Franciaország is a náci karlendítős Z. Kárpát Dániel botrányával foglalkozik

Franciaország is a Gyurcsány-listán a 9. helyet elfoglaló, jobbikos Z. Kárpát Dániel náci karlendítéses videójával foglalkozik. A Les Valeurs Actuelles konzervatív hetilapban Jonathan-Simon Sellem, francia-izraeli politikus-újságíró írt cikket a botrányról és általában, az utóbbi időben a baloldalon megtalálható antiszemitizmusról – írja az Origo. Így fogalmaz: „Márki-Zay Péter (Mindenki Magyarországa Mozgalom) április 3-ai, magyarországi parlamenti választásokon induló listájának 9-es számú jelöltje neonáci filozófiát vall. Ha a magát európai hazafinak valló Mozgalom legitimitásra törekszik, akkor azzal kellene kezdeniük, hogy megtisztítják saját soraikat”.

„Senki számára nem titok, hogy az elmúlt két évtizedben a „szélsőjobboldali” mozgalmak jelentős győzelmeket értek el a nyugati világban. Az ifjúsági mozgalmakon, a különféle társadalmi megmozdulásokon és persze a politikai pártokon keresztül, a korábban periférikusnak tekinthető radikális jobboldali eszmék lassan, de biztosan beszivárogtak a főáramba” – írja a francia-izraeli politikai tanácsadó.

„E szélsőjobb minden európai országban ugyanazon séma mentén működik, ugyanis a nacionalisták között mindenütt vannak rasszisták, antiszemiták és idegengyűlölők is. Ezek a szélsőségesek kihasználták az Európát sújtó számtalan válságot annak érdekében, hogy toxikus ideológiákat terjesszenek. Ez természetesen nem minden hazafira, nacionalistára és mozgalomra igaz, sőt, a rasszisták és antiszemiták mostanra már jócskán a szélsőbaloldalon találhatók meg, egyre nagyobb számban” – írja Jonathan-Simon Sellem.

Sajnos Magyarország sem képez kivételt a szabály alól. Ennek a toxikus szélsőjobboldalnak Jonathan-Simon Sellem szerint a „Jobbik” a domináns pártja, köztük olyan politikusokkal, mint Zsiga-Kárpát Dániel, aki egyben a párt alelnöke is. A szélsőséges nézeteket valló politikus a baloldal listáján a kilencedik helyen szerepel.

Sellem hosszabban foglalkozik a Jobbik történetével, korai antiszemitizmusokkal, majd arról ír, hogy 2009-ben vett részt először az európai parlamenti választásokon és rögtön három helyet szerzett. Első lépése az volt, hogy csatlakozott a francia Nemzeti Fronthoz (Marine Le Pen Nemzeti Tömörülésének elődpártja), a Brit Nemzeti Párthoz, az olasz „Háromszínű Láng” mozgalomhoz, a svéd Nemzeti Demokratákhoz és a belga Nemzeti Fronthoz – majd együtt létrehozták az „Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetségét” (AENM). (A később kémbotrányba keveredett és megbukott) Kovács Béla, a „Jobbik” egyik vezetője lett a szövetség alapító-pénztárosa. A mozgalomnak volt némi sikere, de tevékenysége annyira toxikussá vált, hogy a francia Nemzeti Front két éven belül kilépett a szövetségből, és a mérsékeltebb Európai Szabadság Szövetségéhez (EAF) csatlakozott. A szövetség mellett a Jobbik politikusai tartottak ki a legelkötelezettebben, egészen annak 2016-os összeomlásáig.

Később ír a Jobbik parlamenti előretöréséről, legnagyobb ellenzéki frakcióvá válásáról, majd Orbán Viktor miniszterelnök erőfeszítéseit értékeli:

„Az egyébként jobboldali Orbán Viktor, miniszterelnökként nagyszabású, a roma közösség integrációjára és az ellenük irányuló erőszak elleni küzdelemre építő politikai programot indított el. Megnövelte a rendőrök számát azokon a területeken, ahol romaellenes zavargások voltak.”

De szóba kerül a Jobbik által létrehozott, a cigányok megfélemlítését szolgáló Magyar Gárda is: „A Jobbik létrehozta a több ezer főt számláló, ultra-erőszakos, félelmetes katonai alakulatát, a „Magyar Gárdát”, és addig támadta a roma közösséget, amíg a bíróság 2008-ban el nem rendelte a feloszlatását. Zsiga-Kárpát Dániel a párt tagja volt ezekben az években.”

A Jobbik 2018-as, egyébként sikertelen taktikájáról így ír az ismert politikai tanácsadó: „A legutóbbi választási ciklusokban a Jobbik igyekezett ugyan javítani az imázsán, próbálta mérsékelni politikáját és a középen álló szavazók megnyerése érdekében tett lépéseket. A párt ezért olyan kommunikációs kampányba fogott, amelyben a helyi zsidó csoportokat igyekszik a gyűléseire invitálni, kiscicákkal, kiskutyákkal is készítettek reklámokat, csak azért, hogy javítsanak imázsukon. De senkit nem lehet becsapni” – szögezi le Jonathan Simon Sellem, és úgy folytatja, hogy „addig, amíg olyanok, mint Zsiga-Kárpát Dániel, aki, amint nem a kamerák előtt kell szerepelni, neonáci tisztelgéssel köszönnek és a III. birodalom melletti propagandát folytatnak, tagjai a pártnak, addig a Jobbik antiszemita párt marad.”

A francia-izraeli politikai szakértő párhuzamot von a Jobbik és a brit baloldali Munkáspárt között annyiban, hogy megemlíti, hogy „a brit Munkáspárt ugyanezzel a problémával szembesül: hiába beszélünk egy „balközép” pártról, ha nem távolítják el a pártból az olyan nyíltan antiszemita és Hezbollah-párti vezetőkkel parolázó vezetőt, mint Jeremy Corbyn-t, addig a legértelmesebb szavazók nem fognak rájuk szavazni!”

Corbyn példája azért is szemléletes egyébként, mert ahogy a brit antiszemita pártvezető, a náci kárlendítéssel pózoló Z. Kárpát is (már) a baloldalon van. Még egyszer: Z. Kárpát a Gyurcsány-lista kilencedik helyezettje, és a listavezető, Márki-Zay Péter vasárnap videójában megvédte.

Borítókép: Z. Kárpát Dániel, a Jobbik képviselője interpellál az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. február 21-én. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd