2011.07.13. 18:12
Habsburg Ottó meghalt - Kettős temetés Bécsben és Pannonhalmán
A Habsburgok családi kriptájában, a bécsi Kapucinus templomban temetik el Habsburg Ottót. Szívét a testtől külön, a pannonhalmi főapátságban helyezik örök nyugalomra. A Kapucinus templom a család egyik fő temetkezési helye. Noha nem minden alkalommal követték, hagyománynak számít az is, hogy a szívet külön helyezik el, most először kerül azonban Magyarországra egy Habsburg szívurna.
Mintegy ezren vettek részt a mariazelli gyászmisén
Mintegy ezren vettek részt a Habsburg Ottóért és tavaly elhunyt feleségéért tartott gyászmisén szerdán a híres ausztriai zarándokhelyen, Mariazellben.
A mise főcelebránsa Egon Kapellari grazi püspök kiváló politikusként, mélyen hívő katolikusként és példamutató családapaként méltatta a 98 éves korában, németországi otthonában elhunyt egykori trónörököst, későbbi európai politikust.
Habsburg Ottó és Regina koporsóját kedden szállították át Bajorországból a stájerországi búcsújáró helyre, a nagyközönségnek szerdán volt lehetősége leróni kegyeletét. A család fekete-sárga zászlójával letakart koporsók mellett hagyományőrző egyesületek katonai díszegyenruhás tagjai álltak őrt. Franz Schubert Német miséjét a híres Wiener Sängerknaben kórus tagjai énekelték. A mise első olvasmányát Gabriela Habsburg olvasta fel német nyelven, a másodikat Habsburg György, az elhunyt Magyarországon élő legfiatalabb fia magyar nyelven.
Számos püspök, apát és más egyházi személyiség vett részt a mariazelli szertartásokon az egykori Osztrák-Magyar Monarchia területéről, hogy ezzel is jelezzék, a közép- és kelet-európai országok európai integrációja nagyon fontos volt Habsburg Ottó számára. A grazi püspök mellett a misét Várszegi Asztrik pannonhalmai főapát, Schönberger Jenő szatmári megyés püspök, Böcskei László nagyváradi püspök és Jan Graubner olmützi érsek (Csehország) celebrálta. Christoph Schönborn bécsi érsek XVI. Benedek pápa személyes küldötteként vett részt a szertartásokon.
Jelen voltak tartományi politikusok és Szalay-Bobrovniczky Vince bécsi magyar nagykövet is.
A Habsburg család évszázadok óta szorosan kötődik Mariazellhez, amely az osztrák, a magyar és a szláv népek katolikus hívői számára egyaránt fontos zarándokhely. A gyászmisén kifejezésre juttatták azt is, hogy Habsburg Ottót és Reginát személyesen is szoros szálak fűzték Mariazellhez. Miután 1951-ben még nem léphettek be Ausztriába,
Franciaországi házasságkötésükkor az egyházi szertartás alatt a mariazelli középkori Mária-szobor másolatát helyezték el az oltáron. A házaspár később többször is felkereste a zarándokhelyet, többek között 1976-ban ezüst-, majd 2001-ben aranylakodalmuk alkalmával. 1993-ban itt kötött házasságot legidősebb fiuk Karl. Az utóbbi évek során 2004-ben és 2007-ben járt Habsburg Ottó a stájerországi kegyhelyen. 2004-ben a közép-európai katolikus találkozón vett részt, 2007-ben pedig azon a misén, amelyet XVI. Benedek pápa mutatott be apostoli látogatásakor.
A közel két héten át tartó gyászszertartások Bécsben folytatódnak, majd vasárnap Magyarországon érnek véget.
Ökumenikus imát mondanak vasárnap Pannonhalmán
Ökumenikus imát mondanak Habsburg Ottóért Pannonhalmán, a szívurna elhelyezése előtt - mondta el Várszegi Asztrik, pannonhalmai bencés főapát szerdán a Kathpress katolikus hírszolgálatnak nyilatkozva.
A vasárnapi vesperáson részt vesz a főapát mellett Fabinyi Tamás evangélikus püspök, Bölcskei Gusztáv debreceni református püspök, valamint Markovics Zsolt szegedi rabbi.
Előzőleg, vasárnap délután Budapesten a Szent István bazilikában gyászmisét mutatnak be Habsburg Ottóért. A mise főcelebránsa Paskai László bíboros, nyugalmazott esztergom-budapesti érsek lesz. Részvételét ígérte Schmitt Pál államfő is - mondta Várszegi Asztrik.
A főapát méltatta a múlt héten, 98 éves korában elhunyt Habsburg Ottónak Magyarországért szerzett érdemeit, és felidézte, hogy személyesen kötődött Pannonhalmához.
