2019.03.31. 09:00
Segítő technikák sokasága az autókban
Talán már mindenki hallott az autonóm járművekről, amelyekkel utazva már szinte dolga sem lesz a gépkocsivezetőknek.
Komáromy Zsolt József: – A felelősséget most még nem háríthatjuk el
Fotó: Arany Gábor
Cikkünk első részében a vezetőket segítő rendszerek első generációit vettük sorba Komáromy Zsolt József igazságügyi gépjármű műszaki szakértő segítségével. A legtöbb autóban napjainkban már használt passzív eszközök után terjednek az aktív rendszerek, ezek képesek beavatkozni a vezetésbe is.
– Az autóipar fejlődésében ezt lehet a harmadik korszaknak nevezni – fogalmazott a zalaegerszegi szakember. – Hamarosan megjelennek a mindennapi közlekedésben azok a járművek is, amelyek majd képesek lesznek emberi beavatkozás nélkül az utasokat céljukhoz fuvarozni – tette hozzá. – Ehhez folyamatosan figyelik szenzoraikkal a környezetüket, és kapcsolatban vannak a többi járművel is. Ezek használatának jogi szabályozása még kiforratlan, ám talán a legfontosabb megválaszolandó kérdés az, hogy melyek azok a helyzetek, amikor az irányítást az ember visszaveszi, illetve a jármű visszaadja, és ez miként történik, mert a jármű irányításának a felelőssége most még a sofőré. Márpedig ahogy az ember nem tévedhetetlen, a technikának is vannak fogyatékosságai – emelte ki.
Példaként említi Komáromy Zsolt József a különféle típusú járművek tolatóradarjaival egy tesztelési napon szerzett tapasztalatait, nos a készülékek gyakran nem működtek tökéletesen.
– Nem mindent érzékelnek, a vékonyabb oszlopokat, hálókat sokszor nem észlelik, a megbízhatóságuk hetven-nyolcvan százalék körüli – mondta. – Ráadásul a berendezések működését a vezetők többsége nem is ismeri, pedig sokan vakon megbíznak bennük. Például nem közismert, hogy a blokkolásgátló 7 km/óra sebesség alatt nem lép működésbe, és nem avatkozik be a fékezési folyamatba. De volt baleset abból is, hogy a sofőr megijedt, és egyszerűen felengedte a féket, amikor az ABS működése során ijesztő hangok kíséretében elkezdett vibrálni a pedál a talpa alatt. Ezért érdemes kipróbálni kisebb sebességnél, biztonságos körülmények között, hogyan viselkedik az autó vészfékezéskor – magyarázta.
Az is tapasztalat, hogy a vezetést támogató rendszerek működéséről szóló tájékoztatókat inkább a nők olvassák el, és ők azok is, akik megbíznak bennük, néha azonban indokolatlanul, ezért sajnos balesetnél is gyakrabban hivatkoznak mentségként a technika hibájára.
Nem lehet azonban feledni: bár a közlekedés biztonságát szolgálják a technikai eszközök, a fizika törvényeit nem lehet átírni. Tény, átlagos vezető is képes lesz a korábbiakhoz képest rosszabb terepviszonyokat leküzdeni, vagy különleges időjárási körülmények között is nagyobb tempóval közlekedni a technika segítségével, de megállni akkor sem tud hamarabb, figyelmeztet a szakértő.
– Ha a baleset bekövetkezett, teljesen mindegy, hogy a gépjárművön milyen vezetést támogató berendezés működött jól vagy éppen rosszul, pedig egyre gyakrabban hivatkoznak arra, hogy valamelyik rendszer műszaki hibája okozta a balesetet. Sőt nem egyszer a gyártót is perlik a baleset miatt. Ráadásul túl magabiztossá teszi a vezetőket a technika, ezért gyakran gyorsabb tempót diktálnak, és olyan közlekedési helyzetekbe is belemennek, amibe korábban nem – mondta. – Azt azonban fontos leszögezni, hiába mentegetőzik valaki azzal, hogy mondjuk a menetstabilizátor (ESP) nem működött, és ezért csúszott ki, mert ez nem mentesíti őt a felelősség alól – tette hozzá.
Szólni kell arról is, hogy a vezetést támogató rendszerekkel telerakott autót esetleges sérülés, baleset után megfelelő módon kalibrálni kell. A különböző radarok, kamerák és egyéb érzékelők beállítása pedig csak felkészült szakszervizben oldható meg, e nélkül pusztán csalfa biztonságérzetet nyújtanak, ám ha működnek, akkor is jelenthetnek veszélyt a kényelmet nyújtó berendezések.
– Mivel a vezetéssel járó feladatok egyre nagyobb részét veszi át a technika, emiatt a vezető figyelme lankad, és amikor be kell avatkoznia, akkor erre csak késlekedve lesz képes, hiszen addig nem figyelte a forgalmat, annak nem volt aktív résztvevője. Paradoxon, de a vezetést segítő rendszereket használva gyakrabban kell megállni pihenni, hogy a sofőr reakcióideje ne csökkenjen le. Ilyen esetekben ugyanis szinte utasként viselkedik a sofőr is. Lehet, hogy pihentebb lesz az út végén, de hosszabb lesz a reakcióideje, amikor be kell avatkoznia – magyarázta. – Aki a technikára bízza magát, nem feledheti el, hogy minden az emberen múlik. Van, akit segít a technika, másokat inkább megzavar, de a felelősséget most még nem háríthatjuk el – szögezte le.