Lapszemle

2023.10.24. 09:35

Megmutatjuk a Momentum valódi arcát

Brüsszelita szervilizmus, globális lobbiérdekek és Soros közeli tanácsadói háttér – megmutatjuk a Momentum valódi arcát a Tűzfalcsoport cikkének segítségével.

MW

Cseh Katalin és Fekete-Győr András a Momentum eredményváró rendezvényén a fővárosi Dürer Rendezvényházban a 2019-es európai parlamenti (EP-) választás napján

Forrás: MTI

Fotó: Illyés Tibor

Cseh Katalin és Donáth Anna – két magyar momentumos parlamenti képviselő Brüsszelben. Mindketten aktívak, amikor Magyarország ellen kell felszólalni, de a Tűzfalcsoport arra volt kíváncsi, hogy mit csinálnak, amikor nem a saját hazájukat támadják. 

Az oldal megnézte a két képviselő brüsszeli tevékenységét és lesújtó képet kaptak. Milliós fizetés, nulla eredménnyel. Találkozó gyógyszergyártókkal, az amerikai nagykövettel, különféle NGO-kal, de egyetlenegy olyan beadványt, felszólalást sem találtak, amelyben Magyarország, a magyar emberek érdekeit vették volna a védelmükbe.

Cseh Katalin egyike azoknak a politikusoknak, akik aktívan dolgoznak azon, hogy a kormány és Brüsszel között az uniós pénzekről szóló tárgyalások megakadjanak. Ő az a politikus, aki azért lobbizik, hogy NGO-k, politikai szervezetek is pályázhassanak az uniós támogatásokért.

Nézzük meg – írja a Tűzfalcsoport –, hogy milyen ügyek mellett áll ki Cseh Katalin, aki havi több millió forintos brüsszeli fizetéséért dolgozik.

Az Európai Parlament hivatalos adatlapja szerint Cseh Katalint olyan ügyek foglalkoztatják, mint: „a holland gyermekgondozási ellátással kapcsolatos botrány, intézményi rasszizmus és algoritmusok”. Nem túl aktív politikusként, 2022-ben ezt a szóbeli választ igénylő kérdést tette fel többedmagával.

Idén az egyik első, szintén szóbeli választ igénylő kérdése az volt: 

Mi az Európai Unió stratégiája a túszdiplomácia ellen?

Fontos (?) kérdések
Cseh Katalin a plenáris ülés vitáiban is általában „releváns”, az Európai Uniót, az európai embereket fundamentálisan foglalkoztató kérdésekkel szeret előrukkolni, mint például:

– Az emberi jogok bangladesi helyzete, különös tekintettel az Odhikar ügyére.
– A brazil demokratikus intézmények megrohamozása.
– Alekszej Navalnij és más politikai foglyok embertelen börtönkörülményeinek közelmúltbeli rosszabbodása Oroszországban.
– Az emberijog-védők helyzete Szváziföldön, különös tekintettel Thulani Maseko meggyilkolására.
– Az Európai Unió iránymutatásai az emberi jogok védelmezőiről (vita).
– Ahmed Manszúr emberijog-védő ügye az Egyesült Arab Emírségekben.
– A halálbüntetés Szaúd-Arábiában, nevezetesen Musztafa Hásim ed-Darvís és Abdelláh el-Hovajti ügye.
– Az emberi jogok helyzetének romlása Algériában, különös tekintettel Khaled Drareni újságíró ügyére.

A szívén viseli továbbá a nigériai énekesek sorsát is. Egyik 2023. szeptemberi felszólalását a következő címmel tette meg: 

Yahaya Sharif Aminu énekest istenkáromlásért halálbüntetés és kivégzés veszélye fenyegeti Nigériában.

Cseh Katalin ebben a felszólalásban a következőket mondja: 

Elnök asszony, kedves kollégák. Yahaya Sharif-Aminu egy fiatal művész Nigériából. Komponált egy dalt és terjesztette a WhatsAppon. Néhányan istenkáromlónak találták, és egy dühös tömeg felgyújtotta a házát. Ahelyett, hogy megvédték volna, a hatóságok börtönbe zárták, és a saría bíróság néhány hónapon belül halálra ítélte.

A momentumos képviselő viszont soha, egyetlen alkalommal sem szólalt fel a Brüsszel által létrehozott európai migránsgettókban egyre nagyobb méreteket öltő sáriatörvénykezés ellen. Nigériában zavarja, de Európában nem annyira?

Cseh Katalin a nigériai zenészeken túl leginkább a magyar jogállamisággal foglalkozik. 

Természetesen úgy ítéli meg, hogy Magyarország nem érdemli meg az uniós forrásokat, szinte minden egyes felszólalásában Orbánozik.

Azonban szeret geopolitikai kérdésekkel is foglalkozni. Felszólaló volt a Kínai ellenszankciók uniós szervezetek, valamint európai parlamenti és parlamenti képviselők ellen címet viselő vitában is, ahol kifejtette, hogy „ez a parlament a kínai vezetés végső rémálma – egy egységes, értékalapú koalíció, ahol a nyugati demokráciák visszavágnak a kínai rezsim brutalitása ellen. Kína retteg az egységes és értékalapú európai külpolitikától.”

Cseh szerint Kína retteg az Európai Parlamenttől. 

Attól az Európai Parlementtől és attól a Brüsszeltől, amely nem volt képes megállítani az orosz–ukrán háborút és a migrációs válságot. Ennek következtében pedig nap mint nap muzulmán terrortámadások tartják rettegésben a nyugati világ lakóit.

A baloldali politikus felszólalásait, írásbeli kérdéseit, beadványait, előterjesztéseit átböngészve nem találni egyetlenegy utalást sem arra, hogy meg kell állítani a migrációt.

A cikk folytatása a Tűzfalcsoport oldalán olvasható.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában