Kijózanító nézeteivel tabukat akar döntögetni

A paisszegi születésű professzorral, számos filozófiatörténeti könyv szerzőjével Nagykanizsán, a Batthyány-gimnáziumban beszélgettünk. A tanár úrral az elhíresült filozófus-ügyről is szót váltottunk.

– Heller Ágnes többször is azt mondta hogy most, amikor az ő dolgaikat vizsgálják, akkor voltaképpen a magyar liberális értelmiség ellen folyik hadakozás – bocsátotta előre dr. Pais István a közelmúltban kirobbant botrány kapcsán, mely során azzal vádoltak meg több filozófust, hogy pályázati tanulmányok révén jogtalanul tettek szert anyagi haszonra. – A magam részéről úgy vélem, nem így van, mert ez a jól behatárolható kör nem liberális, sőt, inkább antiliberális. Állításom rögtön be is igazolódik, ha belátjuk, hogy ezek az emberek például a palesztinok, mint kisemmizett őslakosok védelmében még soha nem emeltek szót, nem rótták meg Izraelt. 1881-ben, 130 évvel ezelőtt Nagy-Palesztina területén még mindössze csak 24 ezer zsidó élt. Most 5 millióan vannak, az őslakosokat pedig elűzték, gettókba zárták.

– Apropó, humanizmus és demokrácia – ha jól tudom, az ezen értékeket valló Spinoza a példaképe.

– Így van, őt tekintem szellemi elődömnek. Nagyszerű gondolkodó volt, akit 24 évesen kiátkoztak az amszterdami zsidó hitközségből. Kora és közössége kereteit feszegette: nem egyszer élesen foglalt állást a vallási nézetekkel szemben. Heine a következő jellemzést adta róla: „Életmódja minden gáncstól mentes volt, tiszta és feddhetetlen, mint isteni rokona, Jézus Krisztus élete, mint ez, szenvedett ő is tanáért, mint ez, hordta ő is a töviskoszorút. Ahol egy nagy szellem kimondja, amit
gondol, Golgotha lesz ott.”

– A Bibliai érdekességek könyvében számos dolgot ír, ami szöget üthet a még oly vallásos ember fejébe is.

– Úgy vélem, a Biblia teljes egészében emberi termék, abban semmi természetfölötti nincs. Ez éppen magából az írásműből állapítható meg. Az édenről szóló elképzelés a mesék világába visz, s a tízparancsolat sem isteni kinyilatkoztatás. A tízparancsolatot ráadásul Szent Ágoston jelentősen átírta, s a többi fordító is hamisított rajta.

– Ezzel a Biblia szavahihetőségét vonja kétségbe...

– Lehet, de idézem Spinozát: „minden, ami a természet ellen van, az ész ellen is van, ami pedig az ész ellen van, az képtelenség, s ezért elvetendő is.” Higgye el, jobban ismerem a Bibliát, mint a papok, kívülről szemlélem. Természetesen kultúrtörténeti jelentőségében nem kételkedem.

– Van valami, amit Ön feltétel nélkül el tud fogadni?

– Sokféle vallás létezik, lehet hinni ebben és abban is, természetfölötti hatalomban, de soha nem szabad elfelejteni, amíg mi magunk meg nem tapasztalunk istenséget, csak vélekedés. Én abban hiszek, hogy a világ van, és szakadatlan változások folyamatában létezett és létezik. Hérakleitosz így fogalmazza meg: „Ezt a kozmoszt, sem isten, sem ember, senki nem alkotta, hanem volt mindig és van és lesz az örökké égő tűz, ami fellobban mértékre és kialszik mértékre.” A nagy kérdés az, hogy ezt a tényt el bírjuk-e viselni, vagy nem. Én igen.

– Az ókori görög filozófia tanaival ki van békülve...

– Mert mindnyájan az igazság elkötelezett hívei voltak, s koruk szellemi bilincseit akarták széttörni, kortársaikat pedig a humanizmus életigenlő ösvényére igyekeztek vezetni. Ajánlom olvassunk Démokritoszt, Szókratészt, Arisztotelészt. Amit ők írtak, ma is időszerű.