Új, egyedi módszerrel műtenek Zala megyében!

A kardiológiai innovációról kedden tartottak sajtótájékoztatót. Dr. Halász Gabriella főigazgató elmondta, a fagyasztásos (krioablációs) eljárás a Dunántúlon egyedül csak a Zala megyei kórházban érhető el.

Emellett mód nyílik a katéteres várólista csökkentésére is. Tavaly átlagosan 4-6 hónapot kellett várni erre a beavatkozásra, idén azonban szeretnék ezt 60 napra csökkenteni. Esélyt ad erre, hogy a várólistacsökkentő program keretében a kórház 61 katéteres beavatkozás elvégzésére kapott kiemelt finanszírozást az OEP-től, ami közel 36 millió forintos többletbevételt jelent.

Dr. Lupkovics Géza, a kardiológia osztályvezető főorvosa arról számolt be, hogy a pitvarfibrilláció a szívritmuszavarok leggyakoribb formája. Nem jelent közvetlen életveszélyt, de általa mintegy 15-30 százalékkal csökken a szív teljesítménye. Előfordulási gyakorisága az életkorral növekszik, a 80-as korosztálynak már legalább 30-35 százaléka érintett.

Dr. Tahin Tamás főorvos az új technikát mutatta be. Felhívta a figyelmet, hogy a pitvarfibrilláció a szívelégtelenségen túl egy másik, életveszélyes szövődménnyel is fenyeget, ez pedig az agyi infarktus. Ennek oka, hogy a pitvari fibrilláció, vagyis remegés következtében a szív nem képes az összes vért kipumpálni, a pangó vér megalvad, vérrög keletkezik, ami az agyba jutva stroke-ot okozhat.

Dr. Tahin Tamás főorvos (jobbról) vezetésével kedden délelőtt is alkalmazták egy betegen az új eljárást

Fotó: Pezzetta Umberto

A fibrillációt gyógyszerrel is kezelik, ám nemzetközi klinikai vizsgálatok igazolták, hogy míg a pirulákkal a betegek 10-15 százalékánál szüntethető meg a ritmuszavar, addig a katéteres módszerrel 70-80 százaléknál helyreállítható a normális ritmus. Az eljárás annál hatékonyabb, minél korábbi szakaszban vetik be.

A ritmuszavar katéteres gyógyítását 2008 óta végzi a kórház, emelkedő esetszámban. A kórházi nagyberuházás keretében kialakított új katéteres labor felszereltsége lehetővé teszi, hogy idén negyedével emelkedjen, azaz több mint 200-ra nőjön a beavatkozások száma.

Ezen belül a hagyományos, rádiófrekvenciás módszer mellett mintegy 20-25 betegnél alkalmazhatják az újként bevezetett, fagyasztásos eljárást. Ennek lényege, hogy az érrendszeren át felfújható ballont, azon keresztül pedig hűtőközeget juttatnak el a rendellenes ritmust kiváltó szívizomsejtekhez. A fagyasztás hegszövetet hoz létre, ami megakadályozza a fibrillációt kiváltó ingerületek átvitelét. Az eljárás nagy előnye hogy gyors és viszonylag könnyen megtanulható. Alkalmazása azonban szakmai feltételekhez kötött, a rendellenes ritmust kiváltó szívizomsejtek elhelyezkedésétől függ ugyanis, hogy bevethető-e a fagyasztásos módszer.