A termálfürdő megnyitását remélik

Nem volt mit tenni, így döntött. Most olyan információim vannak, hogy új gazdája lesz a fürdőnek, s remélhetőleg kinyit a szezonra. Ha így lesz, ismét rengetegen jönnek a falunkba, hiszen az utolsó évben mintegy tizenöt ezren látogatták a létesítményt.  A kétezres években sikerült rendbe hoznunk a község közösségi létesítményeit, most már az energiáink nagy részét a turizmus fejlesztésre fordíthatjuk – mondja Varga János Pusztaszentlászló polgármestere turisztikai sorozatunk házigazdája.

- Hogyan kerül termálfürdő Pusztaszentlászlóra? – kérdezhetné az olvasó. Hagyománya van ennek, már a hatvanas években is volt egy meleg vizes medencéjük. 1941-ben kőolajra bukkantak, melynek nyomán beindult az olajipar, s jelentős fellendülés történt a faluban. A termálvizet kihasználva a termelőszövetkezet kertészetet létesített, ennek vízszükségletéhez  víztározót építettek a Völgy patakra. A kertészet már a múlté, viszont a tó mellé  szabadidő központot alakítottak ki, fellendült a horgászat. 2002-ben új termál kutat nyitottak, s rá egy évre megkezdték a termállétesítmények építését.

- Az új fürdő már nem csak a környékről, messziről is hozott vendégeket erre a gyönyörű tájra. A község fölött magasodó hegyen már pestiek is vettek pincéket, de a helyiek is jobban megbecsülik a birtokaikat. Nálunk több fiatal is felújította a megörökölt hajlékokat, vagy vásárolt ingatlant. Az elmúlt évben a vezetékes vizet is felvittük a hegyhátra,  mégpedig saját erőből.  Megpályáztattuk ugyan ezt a munkát, de a legkedvezőbb ajánlattal sem bírtak volna el a falusiak, hiszen családonként kétszázhatvan ezer forint lett volna a hozzájárulás. Saját közmunka programban kihoztuk 82 ezer forintból családonként. A turisztikai fejlesztésekkel nem álltunk meg, pályázataink várnak elbírálásra – újságolja Varga János, aki a helyszíneken is megmutatja mindazt, amit a tervrajzokon látunk.

A falunak a szép természeti környezetén túl, látnivalókban gazdag a történelmi hagyatéka is. Pusztaszentlászló nevét a monda szerint Szent Lászlótól kapta. Úgy tartják, hogy a mai temető helyén egy kolostor állt, s a király az ebből vezető alagúton szökött el az őt üldöző kunok elől. Bosszúból a kunok felperzseltek minden éghetőt, a környék pusztasággá vált. Hogy így volt-e, nem tudni, de azt igen, hogy a régészeti kutatások feltártak a környéken egy Árpád-kori temető sírt, aminek leletei a Göcseji Múzeum állandó kiállításán láthatók. Pusztaszentlászló első írásos említése 1270-ből való, s ez egy birtokadományról szóló oklevélben olvasható. A falu az ezt követő évszázadokban élte a zalai falvak többségére jellemző életét.

A reformáció után a hitéletben viszont erősen megmaradt a kettősség. 1771-ben például az evangélikusok száma 126 volt, míg a római katolikusoké 90, mára ez az arány megfordult. Az evangélikusok a templomukat 1813-ban kezdték építeni, s 1817-re készültek el vele. Igaz, ekkor még nem emelhettek magas tornyot, erre csak 1913-ban kerülhetett sor, amikor a nőegylet jóvoltából toronyórára is futotta.

Két katolikus templom is áll Pusztaszentlászlón melyet a turisták is látogathatnak.  A falu közepén magasodó Nagyboldogasszony   templomot 1889-ben szentelték fel. A Válickán túl, a Válickapusztán álló kis templomot pedig 1925-ben építtette Pörneczi István és neje. A kápolna szomszédságában található kúriájuk viszont elsősorban nem róluk, hanem Püspöky Grácziánról lett országosan is nevezetes. Püspöky az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőse volt, ő tűzte ki Buda várára az ostromkor a magyarok zászlóját! A kúria fölötti temetőben nyugszanak hamvai, síremlékét az önkormányzat gondozza, s minden évben koszorúzási ünnepségen emlékeznek meg róla.

