Az olimpiai sztorik a jelenben születnek

A közelmúltban megjelent Királyok, királynők, örök barátságok című könyv ötkarikás érdekességeket is felelevenít, például az örök barátság érmeseit, de erről később... Néhány történetet elevenítünk fel a múltból, mert ki tudja, vajon Rio de Janeiro-i játékok után születnek-e hasonlók...

Richard Norris Williams túlélte a Titanic katasztrófáját, később olimpiai bajnok lett. Richard és apja a cher-
bourgi kikötőben szállt fel a Titanicra 1912-ben, az első osztályon utaztak a világ akkori legnagyobb gőzhajóján. A Southampton és New York City között, 2223 emberrel a fedélzetén közlekedő hajó jéghegynek ütközött és 1912. április 15-én éjjel 2 óra 20 perckor elsüllyedt. Richard a jéghideg vízben segített a bajba jutott embereknek a meglepően kevés mentőcsónakba jutni. Több órával a szerencsétlenség után érkezett mentő hajó, a Carpathia a helyszínre, de csak 706 embert tudtak megmenteni, 1517-en meghaltak a balesetben, köztük Richard édesapja is. Richard Norris Williams több órát töltött a jeges vízben, emiatt a bal lába súlyosan megsérült, a Carpathia orvosa amputálni akarta, de Richard nem engedte. Teniszkarrierje töretlen maradt, és a világ egyik legjobb játékosa lett. Az 1924-es párizsi olimpián három számban is indult, az egyéni verseny negyedik fordulójában a magyar Kehrling Bélát győzte le 3:2-re (6:4, 3:6, 6:3, 4:6, 6:3), és végül 5. lett, csakúgy, mint férfi párosban. Az olimpiai bajnoki címet vegyespárosban, Hazel Hotchkiss Wightman párjaként harcolta ki.

Az örök barátság érmeseinek története is egyedülálló érdekessége az olimpiák történetének. Az 1936-os berlini olimpián két japán rúdugró nem tudta eldönteni a 2. és 3. hely sorsát, mindketten 425-ös magasságot teljesítettek. Már éjfél felé járt az idő, ezért a versenybírók azt mondták, határozzák meg japán vezetők, ki végez előbb. Valószínűleg az idősebb jogán Shuhei Nishida kapta az ezüstérmet, Sueo Oe pedig a bronzérmet. A két rúdugró nem nyugodott bele a döntésbe. Miután hazamentek Japánba, egy ékszerésszel kettévágatták érmeiket, majd összeforrasztatták úgy, hogy a medálok egyik fele bronz, a másik fele ezüst lett. Az örök barátság érmeseinek nem rendeltetett egyforma sors. Nishida 1997-ig élt, elnöke lett a Japán Atlétikai Szövetségnek, tagja a Japán Olimpiai Bizottságnak. Oe a második világháború katonájaként hősi halált halt 1941. december 24-én.

Olyasfajta bravúrra, amit az amerikai George Eyser ért el, csak a játékok hőskorában lehetett példa, hiszen ma már elképzelhetetlen, hogy valaki falábbal szerezzen olimpiai bajnoki címet. Gyerekkorában egy vonat ment át a bal lábán, így amputálni kellett, amelyet később egy faprotézis pótolt. Az 1904-es olimpián St. Louisban versenyzett is az amerikai tornász, aki ráadásul egyetlen nap alatt (!) hat érmet nyert, közte három aranyat szerzett. Megnyerte ugyanis az akkor még az olimpiai programban szereplő kötélmászást, majd a korlát és - bármilyen meglepő - az ugrás versenyszámot is.

Az olimpiák legszebb, legokosabb hosztesze Sylvia Sommerlath, Károly Gusztáv svéd trónörökös herceg hosztesze volt az 1972-es müncheni olimpián. Első látásra beleszerettek egymásba, 1976. június 19-én volt az esküvőjük. Sylvia a modern történelem legnépszerűbb királynője lett. Alapítványt hozott létre a mozgássérült gyerekek gyógyításáért, megtanulta a siketnémák jelbeszédét, hogy kommunikálhasson a beteg gyerekekkel. Érdekesség, hogy legidősebb lányuk, Viktória hercegnő édesapjához hasonlóan közembert választott párjául, személyi edzőjével, Daniel Westlinggel 2010. június 19-én volt az eskü-
vőjük.