Országos és európai hírek

2024.06.09. 19:02

Lezárult a voksolás, választási részvételi rekord született (videó)

Az ország történelmében először fordult elő, hogy egyszerre tartották az önkormányzati és az európai parlamenti választásokat. Kilencedik alkalommal választ önkormányzatokat az ország és ötödik alkalommal EP-képviselőket. A szavazókörök reggel hat órától este hétig várták a voksolókat, hét órától bezártak a szavazókörök, majd megindult a szavazatok összeszámolása. A választók ekkora számban még sosem vettek részt európai parlamenti választáson.

MW

Egy férfi leadja szavazatát az önkormányzati, európai parlamenti (EP-) és nemzetiségi választásokon a kisasszondi művelődési házban kialakított szavazókörben 2024. június 9-én

Forrás: MTI

Fotó: Vasvári Tamás

Orbán Viktor: mindkét választást megnyertük, a magyarok a békét választották

A mai napon legyőztük a régi és az új ellenzéket, és mindegy, hogy hívják az éppen soros ellenzéket, újra és újra le fogjuk őket győzni – értékelte az európai parlamenti és önkormányzati választások eredményeit vasárnap éjszaka a miniszterelnök, aki a Fidesz eredményváró központjából, a budapesti Bálnából jelentkezett.

A cikk IDE KATTINTVA folytatódik!

Vitézy Dávid: a szavazatok újraszámlálására van szükség

Ma már nem fog kiderülni, hogy ki lesz az új főpolgármester – jelentette ki Vitézy Dávid vasárnap éjszakai sajtótájékoztatóján.

Vitézy Dávid főpolgármester-jelölt sajtótájékoztatót tart a 2024-es önkormányzati választások éjszakáján
Fotó: Havran Zoltán / Forrás: Magyar Nemzet

Hatalmas győzelemként értékelte a választás eredményét Vitézy Dávid. A politikus elmondta: nem számít rá, hogy az éjszaka folyamán kiderül, ki lesz Budapest új főpolgármestere.

A cikk IDE KATTINTVA folytatódik!

Karácsony Gergely: még lesz "egy kis huzavona"

"Még mindig van néhány százaléknyi bizonytalanság, de azért úgy tűnik, hogy - még, ha szoros is az eredmény - Budapest köztársaság marad és nem lesz részvénytársaság" - fogalmazott Karácsony Gergely, aki a Párbeszéd-Zöldek-DK-MSZP jelöljeként indult a főpolgármester-választáson.

Karácsony Gergely közölte: tudja, még lesz "egy kis huzavona", mire pontot tehetünk a folyamat végére, de hisz abban, hogy Budapest megmarad sokszínű, szabad és szolidáros városnak.

Giorgia Meloni: a jobboldalt nem tudták megállítani

A baloldal látta, hogy jön fel a jobboldal, de nem tudta megállítani - jelentette ki hétfő hajnalban Giorgia Meloni olasz miniszterelnök pártjának, az Olasz Testvéreknek a római sajtóközpontjában az európai parlamenti választások hazai eredményét kommentálva.

Emlékeztetett arra, hogy pártjával ugyanitt ünnepelte az olasz parlamenti választásokon aratott győzelmet 2022 szeptemberében.   

Hangsúlyozta, hogy az általa vezetett kormány hivatalba lépésekor rendkívül nehéz helyzetben találta az országot, annál csak a nemzetközi helyzet volt komplikáltabb - hangoztatta.   

Kiemelte, hogy pártja, amely a 2019-es EP-választásokon alig hat százalék fölött teljesített, a 2022-es hazai parlamenti választásokon pedig 26 százalékkal, a még nem végleges adatok szerint 28 százalék fölött van a mostani EP-választásokon. 2022 óta pedig az Olasz Testvérek, a Hajrá Olaszország és a Liga hazai hármas koalíciója tovább erősödött - tette hozzá.   

"Büszke vagyok arra, hogy a G7-es csoport soros elnökeként és Európában is a legerősebb kormányt képviselhetem" - mondta Meloni a világ iparilag legfejlettebb hét országát tömörítő csoportra utalva.   

Üdvözölte, hogy az európai parlamenti választások megerősítették a jobb- és a balközép alkotta kétpólusú politikát. "Így az állampolgárok könnyebben el tudják dönteni, melyik oldalra álljanak" - fejtette ki.   

Giorgia Meloni azúrkék díszlet előtt mondta el beszédét, amelynek közepén az Olasz Testvérek logója és a Grazie! (Köszönjük!) felirat volt látható. A színválasztás a néhai Silvio Berlusconi vezette Hajrá Olaszország politikai fénykorát idézte.

MELONI, Giorgia
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, az Olasz Testvérek (FdI) párt vezetője pártjának római eredményváróján az európai parlamenti választások éjszakáján, 2024. június 10-én
Fotó: Giuseppe Lami / Forrás: MTI/EPA/ANSA

Toroczkai László: négy politikai erő fogja eldönteni, hogy 2026-tól merre tart Magyarország

Négy politikai erő maradt állva a 2024-es önkormányzati és európai parlamenti (EP) választások után, a Fidesz-KDNP, a Tisza Párt, a DK-Párbeszéd-MSZP pártszövetség és az önállóan induló Mi Hazánk Mozgalom; ezek a politikai erők fogják meghatározni Magyarország sorsát, a többi párt elvérzett - mondta a Mi Hazánk Mozgalom elnöke hétfőn hajnalban a választások eredményét értékelve budapesti sajtótájékoztatóján.

Toroczkai László közölte, bár még nem tudják a pontos végeredményeket, de az már biztosnak látszik, hogy a legfontosabb céljaikat maradéktalanul elérték: bejutottak az Európai Parlamentbe. Egy mandátumot biztosan szereztek - jegyezte meg.Toroczkai László közölte, bár még nem tudják a pontos végeredményeket, de az már biztosnak látszik, hogy a legfontosabb céljaikat maradéktalanul elérték: bejutottak az Európai Parlamentbe. Egy mandátumot biztosan szereztek - jegyezte meg.

Andrej Babis pártja tarolt Csehországban

Nagy sikernek minősítette Andrej Babis volt kormányfő mozgalmának, az Elégedetlen Polgárok Akciójának (ANO) az európai parlamenti választáson elért eredményét.

„Nagyon örülünk, az eredmény nagy elégtétel, mert keményen megdolgoztunk érte” – jelentette ki Andrej Babis a választási eredmény kihirdetése után. A politikus szerint a mozgalom egyelőre nem döntött arról, hogy az Európai Parlament melyik frakciójában fog tevékenykedni.

BABIS, Andrej
Andrej Babis korábbi cseh kormányfő, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) tömörülés vezetője nyilatkozik
Fotó: Martin Divisek / Forrás: MTI/EPA

Petr Fiala miniszterelnök szerint a Spolu koalíció hat mandátuma „szolid eredmény”, és jó alapot szolgáltat ahhoz, hogy a következő választást a koalíció megnyerje.

„Jó eredményt értünk el. A hat mandátumtól nem vagyunk lelkesek, de csalódottak sem. Ez volt a minimális kitűzött célunk. Az eredmény számunkra ezért elsősorban motivációt jelent, hogy még jobban dolgozzunk” – mondta Petr Fiala újságíróknak. A kormányfő nagyra értékelte, hogy az idei választási részvétel magasabb volt, mint öt éve. „Úgy tűnik, hogy az emberek kezdik megérteni az Európai Unió fontosságát” – jegyezte meg.

Mindössze egyetlen képviselői hely megszerzése a Cseh Kalózpárt számára nagy csalódás – nyilatkozta Petr Bartos pártelnök az eredményhirdetés utáni sajtóértekezleten. Azt mondta, hogy a kalózok három mandátumra számítottak.

Filip Turek, az eddig a nagypolitikán kívül álló Motoristé-Prísaha koalíció választási listájának vezetője elégedett a két európai mandátum megszerzésével. Kijelentette, hogy az eredmény megfelel a koalíció várakozásainak.

Újabb ultimátumot adott a sajtónak Magyar Péter

Egy korszak lezárult, és a jövő elkezdődött Magyarországon – értékelte Magyar Péter, a Tisza Párt alelnöke az európai parlamenti választások eredményeit, idézve a Fidesz korábbi szlogenjét. Szerinte ami az európai uniós és önkormányzati választáson történt, az az „orbáni hatalomgyár Waterlooja”, a kormány számára a vég kezdete, mert politikai földindulás következett be. Azt ígérte, hogy a Tisza Párt be fogja bizonyítani, hogy a politika lehet szép és őszinte, illetve a magyar emberekért fog dolgozni. – A jelenlegi hatalomnak egy potens kihívója van, az pedig a Tisza Párt – szögezte le. Arról is beszélt, hogy a választási eredményüket nulla forintból érték el.

Magyar szerint a Fidesz még soha ennyire nem rugaszkodott el a valóságtól, és soha ilyen gyenge eredményt nem ért el. Gratulált Illés Gergőnek, aki Jászapátiban ugyan függetlenként indult, de a Tisza Párt támogatásával megkaparintotta a polgármesteri címet.

Magyar Péter a Tisza Párt eredményváróján
Fotó: Polyák Attila / Forrás: Magyar Nemzet

Mint lentebb megírtuk, Magyar Péter ismét bírálta a sajtót az eredményvárón, és felszólította az általa kormánypártinak tekintett médiumokat, hogy hétfőn és kedden hívják őt be, és adjanak neki megszólalási lehetőséget.

A Tisza Párt eredményváróján óriáskivetítőn közvetítették Orbán Viktor miniszterelnök beszédét. Amikor a beszéd után megszólalt a Himnusz, az ellenzéki párt hívei közül jónéhányan a nemzeti imádságot figyelmen kívül hagyva, annak lejátszása alatt fütyülték a kivetítőn látható kormányfőt.

A németek ítéletet hoztak a kormánypártok felett

Ricarda Lang és Annalena Baerbock baloldali pártja leszerepelt a választásokon – írja a Magyar Nemzet. 
Most már nyilvánvaló, hogy német Zöldek számára nem fognak sikeresen zárulni az európai parlamenti választások.

Az előzetes becslések szerint a Zöldek kormánypárt a szavazatok mintegy 12 százalékát kaphatták, miközben 2019-ben még 20,5 százalékkal óriási eredményt értek el. Annalena Baerbock, Németország külügyminisztere és a Zöldek társelnöke még nem reagált a lesújtó eredményre.

A teljes cikk ITT érhető el.

A jobboldali Új Flamand Szövetség nyerte meg a belga parlamenti választásokat, a kormányfő lemond

Belgiumban a jobboldali Új Flamand Szövetség (N-VA) nyerte meg a szövetségi parlamenti választásokat a vasárnap éjjel közzétett, közel végleges eredmények szerint. Alexander De Croo kormányfő hétfő hajnalban bejelentette, hogy liberális pártjának gyenge szereplése miatt benyújtja lemondását.

A szavazatok több mint 98 százalékos feldolgozottsága szerint az N-VA a voksok 17,1 százalékát kapta, ezzel 24 helyet szerezve a kétkamarás törvényhozás 150 fős alsóházában. Az N-VA a flamand régióban is győzelmet aratott a voksok 23,4 százalékával.

Második helyre a radikális jobboldali Flamand Érdek (Vlaams Belang) futott be 14,1 százalékkal, ami 20 mandátumra jogosítja fel szövetségi parlamentben.

A vallon liberális Reformer Mozgalomra (MR) a választók 9,9 százaléka voksolt, ez 19 helyet jelent az alsóházban. Az MR ugyancsak megnyerte a vallóniai regionális választásokat, több mint 6 százalékkal megelőzve a régióban hagyományosan kormányzó Szocialista Pártot. A brüsszeli régióban is az MR nyert, a szavazatok 21, 7 százalékával.

Alexander de Croo szövetségi miniszterelnök flamand liberális pártja, az Open VLD 12 képviselőházi mandátumából 5 mandátumot elveszít. A kormányfő bejelentette lemondását, mivel pártja gyenge eredményeket ért el a választásokon.

CROO, Alexander De
Alexander De Croo 
Fotó: Olivier Hoslet / Forrás: MTI/EPA

A parlamenti választásokkal egy időben vasárnap Belgiumban is uniós parlamenti választásokat is tartottak, amelyen a Flamand Érdek érte el a legjobb eredményt, 14, 6 százalékot, őket szorosan követi az N-VA 14 százalékkal. Ez a két párt 3-3 helyet foglalhat el a 22-ből az Európai Parlamentben. Az MR a 12,6 százalékát kapta a voksoknak, és ugyancsak 3 hely illeti meg az uniós törvényhozásban.

Legutóbb Belgium megdöntötte a leghosszabb választott kormány nélküli időszak rekordját. Alexander De Croo 652 nappal a választások után esküdött fel a „Vivaldi-koalíció” néven ismert hétpárti kormány miniszterelnökeként.

Az országban a törvényhozó hatalom letéteményese a kétkamarás szövetségi parlament. A felsőház, a szenátus 60 tagja közül 50-et a regionális parlamentek választanak meg, 10-et pedig ezek a szenátorok választanak maguk mellé. Az alsóház, a képviselőház 150 tagját közvetlenül, öt évre választják, északon csak flamand, délen csak vallon pártra lehet szavazni. A szövetségi kormányban azonos számú flamand és vallon miniszternek kell lennie.

Nagy Ervin: a választók megerősítették a Fidesz békepárti álláspontját

A kormánypártok – egy nehéz ciklus közepén – európai szinten is kiemelkedő győzelmet arattak az EP-voksoláson, hiszen a kiosztható mandátumok számának több mint felét megszerezték – értékelte a Magyar Nemzetnek a vasárnapi választások eredményét Nagy Ervin. Az elemző, filozófus úgy fogalmazott: erre Európában egyetlen kormányzópárt sem volt képes, ahogy rekord az is, hogy egymás után sorozatban negyedszer haladják meg ezt az arányt.

Tehát a választópolgárok többsége megerősítette a Fidesz békepárti álláspontját, ami komoly üzenet Brüsszelnek

– hangsúlyozta.

ORBÁN Viktor
Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke (k) beszédet mond a Fidesz-KDNP európai parlamenti és önkormányzati választási eredményváró rendezvényén a Bálna Honvédelmi Központban 
Fotó: Koszticsák Szilárd / Forrás: MTI

Szerinte sikerként könyvelheti el a Fidesz azt is, hogy a potenciális jobboldali szövetségesei is előretörtek az Európai Parlamentben. Ez pedig azt jelentheti, hogy nagyobb támogatottsága lesz az Orbán-kormány politikájának.

Emellett pedig – mint mondta – több megyei jogú városban is fordítani tudtak, illetve minden vármegyében és Budapesten is győztek, továbbá messze a legtöbb várvezetői pozíciót szerezték meg a kisebb településeket számbavéve.

 – Mindezek ellenére Budapesten nem lehetnek száz százalékig elégedettek, hiszen hiába lesz várhatóan a legnagyobb frakciójuk a Fővárosi Közgyűlésben, és így a befolyásuk is nő majd a főváros politikájára, többséget minden bizonnyal nem tudnak majd teremteni. 

A cikk a további részletekkel ITT folytatódik!

Spanyolországban a konzervatív Néppárt kapta a legtöbb szavazatot

Spanyolországban a konzervatív Néppárt (PP) kapta a legtöbb szavazatot az európai parlamenti választásokon vasárnap a késő este közzétett hivatalos, nem végleges eredmények szerint.

A legnagyobb spanyol ellenzéki párt a voksok 99 százalékot meghaladó feldolgozottságánál 34,18 százalékos támogatottsággal 22 mandátumot nyert, kilenc képviselő hellyel növelve eddigi képviseletét.

Második lett a dél-európai országot kisebbségi koalícióban kormányzó Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) 30,19 százalékos szavazataránnyal, amely 20 mandátumot jelent számukra, eggyel kevesebbet, mint eddig.

A politikai palettán a PP-től jobbra elhelyezkedő Vox pártra a választók 9,62 százaléka voksolt, és ezzel 6 mandátumot szerzett, kettővel többet, mint amennyivel eddig rendelkeztek.

Spanyolország 61 képviselőt delegálhat az újonnan alakuló Európai Parlamentbe, a helyeken kilenc párt osztozhat.

A baloldali baszk nacionalista pártok alkotta Ahora Republicas, a több baloldali erőt tömörítő Sumar és a radikális jobboldali Se acabó la fiesta nevű párt egyaránt 3-3 mandátumot kapott a választóktól.

A baloldali Podemos kettő, a katalán függetlenségpárt Együtt Katalóniáért egy, a több különböző regionális párt által létrehozott Koalíció egy Szolidáris Európáért (CEUS) szintén egy képviselői helyet szerzett. A jogosultak 49,20 százaléka, 17,4 millió szavazó vett részt a választáson, 11,5 százalékkal kevesebben, mint öt évvel ezelőtt.

Gyurcsányék csalódtak az eredményekben

„Jelentősen átalakította az elmúlt nap a magyar politika térképét” – értékelt Gyurcsány Ferenc hétfő hajnalban.

A Demokratikus Koalíció elnöke szerint a magyar baloldal szociáldemokrata centruma mostantól egyértelműen a DK-MSZP-Párbeszéd szövetségnél van.

Sokkal több polgármesterünk, képviselőnk lesz

– állapította meg Gyurcsány, külön kiemelve Nagykanizsát és Szolnokot, ahol DK-s kötödésű polgármester nyerte a választást. Külön gratulált és köszönetét fejezte ki azoknak akik Budapesten jelöltként vállalták a DK-t és győztek.

Csalódását fejezte ki, amiért kevesebb európai parlamenti képviselője lesz a DK-nak, de jelezte, hogy európai elkötelezettségük nem változik.

Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke úgy fogalmazott:

Baloldal volt, baloldal van, baloldal lesz

A politikus szerint ez most az egyetlen Európa-párti szövetség, amely egy autoriter rendszerben ért el eredményt. 

A nyilatkozatok további részletei ITT olvashatók el.

Az Európai Néppárt lesz a legnagyobb EP-frakció

Az új összetételű Európai Parlament (EP) képviselőhelyeire vonatkozó frissített mandátumbecslés szerint az Európai Néppárt (EPP) 191, az ötéves mandátumát most befejező EP összetételéhez képest 15 további képviselői hellyel rendelkezik majd a 2024-2029-es törvénykezési időszakban – tájékoztatott az uniós parlament hétfőn hajnalban.

Roberta Metsola, az Európai Parlament leköszönő elnöke az EP brüsszeli épületében, a rendelkezésre álló előzetes vagy végleges tagállami eredmények alapján ismertette a mandátumbecslést, miután a szavazás minden tagállamban lezárult.

METSOLA, Roberta
Roberta Metsola, az Európai Parlament (EP)leköszönő elnöke 
Fotó: Ronald Wittek / Forrás: MTI/EPA

Elmondta, hogy a következő uniós törvényhozó testületben a második legnagyobb képviselőcsoport minden bizonnyal a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) lesz 135 képviselői hellyel, ami néggyel elmarad az előző ciklusban birtokolt helyektől. Az Újítsuk meg Európát (Renew Europe) nevű frakció 19 képviselői helyet vesztett, ezzel 83 képviselője lehet az új EP-ben. Az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) kettővel több, 71 képviselői hellyel számolhatnak. Az Identitás és Demokrácia (ID) pártcsoport 8 további hellyel gyarapszik, és 57 képviselőt ültethet majd az EP-be. A Zöldek képviselőcsoportjának várhatóan 53 képviselője lesz, 18-cal kevesebb, mint a megelőző ciklusban. A Baloldalnak kettővel kevesebb, 35 képviselője lehet. Független, illetve az EP-be újonnan bekerült képviselők 33-mal többen, 95-en lesznek. Utóbbiak az új összetételű Európai Parlament megalakulása után csatlakozhatnak majd valamely pártcsoporthoz – közölte az EP leköszönő elnöke.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, az Európai Néppárt politikusa az Európai Parlamentben újságíróknak nyilatkozva azt mondta: az EPP a stabilitás záloga, a választók ismét elismerték vezető szerepét az Európai Unióban. Kijelentette: mivel a szélsőbal és szélsőjobb a korábbinál nagyobb támogatást szerzett, az Európai Parlamentben Európa-párti többséget kell építeni. Úgy fogalmazott, hogy Európa-párti, Ukrajna-párti és jogállamiság-párti többségre kell törekedni az Európai Parlamentben az Európát gyengíteni, társadalmait destabilizálni kívánó külső és belső erőkkel szemben.

Von der Leyen, akit az EPP az Európai Bizottság következő elnökének is jelölt, kijelentette, bízik abban, hogy a mostani választások eredményének köszönhetően tovább vezetheti a brüsszeli bizottságot.

Megnyerte a Fidesz az EP-választást

Negyven százalékos feldolgozottságnál a Fidesz–KDNP 11 képviselőt, a Tisza Párt 7 képviselőt, a DK–MSZP–Párbeszéd 2 képviselőt, míg a Mi Hazánk Mozgalom 1 képviselőt juttathat az Európai Parlamentbe – derül ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.

Megőrizte pozícióját a miniszterelnök pártja Finnországban

 Megerősítette pozícióját Finnországban az európai parlamenti választáson Petteri Orpo miniszterelnök jobbközép Nemzeti Koalíciója, amely a szavazatok közel 25 százalékát szerezte meg, 4 százalékponttal többet az előzőnél, ami 4 képviselői helyet jelent neki – derül ki a csaknem végleges eredményekből (99 százalék).

A szavazás nagy meglepetése a szocialista Finn Baloldali Szövetség volt, amely 17,3 százalékot ért el, szintén négy százalékponttal többet, mint 2019-ben. A párt így a Finnország részére fenntartott tizenöt képviselői helyből hármat szerzett meg a korábbi egy helyett.

A radikális jobboldali Finnek Pártja, amely tagja a kormánykoalíciónak, 7,6 százalékra visszaesett, 6,2 százalékpontot veszítve az előző választásokhoz viszonyítva, így mindössze egyetlen képviselői helyet kap.

A szomszédos Svédországban a szociáldemokraták 1,4 százalékponttal 23,1 százalékra visszaestek az exit pollok szerint, a Zöldek a szavazatok 15,7 százalékát kapták, azaz 4,2 százalékponttal többet, mint 2019-ben. A Baloldali Párt szintén növelte szavazatai számát (4 százalékponttal 10,7 százalékra), míg a radikális jobboldali Svédországi Demokraták 13,9 százalékot nyertek el.

Dániában a szocialisták végeztek az első helyen, 18,4 százalékkal, 5,2 százalékponttal jobb eredménnyel, mint öt éve, a DR közszolgálati televízió exit poll felmérése szerint. A kormánykoalíció vezető ereje, a Szociáldemokrata Párt 15,4 százalékra esett vissza. A két pártnak egyenként három-három helye lesz a Dánia számára fenntartott 15 képviselői hely közül.

Budapesti kerületi polgármesterek 

A fővárosi kerületekben a vasárnapi polgármester-választáson a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint, a szavazatok 93,73 százalékának összesítése alapján az alábbi polgármestereket választották meg (az eredmény nem végleges):

  •  I. kerület – Böröcz László (FIDESZ-KDNP)
  • II. kerület – Örsi Gergely (DK-Momentum-LMP - Zöldek-Párbeszéd- ZÖLDEK-MSZP)
  • III. kerület – Dr. Kiss László (DK-Momentum-Jobbik-LMP - Zöldek-MSZP-Párbeszéd- ZÖLDEK)
  • IV. kerület – Dr. Trippon Norbert (DK-Momentum-Jobbik-LMP - Zöldek-MSZP-Párbeszéd- ZÖLDEK)
  • V. kerület – Szentgyörgyvölgyi Péter (FIDESZ-KDNP)
  • VI. kerület – Soproni Tamás István (Momentum)
  • VII. kerület – Niedermüller Péter (MSZP-DK-Momentum-Párbeszéd- ZÖLDEK)
  • VIII. kerület – Pikó András (C8-Momentum-DK-Párbeszéd- ZÖLDEK-Szikra Mozgalom-LMP - Zöldek)
  • IX. kerület – Baranyi Krisztina (BKFE)
  • X. kerület – D. Kovács Róbert Antal (FIDESZ-KDNP)
  • XI. kerület – Dr. László Imre (DK-Momentum-LMP - Zöldek-Párbeszéd- ZÖLDEK-MSZP)
  • XII. kerület – Kovács Gergely (MKKP)
  • XIII. kerület – Dr. Tóth József (MSZP-XIII. Kerületi Lokálpatrióták-DK-Momentum-Párbeszéd- ZÖLDEK)
  • XIV. kerület – Rózsa András (Momentum)
  • XV. kerület – Cserdiné Németh Angéla (DK-Momentum-Jobbik-LMP - Zöldek-MSZP-Párbeszéd- ZÖLDEK)
  • XVI. kerület – Kovács Péter (FIDESZ-KDNP-MVMP)
  • XVII. kerület – Horváth Tamás (FIDESZ-KDNP)
  • XVIII. kerület – Szaniszló Sándor (DK-Jobbik-Momentum-MSZP-Párbeszéd- ZÖLDEK)
  • XIX. kerület – Gajda Péter (DK-Momentum-LMP - Zöldek-Párbeszéd- ZÖLDEK-MSZP)
  • XX. kerület – Szabados Ákos (Független)
  • XXI. kerület – Borbély Lénárd (Borbély Lénárd Csapata)
  • XXII. kerület – Karsay Ferenc (FIDESZ-KDNP)
  • XXIII. kerület – Bese Ferenc (Független)

A román kormányfő szerint a lakosság értékelte a kormányzati intézkedéseket

A románok értékelték a PSD által hozott kormányzati intézkedéseket – nyilatkozott vasárnap este az európai parlamenti választások urnazárását követően Marcel Ciolacu kormányfő, a nagyobbik romániai kormánypárt elnöke – adta hírül a Magyar Nemzet.

Nicolae Ciuca, a kisebbik kormánypárt, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke azt mondta, hogy a választók igent mondtak az európai értékekre és elutasították a szélsőségességet. 

 –jelentette ki Ciuca.

A CURS-Avangarde közvélemény-kutató cég exit poll felmérése szerint az EP-választásokon a két kormánypárt, a PSD és a PNL közös listája a leadott szavazatok 54 százalékát kapta. A második helyen a nacionalista Szövetség a Románok Egyesüléséért (AUR) végzett 14 százalékkal, a harmadik pedig a liberális-konzervatív pártszövetség, az Egyesült Jobboldal lett 11 százalékkal. A Romániai Magyar Demokrata Szövetségre (RMDSZ) a felmérés szerint a szavazók 5 százaléka voksolt, ami két EP-mandátumot jelent.

Megyei jogú városok polgármesterei 

A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint, a szavazatok 93,73 százalékának összesítése alapján az alábbi polgármestereket választották meg (az eredmény nem végleges):

  • Baja – Kámánné Dr. Bari Bernadett (FIDESZ-KDNP)
  • Békéscsaba – Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba)
  • Debrecen – Dr. Papp László (FIDESZ-KDNP)
  • Dunaújváros – Pintér Tamás (Rajta Újváros! Egyesület)
  • Eger – Vágner Ákos (FIDESZ-KDNP)
  • Érd – Dr. Csőzik László (Szövetség Érdért)
  • Esztergom – Hernádi Ádám (FIDESZ-KDNP)
  • Győr – Pintér Bence (TSZV-LMP - Zöldek-Momentum)
  • Hódmezővásárhely – Dr. Márki-Zay Péter (Mindenki Magyarországa)
  • Kaposvár – Szita Károly (FIDESZ-KDNP)
  • Kecskemét – Szemereyné Pataki Klaudia (FIDESZ-KDNP)
  • Miskolc – Tóth-Szántai József (Pont Mi Egyesület-FIDESZ-KDNP)
  • Nagykanizsa –Horváth Jácint (ÉVE-DK-Jobbik-LMP - Zöldek-Momentum-MSZP)
  • Nyíregyháza – Dr. Kovács Ferenc (FIDESZ-KDNP)
  • Pécs – Péterffy Attila (Pécs Jövőjéért Egyesület-DK-Jobbik-Momentum-MSZP-Forum Sopianae)
  • Salgótarján – Kreicsi Bálint (FIDESZ-KDNP-Hajrá, Salgótarján! Egyesület)
  • Sopron – Dr. Farkas Ciprián (FIDESZ-KDNP)
  • Szeged – Dr. Botka László (Összefogás Szegedért)
  • Székesfehérvár – Dr. Cser-Palkovics András (FIDESZ)
  • Szekszárd – Berlinger Attila (FIDESZ-KDNP)
  • Szolnok – Györfi Mihály (Tegyünk Szolnokért Egyesület-Jobbik-Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd- ZÖLDEK-Agóra Egyesület)
  • Szombathely – Dr. Nemény András (Éljen Szombathely! Egyesület)
  • Tatabánya – Szücsné Posztovics Ilona (Többségben Tatabányáért-DK-LMP - Zöldek-MSZP-Momentum-Nép Pártján-Párbeszéd- ZÖLDEK)
  • Veszprém – Porga Gyula (FIDESZ-KDNP)
  • Zalaegerszeg – Balaicz Zoltán (FIDESZ-KDNP)

Giorgia Meloni pártja nyerte az európai parlamenti választást

Az Olasz Testvérek (FdI) párt szerezte Olaszországban a legtöbb voksot vasárnap az európai parlamenti (EP-) választáson, az olasz televíziókban bemutatott felmérések eredményei szerint a Giorgia Meloni kormányfő vezette jobboldali pártra a választók 26-30 százaléka szavazott.

MELONI, Giorgia
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök 
Fotó: Giuseppe Lami / Forrás: MTI/EPA/ANSA

Ez az eredmény jelentős – 20 százalékpontos – növekedést mutat a párt 2019-es EP-választási szerepléséhez képest.

Az előrejelzések szerint második helyre a balközép Demokrata Párt (PD) vezette baloldali pártszövetség kerülhet a szavazatok 21-25 százalékával. A Giuseppe Conte vezette Öt Csillag Mozgalom (M5S) 10-14 százalék körüli eredményt érhet el, a Zöldek és Olasz Baloldal Szövetsége (AVS) pedig a szavazatok 5-7 százalékát kaphatta.

Meloni koalíciós partnerei, a Matteo Salvini vezette Liga párt, illetve a Forza Italia eredményét 7 és 12 százalék közé becsülik. Salvini 2019-ben még a voksok 34 százalékát szerezte meg.

Egyre szorosabb a verseny Vitézy és Karácsony között

A részeredmények 55,98 százalékos feldolgozottságnál az alábbiak   
   1. Vitézy Dávid (Vitézy Dáviddal Budapestért-LMP - Zöldek) – 47,67 százalék (198 922 szavazat)
   2. Karácsony Gergely (DK-MSZP-Párbeszéd- ZÖLDEK) – 47,12 százalék (196 624 szavazat)
   3. Dr. Grundtner András (Mi Hazánk) – 5,21 százalék (21 745 szavazat)

Horvátországban a kormányzó jobboldali párt kapta a legtöbb szavazatot

Horvátországban a legnagyobb kormánypárt, a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) kapta a legtöbb szavazatot a vasárnapi európai parlamenti választásokon – közölte az országos választási bizottság a voksok 99,82 százalékának feldolgozása alapján.

Az Andrej Plenkovic miniszterelnök vezette HDZ 34,60 százalékos eredményével 6 képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe.

A második helyen az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SDP) végzett a voksok 25,96 százalékával, így 4 képviselői helyük lesz az EP-ben.

Egy-egy mandátuma lesz a szintén jobboldali, kisebbik koalíciós partner Haza Mozgalomnak (DP) és az ellenzéki Képesek Vagyunk Rá! (Mozemo!) baloldali-zöld szövetségnek.

A részvételi arány 21,34 százalékos volt.

Nem minden polgármesternek kell várnia októberig, hogy elfoglalja hivatalát

Vasárnap több mint 7,8 millió választópolgár volt jogosult szavazni, végül a választók több mint 57 százaléka élt választójogával. A végleges részvételi adatokra még várnak, de az elmondható, hogy Magyarországon ilyen sokan még soha nem szavaztak sem helyhatósági, sem európai parlamenti választáson 

– emelte ki Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke a Nemzeti Választási Központban.

NAGY Attila Mihály; SASVÁRI Róbert
Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke (j) sajtótájékoztatót tart a szavazás után, mellette Sasvári Róbert, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnöke
Fotó: Soós Lajos / Forrás: MTI

A külképviseleteken a választók 87 százaléka jelent meg, több mint 18 ezer ember szavazott. A levélben szavazó 127 ezer választópolgárból vasárnap este hét óráig 53 ezer választó szavazata érkezett meg az NVI-hez. Vasárnap a külképviseletekre további levélcsomagok érkeztek, amelyeket a következő napokban kap meg az NVI.

A szavazatszámláló bizottságok nagyon jól haladnak a szavazatok számlálásával, ezért este nyolc óra után elérhetővé váltak a helyi önkormányzati és nemzetiségi önkormányzati választás egyes előzetes eredményei, amelyeket folyamatosan tesznek közzé a választás hivatalos honlapján, és továbbítják őket a sajtónak.

A jelenleg elérhető adatok előzetes eredménynek számítanak. A polgármester-, egyéni listás és egyéni választókerületi választás, valamint a települési nemzetiségi választás eredményét a helyi választási bizottság állapítja meg, a vármegyei közgyűlési és területi nemzetiségi választás eredményét a területi választási bizottságok. A Fővárosi Közgyűlés és a főpolgármester-választás eredményéről a Fővárosi Választási Bizottság dönt, az országos nemzetiségi választás eredményét pedig a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) állapítja meg, csakúgy, mint az EP-választás eredményét.

Az NVB az EP-választás magyarországi eredményét legkésőbb a szavazást követő 19. napon, június 28-ig állapítja meg.

Az EP alakuló ülése július 16-án lesz, a megválasztott magyar képviselőknek a Nemzeti Választási Bizottság elnöke adja át a megbízóleveleket a választás eredményének jogerőre emelkedése után, várhatóan júliusban.

A 2019 októberében, illetve utána időközi választáson megválasztott képviselők és polgármesterek megbízatása az alaptörvény értelmében októberig tart,

a helyi önkormányzatok és nemzetiségi önkormányzatok alakuló üléseit október 1. után 15 napon belülre kell összehívni. A vasárnap megválasztott polgármesterek is csak októberben lépnek hivatalba,

kivéve azokon a településeken, amelyeknek nem volt polgármestere. Ezeken a településeken a vasárnap megválasztott polgármester az eredmény jogerőre emelkedését és a megbízólevél átvételét követően azonnal hivatalba lép.

