Távol a valóságtól

2022.07.20. 10:59

Tévút Brüsszel központosított gázelosztási terve

Az Európai Bizottságnak sem politikai felhatalmazása, sem technikai felkészültsége nincs ahhoz, hogy beleszóljon a tagállamok fogyasztásába, vagy a gáztárolók üzemeltetésébe – emelte ki a Századvég üzletágvezetője.

24 February 2022, Mecklenburg-Western Pomerania, Lubmin: View of pipe systems and shut-off devices at the gas receiving station of the Nord Stream Baltic Sea pipeline. The Nord Stream Baltic Sea pipeline, through which Russian natural gas has been flowing to Germany since 2011, ends in Lubmin near Greifswald. Photo: Stefan Sauer/dpa (Photo by STEFAN SAUER / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP)

Forrás: DPA/AFP

Fotó: STEFAN SAUER

Brüsszel központosított, kötelező érvényű uniós gázelosztásra vonatkozó törekvése tévút – írta közösségi oldalán Hortay Olivér, a Századvég energetikai üzletágának vezetője. A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Bizottság ma mutatja be új veszélyhelyzeti terveit, amelyek a közösség gázellátási zavarai esetén lépnének életbe. Az előzetes információk alapján a bizottság új jogköröket adna magának: veszélyhelyzetben központilag osztaná el az uniós gázkészleteket és fogyasztásuk csökkentésére kényszerítené a tagállamokat.

Hortay Olivér szerint a brüsszeli törekvések legalább öt okból elrugaszkodottak a valóságtól.

A terv képviseleti és jogi akadályokba ütközik. Az ellátásbiztonságot a tagállamok választott vezetőinek joga és kötelessége garantálni. Az Európai Bizottságnak sem politikai felhatalmazása, sem technikai (jogi, intézményi, szakmai stb.) felkészültsége nincs ahhoz, hogy beleszóljon a tagállamok fogyasztásába, vagy a gáztárolók üzemeltetésébe – emelte ki az üzletágvezető.

A szakértő jelezte: a tapasztalatok alapján az uniós intézményrendszer nem képes elég gyorsan reagálni.

A történelmi példák egyértelmű tanulsága, hogy az energiaellátás megszakadásakor kialakuló pánik legalább annyira veszélyes, mint maga az ellátáskimaradás. Ezért egy rövidebb, vagy hosszabb ideig tartó zavar esetében kulcsfontosságú a gyors és határozott reakcióképesség. Az elmúlt években számos esetben megmutatkozott, hogy az uniós intézmények nem képesek gyorsan és hatékonyan reagálni. Például a bizottság a veszélyhelyzeti szabályozásán is több, mint fél éve dolgozik – ismertette Hortay Olivér. Szerinte az elmúlt hónapok szankciós törekvései után nehezen képzelhető el, hogy egy vészhelyzetben Brüsszel észszerű döntéseket hozzon.

A háború kirobbanása óta az Európai Bizottság annak ellenére minden eszközzel az energiaszállításokat érintő szankciók bevezetésén dolgozik, hogy az nyilvánvalóan ellentétes a közösség gazdasági és ellátásbiztonsági érdekeivel. Mindezt ráadásul erősen megkérdőjelezhető politikai eszközökkel (médianyomással, a lakosság félretájékoztatásával) és kellő szakmai megalapozottság nélkül tette. Egy vészhelyzetben az ideológia-vezérelt lépéseknek beláthatatlan következményei lennének, így a bizottság javaslata nem csak hiteltelen, de veszélyes is – magyarázta.

A Századvég üzletágvezetője szerint a központi elosztás méltánytalan, mert a felelősen gazdálkodó tagállamoktól juttatna erőforrásokat a felelőtlenül gazdálkodó tagállamoknak. Egyes országok ellátása azért van már ma is veszélyben, mert a politikai törekvéseiket (atomerőművek bezárása, Oroszország megbüntetése stb.) az ellátásbiztonság elé helyezték.

Ezekkel már önmagukban is költséget okoztak a felelősen gazdálkodó országoknak; például a szankciók lebegtetése miatt a gázárak megemelkedtek és a tárolók töltése költségessé vált. Ráadásul, korábban a felelőtlenül gazdálkodó országok következetesen támadták a felelősen gazdálkodó országokat azzal, hogy nem tesznek eleget a „zöld átállásért” vagy, hogy kereskednek Oroszországgal. Az, hogy ezek után a felelősen gazdálkodó országok – „lenyelve” a korábbi költségeket, politikai támadásokat és veszélybe sodorva saját fogyasztóikat – biztosítsák a felelőtlen országok ellátását, méltánytalan és igazságtalan – hangsúlyozta Hortay Olivér.

A szakértő kitért arra is, hogy a tagállami szintű veszélyhelyzeti tervek közötti különbségek nem teszik lehetővé a központi koordinációt.

Az Európát fenyegető gázhiány a tagállamok többségét veszélyhelyzeti tervük újragondolására késztette. Úgy tűnik például, hogy Németország módosítani fogja lekapcsolási tervét és a lakossági fogyasztók előrébb kerülnek majd, hogy ezzel védjék az ipari fogyasztókat. Más országokban (például Magyarországon) ezzel szemben a háztartások előnyt élveznek az ipari szereplőkkel szemben. A központi koordinációval így előállhatnának olyan helyzetek, hogy az egyik tagállam védendő fogyasztóinak ellátáskorlátozásával a Bizottság más országok ipari igényeit elégítené ki – tette hozzá. 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában