Alfons Mucha: a szláv nőideál alkotója

A XIX. század második, illetve XX. század első felében élt és alkotott Alfons Mucha műveit eddig még sosem mutatták be térségünkben, ráadásul a nagyközönségnek szánt művek mellett vázlatokat, piszkozatokat, illetve néhány fényképet is tartalmaz. Az összeállított kiállítási anyag ily módon több, mint nyolcvan műből állt össze, melyek jelentős része magángyűjteményekből származik. A képek többsége dr. Zdenek Trimal tulajdonát képezi.

- Alfons Mucha a századforduló egyik legjelentősebb művésze volt - mondta a kiállítás kapcsán Judita Krivec Dragan, a szlovén kulturális minisztérium művészettörténésze. - A fin de siecle korszakában élt, amikor az art nouveau, azaz a szecesszió révén talán utoljára alakult ki olyan művészeti irányzat, amely Európa nagy részére kiterjedt, s nemcsak a képzőművészetre, de az építészetre, valamint a mindennapi használati tárgyakra is hatással volt. Alfons Mucha a színes grafika és a rajz mestere volt, akinek motívumvilágát a csodaszép női alakok, valamint az érintetlen, szinte édeni természet ábrázolása uralta.

Az 1860-ban született Alfons Mucha autodidaktaként kezdett el a képzőművészettel foglalkozni. Miután a prágai művészeti akadémia elutasította, Bécsben, majd Münchenben folytatott tanulmányokat, s közben folyamatosan alkotott is. 1887-ben került a kor szellemi központjába, Párizsba, amely alapvetően megváltoztatta szemléletét. Idealista képi világára alapvető hatást gyakorolt az extravagáns társadalmi élet, a bohém dekadencia. Összeismerkedett Sarah Berhardt színésznővel, aki felkérte arra, hogy a Gismonda című darabhoz készítsen plakátot. A 216-szor 75 centiméteres litográfia olyan jól sikerült, hogy Alfons Mucha neve azonnal ismertté vált, s a grafikus hosszú éveken át kapott hasonló megbízásokat.

- Alfons Mucha tárlata annak a sorozatnak a része, amelynek köszönhetően a lendvai Galéria Múzeum a közép-kelet-európai térség legjelentősebb kiállítóhelyeinek sorába lépett - mondta Gerics Ferenc, az intézmény igazgatója. - Az elmúlt két-három évben a muravidéki grafikusok és festők életmű-kiállításain kívül olyan nemzetközileg is elismert 20. századi képzőművészek műveit állítottuk ki, mint a magyar származású Viktor Vasarely, az osztrák Oskar Kokoschka vagy éppen a francia Francoise Gilot.


MONUMENTÁLIS OLAJFESTMÉNY
A lendvai tárlat igazi különlegességeket is kínál. Itt került először bemutatásra a mûvész Eliska című olajfestménye, amely a közelmúltban került dr. Zdenek Trimal tulajdonába. A festmény Mucha húsz képből álló szláv eposzának egyik legértékesebb darabja. A cseh festő-grafikus leginkább ugyan a plakátjai révén ismert, életműve utolsó korszakában azonban több monumentális festményt is készített. Az Eliska ezen sorozat része.