2017.02.21. 15:40
Szent László király emlékéve
Zalaegerszeg - A 2017-es évet Szent László-emlékévnek nyilvánította a nemzetpolitikai államtitkárság a "lovagkirály" trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából.
Február 17-én, az emlékév megnyitása alkalmából Veres András megyés püspök szentmisét mutatott be a Nagyboldogasszony-székesegyházban Győrben, ahol a király hermáját őrzik.
Az emlékév célja felhívni a figyelmet: Szent László a keresztény egység jegyében kapcsolta össze a közép-európai nemzeteket. Az életművében a nemzet fogalma is hangsúlyos volt, hiszen a Magyar Királyság az ő uralkodása alatt tudta megerősíteni pozícióját és szerepét a térségben. László király az első olyan Árpád-házi uralkodó, aki összekapcsolja a közép-európai népeket, hiszen Lengyelországban született, Erdély védőszentje, a zágrábi püspökség alapítója és Nyitrán halt meg. Szent László e népek közösen tisztelt királya, és az itt élő nemzetek összetartásának, együttműködésének szimbóluma. Az emlékév alkalmat adhat arra, hogy a térség államai a közös történelmi hagyományokra alapozva hatékony együttműködést alakítsanak ki.
Szent László hermája
A 2016-os Márton Áron- és Szent Márton-emlékév sikerén felbuzdulva, a Báthory-Bem Hagyományőrző Egyesület és az Emberi Méltóság Tanácsa kezdeményezésére hirdették meg az emlékévet, melynek költségeire tavaly ősszel 80 millió forintot különítettek el. Az akkor hirdetett programok között szerepel vándorkiállítás, az ismereteket bővítő verseny fiatalok számára, valamint tudományos konferencia. Tervezték a nemzeti önbecsüléshez kapcsolódó pályázat kiírását, Szent László-énekeskönyv újrakiadását, gyermektábor, sportverseny szervezését. A programsorozatot bevezető konferenciát 2016 szeptemberében rendezték Nagyváradon, bemutatták a "Szent László nemzeti zarándoklat" lelki utat, ami két püspökséget köt össze, amely a király nevéhez fűződik: a zágrábit és a nagyváradit.