Úgy vélekedett, az egykori trónörökösben nem volt keserűség a trónfosztás miatt. A világ megváltozott, és ő ehhez alkalmazkodott - mondta. Politikusként mindenkivel kereste a párbeszédet, Magyarországon az egykori kommunistákkal is. Az Európai Parlament tagjaként Magyarország érdekeiért is folyamatosan fellépett. Példát akart mutatni a magyaroknak, hogy vetkőzzék le a "kultúrájukban gyökerező" pesszimizmusukat, és több bátorsággal és önbizalommal tekintsenek a jövőbe.
Várszegi karizmatikus személyiségként jellemezte Habsburg Ottót, akit személyesen is ismert. Kötődése Magyarországhoz nem volt magától értetődő, hiszen a Habsburgokat hosszú időn át nem kedvelték Magyarországon, s a kommunizmus alatt negatív képet kaptak róluk a magyarok. Habsburg Ottónak azonban a rendszerváltás után sikerült pusztán személyisége révén megnyernie magának a magyarokat - mondta a főapát.
Felidézte, hogy 1922-ben, amikor Habsburg Ottó a családjával együtt száműzetésben élt Spanyolországban, pannonhalmi szerzetes tanárok oktatták őt és testvéreit a magyar nyelv és kultúra ismeretére. Később többször is felkereste az apátságot, először közvetlenül a vasfüggöny lebomlása után. Fiai, Karl és György egy ideig az apátság gimnáziumában tanultak.
Pannonhalmán helyezik el a szívurnát
Hivatalos bejelentés szerint vasárnap este hét órakor helyezik el a Pannonhalmi Főapátság altemplomában Habsburg Ottó szívurnáját.
A főapátság tájékoztatása szerint Habsburg Ottó szívét a testtől külön, latin nyelvű vesperás keretében, ökumenikus áldással helyezik el az altemplomban. Habsburg Ottó honlapján az olvasható: e szertartást megelőzően, délután három órakor Budapesten, a Szent István-bazilikában gyászmisét tartanak.
Az utolsó magyar király, IV. Károly (I. Károly osztrák császár) legidősebb fiát 98 éves korában, július 4-én érte a halál németországi lakhelyén, Pöckingben. A Habsburg-titkárság aznap az MTI-vel azt közölte: Habsburg Ottó földi maradványait július 16-án Bécsben, a Kapucinusok templomában, míg a szívurnát az elhunyt kérésére Pannonhalmán helyezik örök nyugalomra, szűk családi körben.
A mostani közleményben viszont a szívurna elhelyezéséről az olvasható: a Habsburg család kérésének megfelelően a szertartás sajtónyilvános, de akkreditációhoz kötött.
A Habsburg-titkárság korábban azzal a két szemponttal indokolta a temetésre vonatkozó döntést: a szívurna elhelyezése hagyomány a Habsburg családban, illetve Pannonhalma igen közel állt az elhunyt szívéhez.
Hortobágyi Cirill, a főapátság perjele a napokban az MTI-nek elmondta: Habsburg Ottó bencés diákként tanult és érettségizett magyar nyelven, pannonhalmi bencés szerzetes tanárok oktatták a magyar nyelv és irodalom, továbbá a magyar történelem ismeretére. Blazovich Jákó, Bánhegyi Jób és Vlasits Róbert atyák készítették fel az érettségire és vizsgáztatták magyar nyelven. Mint hozzátette, Habsburg Ottó az irántuk érzett háláját rótta le azzal, hogy 1990-ben, nem sokkal a rendszerváltás után ellátogatott Pannonhalmára és virágot helyezett el volt tanárai sírján. A 2002. évi hivatalos látogatásakor pedig a főapátság vendégkönyvében "bencés tanítványnak" nevezte magát, majd elvállalta a Bencés Diákszövetség tiszteletbeli elnökségi tagságát.
Habsburg Ottó búcsúztatása a múlt héten kezdődött meg Németországban. Az egykori trónörökös, európai politikus és tavaly elhunyt felesége földi maradványait szombaton Bécsben helyezik végső nyugalomra. A bécsi temetést a Szent István-székesegyházban (Stephansdom) bemutatandó mise előzi meg. A koporsókat gyászmenet kíséri a dómtól a belvároson át a családi kriptába a Kapucinusok templomába.
Karl Vocelka történész, a Bécsi Egyetem Történettudományi Intézetének vezetője az MTI-nek kedden azt mondta: kivételes, hogy a szívurna Magyarországra kerül. Véleménye szerint a gesztus a Magyarországhoz való kötődés jelzése mellett egyben az egykori Osztrák-Magyar Monarchiára való utalás is: Habsburg Ottó azt szerette volna, hogy Ausztriában és Magyarországon - az egykori monarchia mindkét fő alkotórészében - "jelen legyen".