2014.09.15. 14:56
A magyar dal gyökere - Hagyományőrző találkozó Besenyőn
Zalabesenyő - Mi lehetne magyarabb dal a magyar népdalnál? E gondolattól vezérelve csatlakozott az országos akcióhoz és tartotta meg negyedik Dalos találkozóját vasárnap délután a zalabesenyői Szivárvány Népdalkör a városrész közösségi házában.
"A népzene nemcsak egy lepréselt virág, hanem élet is" - idézte Lajtha László népzenekutató gondolatát Bérczes Tivadarné, a rendező klub vezetője, a dalkör szólóénekese - de ehhez ma már az kell, hogy legyen akik életben tartja, ápolja és tiszteletét továbbadja a következő nemzedékek számára.
Ebben nincs is hiba, hiszen mint Gecse Péter, a peremkerületi közösség városházi képviselője, a településrészi önkormányzat vezetője megjegyezte: - "Besenyőn presztízs pódiumra lépni", s a vendéglátók meghívását sokan - köztük népdalkörök, szólóénekesek, versmondók - elfogadták.
A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Balaicz Zoltán zalaegerszegi alpolgármester, Boda László, a megyei idősügyi tanács elnöke és dr. Kocsis Gyula, a városi idősügyi tanács alelnöke.
"Szép Zalában születtem" - alapozta meg az országos arany minősítésű Szivárvány dalkör zalai népdalcsokrával a rendezvény jó hangulatát, amit a Kulcsárné Csejtei Marianna vezetésével a Galagonya Citeracsoport vajdasági népdalokkal fokozott tovább. A szépszámú közönséget a szőlőnevelő zalai dombok előtt tisztelegő vidám bordalaival nevetette meg a szintén arany érmes botfai Őszirózsa népdalkör, soraiból Mrakovics Miklósné Móra István "Édesanyámnak" című versével, Fülöp Katalin pedig Móra Ferenc: " Öreg ember, öreg fa" elbeszélésével is megajándékozta a hallgatóságot. A zalaszentgyörgyi Margaréták dalos kabaréja után szólóénekesük: Bangó Györgyné ismert nótákkal fakasztotta dalra a publikumot, amely később a kertvárosi dalkört képviselő Borsos Istvánnéval is együtt dudorászott.
A népdaléneklés legmagasabb szintjét képviselő, az Arany Páva díjat már háromszor is kiérdemelt gellénházi Vajda József Népdalkör a besenyői színpadon sem engedett a színvonalból, a betyárnóták, a katonaénekek után vajdasági népdalcsokorral fémjelezte a magyar dal gyökereit.
Amúgy a legfiatalabbaktól sem idegen a hagyományápolás, a zalaegerszegi Ady iskola Pacsirták énekegyüttese minden évben részt vesz a Tiszán innen, Dunán túl népdalversenyen, ahonnét rendre arany éremmel térnek haza, s hamarosan Olaszországban is bemutatják majd énektudományukat. Ezúttal zalai népdalcsokorral rukkoltak ki, tanáruk, Perlakiné Vigh Valéria pedig mezőségi, moldvai csángó és marosszéki dalokat adott elő.
"Dalszünetben" Pölöskei Ildikó, Farkas Imréné és Kovács Lászlóné verssel, Vass Virág furulyaszóval "vigasztalta" a nagyérdeműt, akit végül a zalaegerszegi Nefelejcs klub táncosai Dixie című aranyérmes produkciójukkal késztettek vastapsra.
