Manipulált a Deutsche Welle

Etikátlan csúsztatásokkal van tele a Deutsche Welle (DW) nevű német közszolgálati televízió budai Várban készített videója, amelyben több megszólalót is a televízió propagandacéljaira használtak fel – írja a Magyar Nemzet. Mint ismert, a film a Várnegyedben zajló építkezések kapcsán tematikusan a jelen és a Horthy-korszak zsidóüldözéstől sem mentes végnapjai között igyekszik párhuzamot vonni.

A felvételen nyilatkozó Wágner Tamás szavait ráadásul úgy tolmácsolták németül, hogy eközben annak magyarul elhangzó kijelentései sokszor nem vehetők ki. Mint kiderült,

szándékosan járhatott el így a DW, hiszen olyasmit adhatott Wágner szájába, amit nem is mondott.

A korábban az MTI munkatársaként dolgozó helyi lakos a Magyar Nemzetnek hangsúlyozta: kizárólag a Várban folyamatban lévő építkezésekről beszélt, illetve arról, hogy azok mennyire megnehezítik a közlekedést. Beszélt arról is, hogy a kormányzathoz érkező delegációk miatt gyakran vannak útlezárások, ami időnként szintén zavaró lehet az autósoknak és a gyalogosoknak.

Értelmükből kiforgatott szavak

A videóban azonban azt sejtették, hogy Wágner ennél jóval többről beszélt, mivel úgy fűzték az általa elmondottakat az előtte megszólaló Karácsony-párti polgármester, V. Naszályi Márta szavaihoz, hogy a helyi lakost „szintén nagyon elszomorítják a fejlemények”.

Márpedig V. Naszályi arról beszélt, hogy a kormány „kisajátítja a város tulajdonában lévő ingatlanokat”, emellett rossz társadalmi üzenetet közvetít, ő pedig nem akarja az 1944-es állapotában látni a Várnegyedet.

„Ez a kormány önkényes, diktatórikus, a társadalom érdekeivel szembemenő döntése volt” – fogalmazott Karácsony Gergely párttársa.

A videó másik részében is szerepeltetik Wágner Tamást, amikor a volt MTI-s újságíró a szomszédjával fut össze a társasházuk lépcsőházában. Marti János arról beszélt, hogy „ma már nem lehet tudni, mi történik az országban”, és a zsidó származású feleségével „megelégelték az Orbán-kormány budavári üzelmeit”, ezért elköltöznek.

Holokausztszindróma

Ha a zsidók akkoriban tudták volna, miért kell felszállniuk a vonatokra, akkor nem szálltak volna fel. Nem akar még egyszer ilyen vonatra szállni – magyarázta a férfi a riporternek. Ezzel kapcsolatban Wágner a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy még annak fényében is megdöbbentették a szomszédja szavai, hogy tudja: az ismerősének felesége „posztholokauszt-szindrómában szenvedhet”.

„Ő valóban fél, az édesanyját koncentrációs táborba vitték a második világháború idején. Számos első generációs holokauszt-túlélő szenved ilyen tünetektől, ez az átélt sokkhatás miatt érthető is” – fejtette ki Wágner Tamás. Hozzátette: a házaspár azóta valóban elköltözött a Várból. Végül azt is elárulta, hogy – bár a Deutsche Welle videójában úgy tűnt, véletlenül futottak össze – a német televízió előzetesen megkereste azzal, hogy forgatnak majd a Várnegyedben, s hogy nyilatkozna-e nekik. Wágner igent mondott, ám jelezte, hogy helyi lakosként kizárólag a lakókörülményekről és az építkezések közvetlen hatásairól kíván beszélni. Azt is elárulta, semmilyen kapcsolatban nincs V. Naszályival.

A Magyar Nemzet a Párbeszéd I. kerületi polgármesterének is több kérdést feltett a riportban elhangzottakkal kapcsolatban, ám lapzártáig nem válaszolt. Amikor telefonon elérték, a közelgő online fogadóórájára hivatkozva irányított a kommunikációs igazgatójához. A lap egyebek mellett arra kereste a választ, hogy miért éppen az 1944. márciusi állapotok helyreállításának kormányzati tervéről beszélt, s hol látja nyomát ilyen törekvésnek hivatalos dokumentumokban és nyilatkozatokban.

Semmibe vették a másik felet

„A [kormánypárti] illetékesekhez beadott interjúkérelmeinket vagy elutasították, vagy pedig nem válaszoltak rájuk” – ezt már Christoph Jumpelt, a német közmédiához tartozó Deutsche Welle szóvivője felelte a Magyar Nemzetnek arra a felvetésre, miért csak ellenzéki politikus, illetve az ő véleményével egybehangzó álláspont jelenik meg budapesti riportjukban. Arra azonban nem válaszolt, kik voltak ezek az illetékesek. (A több mint négyperces tudósításban nem említik, hogy kormánypárti politikusokat is megkerestek volna.)

„A riport nemzetközi nézőközönségünknek, nem pedig specifikusan egy célterületnek készült. Ezért úgy mutatja be a témát, hogy az az előismeretekkel nem rendelkező nézőknek is érthető legyen. Riportunk tényeken alapul, és olyan személyeket mutat be, akik tájékozottak az [építési] projekttel kapcsolatban” – védte a mundér becsületét Jumpelt, aki értetlenségét fejezte ki azon felvetéssel kapcsolatban, hogy indítanak-e belső vizsgálatot a riport tendenciózussága és előre megrendezett jelenetei miatt, illetve alávetik-e utólagos minőségbiztosítási ellenőrzésnek.

A várnegyedbeli riport megadta az alaphangot ahhoz, hogy a DW – sajtóbeszámolók szerint – magyarországi adásának áprilisi indítására készül, noha nem hagyományos televíziócsatorna formájában. A szóvivő megerősítette ezt, mondván: a YouTube videómegosztón és a közösségi médiában kínálnak majd tartalmakat. Kérdésre nem erősítette meg, hogy ezek megosztásában – mint sajtóhírekben megjelent – olyan balliberális sajtótermékek kapnak itthon szerepet, mint a 24.hu, a Hvg.hu, a Telex és az ATV; mint közölte, „egyes magyarországi médiavállalatokat” vonnak be, és még tárgyalnak.

A Magyar Nemzeti Médiaszövetség közben elítélte, hogy a DW újabb, ezúttal minden szakmai és etikai határon túllépő propagandafilmet készített Magyarországról.