Az eredeti cikk ITT olvasható.

Ursula von der Leyen győzelmet hirdetett

„Megnyertük az európai parlamenti választásokat, az Európai Néppárt (EPP) a legerősebb képviselőcsoport az Európai Parlamentben” – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, az Európai Néppárt politikusa Brüsszelben vasárnap késő este.

Az EPP eredményváró rendezvényén Ursula von Der Leyen az új összetételű Európai Parlament képviselőhelyeire vonatkozó első mandátumbecslésre reagált, amely szerint az Európai Néppárt 181 képviselői helyet szerezhet meg, ezzel a 2024-2029 közötti időszakban is a legnagyobb pártcsoport marad az EP-ben.

VON DER LEYEN, Ursula
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltje a párt brüsszeli eredményváróján az európai parlamenti választások estéjén, 2024. június 9-én
Fotó: Geert Vanden Wijngaert / Forrás: MTI/AP

Szavai szerint „a mai nap jó nap” az EPP számára, hiszen – fogalmazott – „megnyertük az európai választásokat, barátaim”. Hangsúlyozta, hogy az Európai Parlamentben „nem jöhet létre többség” az EPP nélkül.

„Együtt bástyát építünk a bal- és jobboldal szélsőségeivel szemben. Megállítjuk őket” – fogalmazott Ursula von der Leyen, akit az EPP az Európai Bizottság következő elnökének jelölt.

A 27 közül 11 tagországból beérkezett exit poll felmérésekre alapuló becslést ismertető brüsszeli közlemény szerint az EPP 181 képviselői helyet szerezhet meg az új összetételű Európai Parlamentben, ugyanakkor 5 hellyel többet szerezhet a 2019-2024 közötti képviselői helyeihez képest.

Magyar Péter ismét a kormánypárti sajtót támadja 

A Magyar Nemzet riportere a Tisza Párt eredményváróján tett fel pár kérdést a politikusnak.

Olaf Scholz letaglózó vereséget szenvedett, de egyelőre nem mond le 

Carsten Linnemann, a vasárnapi európai parlamenti (EP-) választáson exit poll adatok szerint vezető német Kereszténydemokrata Unió (CDU) főtitkára az Olaf Scholz szociáldemokrata német kancellár vezette koalíció vereségét látja a voksolás kimenetelében.

„A kancellárnak ezek után utat kellene engednie, például egy bizalmi szavazással” – mondta Linnemann a ZDF közszolgálati televízió műsorában. Mint mondta, a kormánykoalíciónak azt a kérdést is fel kell tennie magának, hogy mennyiben volt köze ahhoz, hogy a radikális politikai peremek megerősödtek.

SCHOLZ, Olaf
Olaf Scholz német kancellár beszél a pártja, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) európai parlamenti (EP-) választásra indított kampányának duisburgi zárórendezvényén 2024. június 8-án
Fotó: Martin Meissner / Forrás: MTI/AP

Az ARD és ZDF köztelevíziók által elvégzett, a szavazókörökből kilépő választók megkérdezésén alapuló felmérés (exit poll) szerint:

  • a konzervatív CDU-CSU 29,6-30 százalékos eredménnyel az első helyen végzett a német EP-választáson
  • a második helyezett a tőle jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) lett 16,1-16,4 százalékkal
  • Scholz pártja, az SPD 14 százalékkal a legrosszabb eredményét érte el szövetségi szinten tartott választáson
  • a felmérés szerint a Zöldek 12-12,4 százalékot kapnak
  • a liberálisok FDP pedig 4,9-5 százalékot. 

A német kormánykoalíció pártjai közösen mintegy 31 százalékot értek el a voksoláson. 

A Magyar Nemzet részletes elemzése ITT olvasható.

Budapesten szoros a küzdelem, de egyelőre Vitézy vezet

A szavazatoknak csak 7,75 százalékát dolgozták fel, eszerint

  • Vitézy Dávid 49,44 százalékon áll,
  • Karácsony Gergely jelenlegi főpolgármester pedig 44,93 százalékon,
  • Grundtner András (Mi Hazánk) pedig 5,63 százalékkal a harmadik.

Svédországban a szociáldemokraták nyertek, Lengyelországban a baloldal szerzett előnyt

Svédország legjobban figyelt exit poll felmérése a Magdalena Andersson vezette szociáldemokraták győzelmét jelezte 23,1 százalékos támogatottsággal, és a 21 svédországi képviselői helyből ötöt szerzett. A második helyen a jobbközép Mérsékelt Párt végzett 17,3 százalékkal és négy mandátummal, de a nagy meglepetés a Zöld Párt erős szereplése volt, amely 15,7 százalékkal és három mandátummal megelőzte a szélsőjobboldali Svéd Demokratákat, akik 13,9 százalékot és három mandátumot szereztek.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök pártja, a Polgári Koalíció (PO) eközben nagy győzelmet aratott, miután a becslések szerint 38,2 százalékot szerzett, míg az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) párt 33,9 százalékot – derül ki a szavazás 21 órai befejezése után közzétett exit poll eredményekből, amelyeket az Ipsos szervezet készített a TVN24 híradó számára.

Ez az első alkalom 2015 óta, hogy Tusk pártja legyőzte a PiS-t egy fej fej melletti versenyben. 
 

Érkeznek a hírek a megyei jogú városokból is: eddig ők a biztos befutók

  • Békéscsaba: – több mint 92 százalékos feldolgozottságnál – Szarvas Péter (Hajrá, Békéscsaba) vezet több mint hatvan százalékkal
  • Esztergom: – 81 százalékos feldolgozottságnál – Hernádi Ádám (Fidesz–KDNP) több mint hetven százalékkal áll az első helyen
  • Hódmezővásárhely: – 94 százalékos feldolgozottság –  Márki-Zay Péter (Mindenki Magyarországa) 55 százalékkal vezet 
  • Kaposvár: – 86 százalékos feldolgozottságnál – Szita Károly (Fidesz–KDNP) a voksok 52 százalékát szerezte meg
  • Nyíregyháza: – 87 százalékos feldolgozottságnál – Kovács Ferenc (Fidesz–KDNP) 87 százalékos feldolgozottságnál 46 százalékon áll
  • Szekszárd: – 82 százalékos feldolgozottságnál – Berlinger Attila (Fidesz–KDNP)54 százalékkal vezet
  • Veszprém: – 85 százalékos feldolgozottságnál – Porga Gyula (Fidesz–KDNP) a voksok 47 százalékát gyűjtötte be

Jobboldali győzelem Ausztriában is

A jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke a vasárnapi európai parlamenti (EP-) választás exit poll eredményeire reagált, amelyekből az derült ki, hogy a párt megnyerte a választást az országban.
Az Institute Foresight és az ARGE Wahlen közvélemény-kutató cégek, az APA hírügynökség, az ORF és a Puls4 televíziók felmérései szerint az EP-választáson első helyen végzett az FPÖ eddigi csúcseredményének számító 1996-os EP-választáson elért 27 százalék körüli eredménnyel. Az Osztrák Néppárt (ÖVP) és a szociáldemokraták (SPÖ) történetük legrosszabb eredményére – nagyjából 24 százalékra, illetve 23 százalékra – számíthatnak. A Zöldek és a liberális NEOS mintegy tízszázalékos támogatottságot kaphat – olvasható a Magyar Nemzet cikkében.

