2009.11.03. 06:29
Mielőtt elveszne, múzeumot szeretnének belőle
Tüchert Lajos műhelyében már rég nem csattog az üllő, s a fújtató sem liheg. Nagykanizsa utolsó, híres kovácsmestere immár nyolc esztendeje halott, miközben félő, hogy muzeális értékű eszközei végleg az enyészeté lesznek.
- Édesapámnak rettentő nagy affinitása volt hivatása,a kovácsmesterség iránt - szögezte le a mester jelenleg Budapesten élő lánya, dr. Tüchert Ágnes. - Keresztapjához, a letenyei uradalmi kovácshoz már óvodásként el-eljárt, s ő az elemi iskola után maga mellé is vette inasnak. Azt tanította neki: a vasművesség az istenek mestersége, mert nem mindenki tud vassal és tűzzel bánni. Csoda, hogy ilyen indíttatás után szerelmes lett a szakmába? Később mestere beprotezsálta a nagykanizsai Bazsó-féle kovácsműhelybe, melynek tulajdonosát akkoriban a megye legnevesebb szakembereként ismerték. Keresztapja azt gondolta, ott talán még többet tanulhat és igazais lett: apám oly magas szint-re fejlesztette tudását, hogy 1930-ban, egy kecskeméti országos versenyen oklevelet és aranyérmet kapott egy általa készített díszes hintó-forgózsámolyért.
A város mai Eötvös terén, a Teleki utca torkolatában lévő műhelyt mestere halála után megvásárolta Tüchert Lajos, aki menet közben a megye egyik leghíresebb és legkeresettebb kovácsmesterévé vált. Leánya emlékei szerint 1968-ban államosították az ingatlant, s édesapja akkor költözött át a Magyar utcára, ahova azért nem ment üres kézzel: magával vitte korszerű berendezéseit és tudását.
- Apám felszerelése a maga korában nagyon modern volt, megfelelt a nagyüzemi kovácsműhelyekkel szemben támasztott elvárásoknak is - folytatta Tüchert Ágnes. - Például az egyik ipari vásárból hozott egy olyan speciális berendezést, amivel a kerékvasalatot hidegen is fel lehetett préselni a kerékre, aminek következtében nem károsodott annak festése, lakkozása. Úgy tudom egyébként, ez az eszköz máig párját ritkítja, az egész országban mindössze kettő van belőle.
A műhely még most is sok érdekességet rejt (például a padlásba beépített, működőképes fújtatót), ami a hétköznapi halandónak nem sokat ér, de ipartörténeti szempontból felbecsülhetetlen értékű.
- Sajnos az elmúlt években többször betörtek, s vittek el szerszámokat, eszközöket a gyűjteményből. De én még reménykedem abban, hogy mégsem lesz minden az enyészeté. A család nagy álma, hogy a műhelyből helyben múzeum vagy kézművesház jöhetne létre - ha valaki látna a dologban fantáziát.
