A harmadik-negyedik leggyakoribb bontóperi okká vált az anyagi probléma

Milyen egyszerű is az egyezség, amit a Született feleségek Gabijától hallottunk: „Te keresed a pénzt, én meg elköltöm". A felütés ugyan könnyed hangulatot kölcsönzött dr. Kovács Orsolya ügyvéd előadásának, ám nagyon is komoly témát választott „A pénz, mint a kapcsolatok néma gyilkosa" címmel.

- Mielőtt a bomlasztó hatására térnénk, tisztázni kell, kinek, milyen a pénzhez való viszonya. Hármas tipologizálás szerint költekezők, spórolósok és ajándékozósak lehetünk. Ha az első kettőt hozza össze a szerelem, ami kezdetben mindent elfed, megjósolható, később gondok lesznek - mondta az ügyvéd, aki, bár a válóperek adják a munkáját, szeretné, ha az életüket összekötők minél alaposabban fel lennének vértezve az együttélés során óhatatlanul jelentkező problémák keletkezését tekintve. A jogszabályok ismeretét afféle jegyesokatás keretében kellene megszerezni a későbbi, húsba vágó meglepetések elkerülése miatt, vallja. - Nem mellékes körülmény, hogy szeretünk többet keresni, mint a többiek, akárha a házastársunkról van is szó. Egy beszédes felmérés szerint az emberek inkább keresnének 50 ezer dollárt, míg a többiek csak 25 ezret, minthogy a kétszeresét, 100 ezret kapják, amíg mások náluknál jóval többet, 250 ezret. Hogy ez a férfiakra jellemző, azon nem csodálkozunk. Ha netán a feleség lesz a jobb kereső..., előfordul, hogy lesznek nézeteltérések. És ezen olykor még az sem segít, ha amúgy a kapcsolat képzeletbeli asztalának másik három lába (életstílus, szeretetnyelv, szex) stabil.

Dr. Kovács Orsolya: Úgy látom, vannak típushibák egy-egy házasságban, amiket előrelátással akár el is lehetne kerülni Fotó: Katona Tibor

- Pénzügyekben is tanácsolható, hogy a megfelelő önismeret kialakítása után engedjük át az irányítást, ha biztosan tudjuk, a párunk jobb, ügyesebb ezen a téren. Persze a bizalom elengedhetetlen, ha az elvész, már késő lesz. Megfigyelhető egyébként, hogy a gazdasági nehézségek közepette kicsit kevesebb a válás, mert a családi biztonsághoz egyformán húzzák az igát. De sötét titkok mindenütt lehetnek, ilyen például az eltitkolt hitelfelvétel, aminek a következményeit aztán az esetleges válás után kénytelen a naiv és vétlen fél is viselni.

Kovács Orsolya tapasztalatai szerint január és szeptember a válókeresetek beadásának ideje, ami ismét magyarázható némileg az anyagiakkal: karácsonyi és nyaralási kiköltekezés, netán hitelből, illetve a családi összezártság adta felismerés: „ezt nem lehet tovább bírni". Meglepő tapasztalatot is hallhattunk: a vagyoni osztozkodás néha jobban érdekli az elhidegült feleket, mint a közös gyermek jövője, elhelyezése.

- Mielőtt ide jutnának, a kapcsolat nyugalma érdekében, s a későbbi félreértések elkerülése céljából tanácsos megállapodni a főbb költségvetési szabályokban. Különösen akkor fontos ez, ha eltérő a pénzhez való hozzáállás. Érdemes áttekinteni a kötelező havi kiadásokat és dönteni arról, hogy a közös kiadásokból ki milyen mértékben veszi ki a részét. Magam a házassági szerződést életképes, sok gondot megelőző intézménynek tartom, akkor is, ha a megkötése pillanatában a romantika gyilkosának érzik a közös életre lépők.

Korunk, hazánk új jelenséget produkál: a „hátrahagyott családok" típusát, jelezte az ügyvéd. A külföldre távozó apák szomorú eseteivel, a magára maradt feleségek történeteivel szinte naponta találkozik.

- A pénztelenség, a közösen vállalt terhek abba az irányba alakítják a viszonyokat, hogy az egyik fél, általában a férfi, külföldre távozik, és nem ritka, hogy csak havonta vagy annál is ritkábban találkozik a családdal, a megélhetést azonban biztosítja. Kérdés, ez a helyzet a szó hétköznapi (nem jogi) értelmében nevezhető-e együttélésnek? Nem tudom. Mindenesetre gyakran vezet oda, hogy a gyerekekkel itthon maradó szülő (általában az anya) úgy érzi, minden feladat az ő nyakába szakad, gyakran a korábbi munkáját is feladja. Az ördögi körben a nő magára hagyva érzi magát, elhidegülnek, éppen az öli meg a kapcsolatot, ami miatt ez a helyzet kialakul, a megélhetés miatti hajsza... Mi marad egy válás után ebben a helyzetben egy férfinak? És most nem az anyagiakra gondolok. Nem mellékesen, azokban a családokban, ahol a ritkább találkozás miatt anyagi túlkompenzálás alakul ki, a hátrahagyott gyerek az elvált szülők gyermekéhez hasonló „veszélyeztetett gyermek" kategóriát testesít meg mára.

Kovács Orsolya jelezte, az utóbbi évtizedben a válás kultúrája változóban van, szerencsére egyre kevesebb a sárdobálós, kivéreztetős válás, szakítás. A válófélben lévő párok rájöttek ugyanis, hogy egy hosszú válás sokáig fáj, rengeteg energiát, időt és pénzt emészt fel. Ezzel párhuzamosan a magyar családjog is abba az irányba tolódik el, hogy a bontóperi egyezséget preferálja, a feleket a megegyezésben akár mediációval, vagy közvetítővel is segíti, a vagyonmegosztást pedig illeték- és adómentessé tette.