A Pörneczi család az 1910-es években, mint bérlő került a birtokra, amit aztán meg is vásárolt. Mélyen hívő katolikusok voltak, a család egyik fiúgyermeke, József,  Keszthelyen agrár akadémiát végzett, s mintaszerűen gazdálkodott. Olyannyira, hogy például 1935-ben, az ő szarvasmarháik voltak csak gümőkórmentesek Zala megyében. Pörneczi István és neje 1925-ben elzarándokolt Rómába,  s még ebben az évben felszentelték a kápolnát Válickapusztán.

Az 1848-as vonatkozású másik kapcsolódás Deák Ferenchez kötődik, akinek testvére, Deák Klára Pusztaszentlászlón élt.  A nyarakat gyakran töltötte Deák a faluban sógora, Tarányi Oszterhueber József kúriájában. A haza bölcsét sok nevezetes államférfi látogatta, a kiegyezés pontjait is itt fogalmazták meg. Ma, az építészetileg végtelenül leegyszerűsített kúriában bolt és presszó működik, de egy emlékszobát berendeztek Deáknak is az épületben, ahol egy nagyméretű fotón, a huszadik század elején felújított kúria is látható.

- A turizmushoz kötődő nemzetközi kapcsolatainkról megemlítem, hogy tagja vagyunk a Kárpát-medencei Szent László települések szövetségének, amelyet tizenegy magyar, három erdélyi és egy horvát település alkot. A Millenniumi parkunkban áll Szent László mellszobra. 2010-ben itt volt a 15-ik találkozó, amikor minden település a saját falujából hozott földbe egy fát ültetett el.  Az idén Bucsuszentlászlón lesz a huszonkettedik találkozónk – mondja a polgármester, akivel közben leérünk a tó és a szabadidő központ völgyébe.

- A tó körül sétányt alakítottunk ki, vagyis körbejárható a több mint hét hektáros víztükör, s ez az út a hegyre is felvezet. Sajnos, a tó egy részén átívelő horgászhíd elhasználódott, hamarosan le is kell zárnunk.  Bent van egy pályázatunk az új hídra, amelyik acél tartókon áll majd. A part menti parkban található a falu szabadidős közösségi háza, ami egyben turistaszállóként is funkcionál. Ennek a felújítására is pályáztunk. Lecseréljük a tetőt, átépítjük a vizesblokkokat, napkollektorokat helyezünk el a tetőzetén, s úgy számolunk, hogy huszonnégy fő számára ideális turista szállást tudunk létrehozni.

Igényesebb elhelyezést sajnos nem tudunk kínálni a faluban, pedig lenne rá kereslet – véli a polgármester, s elmondja, hogy a vadász turizmusban is látnak még fantáziát. Két hét múlva is lesz például egy kétnapos hajtás, amelyre osztrák vadászok is érkeznek, ők meg tudnák fizetni a jó minőségű szállodát,  vagy az ezzel felérő vadászházakat is, ilyen azonban nincs a faluban.

Felmegyünk a Pusztaszentlászló fölé magasodó Újhegyre.

- Tiszta időben látni Ausztria hegyeit is. Ilyen panorámája csak kevés településnek van. Ezért is terveztünk ide egy kilátót, aminek a megépítésére szintén pályáztunk, a toronynak elkészült a terve, sőt a jogerős építési engedélyünk is megvan hozzá. Ehhez két ingatlant is vásároltunk, egy pincét és egy telket, amit már be is ültettünk őshonos gyümölcsfákkal. Itt áll egy fakereszt is, amit az 1999-es jégverés emlékére 2002-ben állítottunk fel. Azóta szerencsére nem volt erre jég – mondja Varga János.

Bejárjuk a hegyet, amelyen jó néhány öreg boronapince is látható még. Némelyikük öreg gesztenyefák, körtefák alatt bújik meg, látványuk szinte mesébe illő.

- Azon gondolkozunk, hogy veszünk még megóvásra érdemes pincét, s a faluban is kinéztünk egy öreg házat, amit tájháznak kívánunk felújítani. Addig kell a régi épületeket megszerezni, amíg megóvhatók és turisztikai célra hasznosíthatók – mondja elköszönésünkkor Varga János.

Képek: