Variációk a tanárok képzésére: az új elképzelések régiek (jegyzet)

Eszerint ismét visszaállítanák az osztatlan képzést a nagy közismereti tárgyak tanári szakjain, s preferálnák a kétszakos képzést. Mondván, nem vált be a hároméves alapképzés, s az azt megfejelő kétéves mesterképzés, vagyis az osztott képzés rendszere. Különválasztanák ismét az általános- és középiskolai tanárképzést, az előbbiek négy plusz egy, az utóbbiak öt plusz egy évig tanulnak a gyakorlati idővel, mire diplomát kapnak a kezükbe. Kérdés, milyen fizetést kapnának? Azt gondolom, az utóbbi években a pedagógus képzés átalakítása rengeteg szellemi és anyagi energiát emésztett fel. S aztán kiderült, így sem jó, még sem vált be. Amikor bevezették a bolognai rendszert, arra a főiskoláknak komoly előkészületeket kellett tenniük, sűríteni a tananyagot három évbe, majd a mesterképzés „tudnivalóit” is el kellett sajátítaniuk az erre hivatott intézményeknek. Aztán az alapképzésre jelentkezők sem igazán tudták, mit kezdjenek a képesítésükkel. Most pedig az oktatásért felelősök mindent „visszacsinálnának”, megerősítenék a tanárképző főiskolákat. S ne feledjük, mennyi idő telik el, mire a jelen struktúrában a tanári pályára készülők kifutnak. Ja, hogy Te még alapképzős voltál? – típusú kérdések valószínűleg eltartanak még egy ideig. Nagy baj van, ha már azoknak az oktatása is ennyi bonyodalmat, bizonytalanságot okoz, akiknek az lesz a hivatásuk, hogy maguk is okítsanak.



Suliváró dosszié