták el, akik ezekben az ócskaságokban is értéket véltek felfedezni László megmutatja azokat a magaslatokat, ahonnan páratlan látványt nyújt a deres tájban megbújó falu, s a ködbe, párába halványuló messzeség

Alsónemesapáti kulturális és információ gyűjtő központja a Kultúrház, ahol Krápicz Lászlóné, Ili a könyvtáros. Izgatott, mert éppen ritka vendégeket vár, a megyei könyvtár ide hozza tapasztalatcserére Győr megyéből, a zalai tanulmányúton lévő könyvtáros szakembereket.

- Eredeti szakmám fodrász, csak a kezem nem bírta a vegyszert, s itt találtam magamnak olyan elfoglaltságot, amit nagyon megszerettem. Amikor átvettem a könyvtárat, négy olvasóm volt, most több mint százharmincan keresnek fel rendszeresen, s a kirándulók is gyakran érdeklődnek – mondja, de nem tudja folytatatni, mert betoppannak a vendégek. Kiss Gábor a Deák Ferenc megyei könyvtár igazgatója ecseteli, hogy miért pont ide jöttek. Amit Ili végez, párját ritkítja. A könyvtárosság mellett különböző szakköröket szervez, a kulturális rendezvények motorja. Még a Hevesi Sándor színház lakásszínházát is elhozta a faluba

- Alsónemesapáti legfontosabb találkozási pontja a kultúrház és benne a könyvtár. Ott mondják el az emberek a javaslataikat, a közös dolgainkkal kapcsolatos igényeiket. A kultúrház mellett található az önkormányzat épülete, mögöttük a sportpályák, s ezek így együtt sok programnak a helyszínei. Most kezdtük el az iskola és a templom között a harmadik, a minden generáció számára találkozási lehetőséget nyújtó közösségi tér kialakítását. A Harangláb egyesület nyert a Mol, Zöldövezet programján, a „Közösségi- és Sulipark Alsónemesapátiban” pályázatával. Egy egészen új teret hozunk itt létre minden korosztály számára és a  Pillangókertet. Raklap bútorokból, a gyerekek ötletei szerint kerülnek elhelyezésre a pihenő alkalmatosságok. Számos növényt és gyümölcsfát már elültettünk az iskola területére és meredek partoldalban, s disz bokrokból egy pillangó alakzatot is telepítettünk. Sok színben pompázik majd a park– mondja  Pereszteginé Cziráki Katalin, s a hivatalában elővesz egy szemléltetőállványt, amire egy sor projektet jegyeztek fel.

- Ezek a mindennap látandó kötelezettségeink. A táblára azt írtam fel, hogy mikre pályáztunk, s mikre kell azonnal lépnünk, amint a lehetőségeket meghirdetik. Meg kell újítanunk minden középületünket. A védett haranglábat, a templom külsőt, a ravatalozót és így tovább. Igen sok a teendőnk a kilencven éves találkozóig. Viszont addig is mindenkit vár a falunk,  a szépséges tájban kanyargó túraútvonalainkkal  – köszön el Alsónemesapáti polgármesterasszonya.

Képek:

Alsónemesapáti falutáblája, a község területe azonban ennél jóval kiterjedtebb, a csácsi dombok felől ez a vendéglő is a falu határa (jobb felső kép), de a kisbucsai elágazó közelében lévő ipartelep is Alsónemesapáti földjén található. Jobb alsó képünkön a betlehemi díszek

A Bodzatanya. Alsónemesapátiban gyógynövények gyűjtésére és feldolgozásra szakosodtak, három ilyen tanösvényt is kialakítottak a falu határában

A könyvtárat olyan színvonalasan működteti Krápicz Lászlóné, hogy győri, szakmai vendégeiknek a zalaiak ezt is megmutatták. Jobb felső képünkön Krápicz Lászlóné, Kiss Gábor a zalai megyei könyvtár igazgatója, Pereszteginé Cziráki Katalin polgármester, Sebestyénné Horváth Margit, a DFMVK csoportvezetője, Máj Szabolcsné, a győri dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér osztályvezetője, Lengyel Adrienn igazgatóhelyettes, dr. Horváth Sándor Domonkos igazgató. Alsónemesapátiban minden könyvtártagnak bagoly jele van, a mikulásünnepség díszletét is ők készítették

A Magyarok Nagyasszonya templomot a múltrendszer utolsó évében, 1989-ben szentelték fel

A maketten a Pillangókert, ami az iskola az óvoda és a templom közötti teret köti össze. Ez az új, nyertes pályáztuk szerint kialakítandó újabb közösségi tér minden korosztály számára létesül. Alsónemesapátiban van a Nemesapátival közös iskola  központja, s ide járnak a felső tagozatos diákok

A lakók  is igyekeznek szebbé tenni a házuk, vagy a község létesítményeinek környékét

Az 1890-ben épült haragtorony felújításra vár. A közelében lévő keresztet kalauzom, Cziráki László szerint 1903-ban állították és az önkormányzat meg szeretné őrizni az utókornak

A falu központjában található a hősi emlékmű, a sportpályák, alul a posta és a Várlak épülete. Az utóbbiban tanárok korrepetálják a kisdiákokat délutánonként

Elindulunk a turistaútvonalakon, amelyek jelei jól követhetők. Kalauzom Cziráki László, aki az Új-hegyen egy régi kút építtetőjének, Horváth Istvánnak a nevét mutatja

Bal felső képen  Új-hegy legrégibb tömés pincéje, mellette  gondozott hajlékok, alul elhagyott ingatlanok

És a gyönyörű táj, Alsónemesapáti fagyos napsütésben

Pereszteginé Cziráki Katalin polgármester: „Jövőre lesz Alsónemesapáti kilencven éves. Minden elszármazottat hívunk majd az ünnepségre. Úgy szeretnénk megmutatni magunkat, hogy mindenkinek  kedve legyen újra visszajönni”

A falu központjában található az önkormányzat székháza is