Hónapok óta első alkalommal látogathattak külföldi diplomaták Kasmírba

Az október végén hatályba lépett rendelkezés értelmében India egyetlen muszlim többségű, korábban saját alkotmánnyal rendelkező állama, Dzsammu és Kasmír, ezentúl két, központilag irányított területre oszlik. A döntés ellen erőszakba torkolló tüntetések kezdődtek, amelyekre válaszul az újdelhi vezetés szigorú korlátozásokat, a többi között kijárási tilalmat és a távközlési szolgáltatások akadályozását, így internetzárlatot rendelt el. Politikai vezetők és aktivisták százait vették őrizetbe.

Ravís Kumar külügyi szóvivő szerint tizenöt ország diplomatája, köztük az Egyesült Államoké is kétnapos látogatáson győződhet meg „első kézből a helyzet normalizására tett kormányzati erőfeszítésekről”. A Reuters hírügynökség ugyanakkor megjegyezte, hogy sok nagykövet olyan kisebb országokból érkezett, mint Togo, Niger vagy Guyana, az EU és a közel-keleti országok viszont nem képviseltették magukat az indiai hatóságok korlátozásai miatt.

Az ügyre rálátással bíró két tisztségviselő szerint a diplomaták az indiai biztonsági szolgálatok által kiválogatott katonákkal, politikusokkal, civilszerveztek képviselőivel és újságírókkal találkozhattak, de nem érintkezhettek az őrizetbe vett Mehbúba Mufti és Omar Abdullah volt főminiszterekkel, akiknek pártjai hagyományosan uralták a politikai életet Kasmírban.

Gulam Hasszán Mir kasmíri politikus szerint Mufti és Abdullah ügyét szóvá tették a diplomatákkal tartott találkozón.

„Elmondtuk az idelátogató küldöttségnek, hogy az emberek érzelmeit mélyen sértette a különleges státusz megvonása” – tette hozzá Muhammad Szalím Pandit, egyike annak a nyolc újságírónak, akinek engedélyezték a beszélgetést a diplomatákkal.

Narendra Modi indiai miniszterelnök kormánya igyekszik elejét venni a kasmíri döntésével kapcsolatos nemzetközi bírálatoknak. Az újdelhi kabinet szerint a helyzet gyorsan normalizálódik.

Miután a tavaszi parlamenti választásokon nagy fölénnyel győzött Modi hindu nacionalista pártja, az Indiai Néppárt (Bháratíja Dzsanata Párt, BJP), kormánya a hatékonyabb integráció reményében augusztus elején úgy döntött: megvonja Dzsammu és Kasmír állam különleges alkotmányos státusát, és két, szövetségi közigazgatás alatt álló területre bontja az államot.

A vitatott hovatartozású, himalájai Kasmíron három ország, India, Pakisztán és – kis részben – Kína osztozik. India és Pakisztán 1947-es függetlenné válása után rögtön Kasmír birtoklásáért háború robbant ki, majd később továbbiak. Az elsőt lezáró tűzszünet után Újdelhi azt ígérte, hogy az ellenőrzése alatt álló területen az ENSZ által felügyelt népszavazást tart Kasmír önrendelkezéséről, de ez nem történt meg.