2016.11.15. 16:52
Viseletek és szokások - Fotókiállítás a Thúry György Múzeumban
A 20. századi esküvői viseletekből nyílt kedden fotókiállítás a Thúry György Múzeumban, ahol annyi volt az érdeklődő, hogy talpalatnyi hely sem maradt.
A korabeli fotókat, esküvői kellékeket, ruhákat felvonultató tárlat az Együtt Kiskanizsáért Egyesület és a Thúry György Múzeum közös gyűjtőmunkájának köszönhető.
– Közel 20 éve gyűjtjük a kiskanizsai családok tárgyi emlékeit, köztük fényképeket is – árulta el Horváth Jánosné, az egyesület elnöke, aki hozzátette: a mostani kiállítás egyfajta időutazás is, hiszen a esküvői viseleteken is tetten érhető, az egykor falusias városrész polgárosodása.
A kiállítást a szintén kiskanizsai gyökerekkel rendelkező Dénes Sándor polgármester nyitotta meg, aki köszöntőjében rámutatott: régen az esküvő és azt követő lakodalom összefűzte a közösség egészét, ráadásul meghatározott rend vagy rítus szerint zajlott. Éppen ez utóbbi adta a szertartás súlyát és jelentését, ami manapság már csak nyomokban létezik.
A kiállításon korabeli menyasszonyi ruhát is láthatott a közönség. Horváth Jánosné (balról), az Együtt Kiskanizsáért Egyesület elnöke, Száraz Csilla, a múzeum igazgatója és Kunics Zsuzsanna történész Fotó: Szakony Attila
– E kiállítás egy olyan világot idéz meg nekünk, amely világ már csak darabokban, csak részekben lobban fel – mondta Dénes Sándor polgármester, aki több esküvői, lakodalmas hagyományt is felidézett, így például a vőfély ételbeköszöntőjét vagy éppen a fiatalok „ablak alá" menését, a „kontyolást". Ezen rítusok zöme persze ma is él, de az már kevésbé ismert, hogy a kontyba font hajat piros keszkenővel fedték a kiskanizsaiak, hogy megkülönböztessék magukat másoktól.
A kiskanizsai esküvői viseletről még sok érdekességet tudhattak meg az érdeklődők a fényképek mellett elhelyezett tablókról, melyek szövegét Kunics Zsuzsanna történész állított össze.
– A 20. század elején a kiskanizsai menyasszonyok hosszú, karikás kasmér szoknyát viseltek, a színe a divatnak megfelelően változott – mesélte a történész, aki hozzátette: az 1930-as években már fehér karikás szoknyájú ruhát viseltek a menyasszonyok fekete selyem, köténnyel . A fátyol – a polgári viseletből átvéve – az 1920-as évektől jutott nagyobb szerephez, először csak a ruha aljáig ért, később a földet söprő változata is előfordult.