Tarr Zoltán: sok olyan politikai kérdés van, amiről még egymással sem beszéltünk

A Tisza Párt eredményváróján a Magyar Nemzet riportere kérdezte az alakulat képviselőjelöltjét.

Nagyon ingatag a romániai magyarság képviselete

A Maszol erdélyi portál híradása szerint az exit poll (szavazóhelyiségből kilépők megkérdezésén alapuló) felmérések alapján a vasárnapi európai parlamenti választásokon:

  • a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alkotta választási szövetség a szavazatok 54 százalékát, 
  • a Mentsétek meg Romániát Szövetségből (USR), a Népi Mozgalom Pártjából (PMP) és a Jobboldal Erejéből álló Egyesült Jobboldal Szövetség (ADU) a szavazatok 11 százalékát, 
  • a magyarellenes Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a voksok 14 százalékát szerezte meg.
  • A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ listájára) a választók öt százaléka szavazott.

Mivel az EP-mandátumhoz nagyjából éppen az öt százalék jelenti a küszöböt, ez azt jelenti, hogy izgulhatnak az RMDSZ-nél, de jelen állás szerint bejutottak – írja a Magyar Nemzet.

Előrehozott parlamenti választásokat írnak ki Franciaországban

Előrehozott parlamenti választásokat írnak ki Franciaországban, miután vasárnap este kiderült: az európai parlamenti választáson a jobboldali Nemzeti Tömörülés nagy arányú győzelmet aratott, és az Emmanuel Macron elnök vezette tábor messze lemaradva a második helyen végzett. Az államfő bejelentette, hogy feloszlatja a nemzetgyűlést, és az új parlamenti választásokat ír ki.

Marine Le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés vezetője beszédet mond a párt eredményváróján 2024. június 9-én
Fotó: AFP / Forrás: Julien de Rosa

Emmanuel Macron elnök a vasárnapi beszédében így fogalmazott: „Úgy döntöttem, hogy visszaadom önöknek parlamenti jövőjük választását. Ez a döntés komoly, súlyos, de mindenekelőtt a bizalom megnyilvánulása” – mondta.

Már azt is lehet tudni, hogy a választópolgárok mikor szavazhatnak az új parlamentről. Az első fordulót június 30-án fogják megtartani, a másodikat július 7-én rendezik – adta hírül a Magyar Nemzet.

Sulyok Tamás: szavazataikban a választók demokratikus akarata fejeződik ki

Szavazataikban a választók demokratikus akarata fejeződik ki – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök az európai parlamenti, helyi önkormányzati és nemzetiségi önkormányzati választások estéjén vasárnap a Nemzeti Választási Iroda székházában Budapesten.

Hozzátette: ez az alapja alkotmányos rendünknek és az európai jogrendnek egyaránt.

Az államfő megköszönte mindenkinek, aki részt vett a szavazásokon, valamint a Nemzeti Választási Iroda munkatársai és mindenki áldozatos munkáját, aki a választások lebonyolításában bármilyen minőségben részt vett.

A köztársasági elnök kiemelte: bízik benne, hogy a jövőbeli mindennapokban egymás kölcsönös tisztelete és megbecsülése mellett a belátás képessége is „segít majd bennünket”, hogy együtt és külön-külön is „minden tőlünk telhetőt megtegyünk” az európai és a hazai, a regionális és a helyi, a nemzeti és a nemzetiségi tradicionális értékeink védelme érdekében.

Érkeznek az európai parlamenti mandátumbecslések

Roberta Metsola, az Európai Parlament jelenlegi elnöke vezette fel az új EP becsült mandátumait.

A számok a következők:

  • Néppárt (EPP): 181
  • Szocialisták (S&D): 135
  • Renew: 82
  • Konzervatívok (ECR): 71
  • Identitás és Demokrácia (ID): 62
  • Zöldek: 53
  • Független képviselők: 51
  • További indulók (még be nem sorolt, új képviselők): 51
  • Baloldal (GUE/NGL): 34
    Fontos, hogy ez egy becsült érték, illetve az EP-ben szereplő pártokat a jelenlegi pártjukba számolják. Tehát például a Fidesz esetében ők a független képviselők táborát erősítik, miközben várhatóan az új parlamentben az ECR soraihoz csatlakoznak majd – olvasható a Magyar Nemzet cikkében.

MSZP: sokkal előbb kellett volna összefognunk

Komjáthi Imre úgy gondolja, hogy sokkal korábban kellett volna összefognia az ellenzéknek. A Magyar Szocialista Párt (MSZP) társelnöke a Magyar Nemzet riporterének arra a is kérdésére válaszolt, hogy az európai parlamenti választások kapcsán milyen reményei vannak a DK–MSZP–Párbeszéd szövetségnek és arra is, hogyan folytatódik majd a munka annak fényében, hogy a Tisza Párt sok ellenzéki szavazatot szivattyúz el.

Az interjú az alábbi videóban tekinthető meg:

Tordai Bence megvárta az urnazárást, majd kilépett a Párbeszédből

„A mai napon kiléptem a Párbeszédből, a továbbiakban a munkámat Buda zöld, független ellenzéki országgyűlési képviselőjeként és a Budai Zöld közösség tagjaként fogom folytatni” – írja a politikus közösségi oldalán közzétett bejegyzésre hivatkozva a Magyar Nemzet.

Tordai Bence állítása szerint már rég megszületett részéről a döntés, ugyanis a Párbeszéd testületei úgy döntöttek: a párt a 2024-es EP- és a 2026-os országgyűlési választáson is a DK listáján indul.

Természetesen jó oka van annak, hogy most, június 9-én 19 óra 1 perckor – urnazárás után, de az eredmények megismerése előtt – tettem meg és jelentettem be ezt a lépést: nem akartam ártani Karácsony Gergely és a többi ellenzéki önkormányzati jelölt kampányának

– magyarázkodott Tordai Bence.

TORDAI Bence
Tordai Bence a Párbeszéd képviselőjeként az Országgyűlésben
Fotó: Balogh Zoltán / Forrás: MTI

Szerinte a DK melletti elköteleződés a Párbeszéd részéről végzetes stratégiai hiba volt, amely súlyosan roncsolja a párt önazonosságát és hitelességét. „2013-ban azért léptünk ki az LMP-ből, mert nem voltak hajlandóak együttműködni a többi ellenzéki párttal, most pedig azért lépek ki a Párbeszédből, mert ok nélkül feladta az önállóságát: matrica lett a DK bukósisakján” – írta. Tordai Bence hozzátette, a Párbeszéd morálisan is megkopott a sok, szerinte időnként kifejezetten rossz politikai kompromisszum, valamint a politikai bátorság hiánya miatt.

Barabás Richárd, a Párbeszéd társelnöke is értékelte Tordai kilépését:

Menczer Tamás: a magyarok világosan megértették a választások tétjét

– Szeretnénk mindenkinek köszönetet mondani, aki leadta a szavazatát. Látható, hogy ez minden idők legmagasabb részvétele, akár európai parlamenti, akár önkormányzati választásról beszélünk. Ez azt mutatja, hogy a magyar emberek világosan és pontosan megértették a választás tétjét, hogy háborút vagy békét akarunk – fogalmazott Menczer Tamás, a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója nem sokkal az urnazárás után a kormánypártok eredményváró rendezvényén, a budapesti Bálna honvédelmi központban a Magyar Nemzet beszámolója szerint.

Külön köszönetet mondott azoknak, akik a Fidesz–KDNP-t és a békepárti politikát támogatták a választáson.

Nacsa Lőrinc, a KDNP országgyűlési képviselője pedig megköszönte az aktivisták munkáját, akik segítettek abban, hogy eljusson a választókhoz a béke hangja.

Menczer Tamás, a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója és Nacsa Lőrinc, a KDNP országgyűlési képviselője a Fidesz eredményváróján
Fotó: Kurucz Árpád / Forrás: Magyar Nemzet

Ismét jelesre vizsgázott a külföldi megfigyelők előtt a magyar választási rendszer

A nyílt társadalom hálózatának „magukat választási megfigyelőnek nevező ügynökei” megint csak feleslegesen utaztak Magyarországra ármánykodni: a lezajlott választások szabadok és tisztességesek voltak, a választási rendszer jelesre vizsgázott – közölte az Alapjogokért Központ vasárnap az MTI-vel.

Azt írták: az elmúlt évtizedben megszokottakhoz hasonlóan a vasárnapi választás lebonyolítása jogi és szervezési szempontból is gördülékenyen zajlott. Ezt azért is kiemelten fontosnak nevezték, mert vasárnap először tartottak Magyarországon azonos napon EP- és önkormányzati választást.

A választási szervek a megnövekedett teher alatt is biztosították az egyik legfontosabb alkotmányos alapjog érvényesülésének feltételeit, a választási informatikai rendszer is jól teljesített, így fennakadások nélkül zajlott le a szavazás

– jelezték.

Emlékeztettek: vasárnap több mint 3 ezer településen és 10 ezer szavazókörben összesen közel 8 millió választópolgár adhatta le szavazatát az európai parlamenti és önkormányzati jelöltekre.

A 2010 után megújított magyar választási eljárási rendszer pedig ismét bebizonyította, hogy hatékonyan és átláthatóan, a visszaéléseket megakadályozva képes a demokratikus akaratnyilvánítás biztosítására – hangsúlyozták.

Egy idős nő leadja a szavazatát a házában a mozgóurnás szavazáson az önkormányzati, európai parlamenti (EP-) és nemzetiségi választásokon Petőfiszálláson 2024. június 9-én
Fotó: Ujvári Sándor / Forrás: MTI

Megjegyezték, látni azt is, hogy a nyugati demokráciákban nem mindenhol ennyire megbízható a választási eljárás rendszere: az elmúlt években például Ausztriában, Spanyolországban vagy éppen az Amerikai Egyesült Államokban is előfordultak olyan hibák, amelyek a választás társadalmi elfogadottságát aláásták.

Magyarországon 2022-ben az ellenzéki szavazóköri delegáltak és a nyílt társadalom hálózatához köthető nemzetközi megfigyelők is kénytelenek voltak tapasztalati úton elismerni, hogy a választás rendszere jól működik, és érdemi visszaélésre nincs lehetőség – áll a közleményben. Hozzátették: nem volt ez másképp a mai szavazáson sem.

Az Alapjogokért Központ szerint az eredményektől függetlenül tehát már most kijelenthető, hogy a magyar demokrácia győzött. Joggal lehetünk büszkék arra, hogy Magyarország az Európai Unió tagállamainak egyik legjobban működő választási rendszerével bír

– emelték ki.

Megkezdődött a voksok összeszámlálása

Vasárnap este 7 órakor befejeződött az önkormányzati, nemzetiségi és európai parlamenti (EP-) képviselők választása Magyarországon, a 10 119 szavazókörben.  Ha este 7 órakor még sorban állnak választópolgárok a szavazáshoz, akkor ők még szavazhatnak, a később érkezők azonban nem. A szavazókör bezárása után a szavazatszámláló bizottság szigorú szabályok mentén, minden esetben legalább kétszer megszámlálja a voksokat, és az ismételt számlálást addig folytatja, amíg annak eredménye valamely megelőző számlálás eredményével azonos nem lesz.

A jegyzőkönyvvezető a szavazatok első összeszámlálásának eredményéről haladéktalanul tájékoztatja a helyi választási irodát, amely rögzíti az adatokat az informatikai rendszerben.

Az európai parlamenti (EP-) választások levélszavazatainak kézi számolása a szavazóhelyiségek bezárása után a Nemzeti Választási Központban 2024. június 9-én
Fotó: Soós Lajos / Forrás: MTI

A szavazatszámláló bizottság megállapítja a választás szavazóköri eredményét, a szavazatok összeszámlálásáról és a szavazóköri eredmény megállapításáról jegyzőkönyvet állít ki, ezt követően a szavazatok újraszámlálására csak jogorvoslati eljárás keretében van lehetőség.

A helyi választási bizottság várhatóan hétfőn a szavazóköri jegyzőkönyvek alapján összesíti a polgármester-választás, valamint a képviselő-választás (tízezernél kevesebb lakosú településeken az egyéni listás választás, illetve a tízezernél több lakosú településeken az egyéni választókerületi választás) szavazóköri eredményeit, és megállapítja a választás eredményét. A tízezernél több lakosú településeken a helyi választási bizottság az egyéni választókerületi választás eredményéről kiállított, jogerős jegyzőkönyvek alapján megállapítja a kompenzációs listás választás eredményét.

A vármegyei önkormányzati, a fővárosi önkormányzati és főpolgármester-választás eredményéről kiállított, valamint a részvételi adatokat tartalmazó általános szavazóköri jegyzőkönyv egy-egy példányát a helyi választási iroda legkésőbb hétfőn 10 óráig eljuttatja a területi választási irodához. A helyi választási iroda a jegyzőkönyvekkel együtt továbbítja azon nemzetiségi választások szállítóborítékait, amelyek esetében nem volt települési nemzetiségi választás. A területi választási bizottság pedig a szavazóköri jegyzőkönyvek alapján megállapítja a vármegyei önkormányzati választás eredményét, a Fővárosi Választási Bizottság pedig a főpolgármester-választás és a Fővárosi Közgyűlés választásának eredményét.

Az EP-választás eredményét a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) állapítja meg, ehhez a Nemzeti Választási Irodába szállítják (legkésőbb csütörtök éjfélig) és megszámlálják a külképviseleteken leadott szavazatokat, valamint összeszámlálják a sem Magyarországon, sem más uniós tagállamban lakcímmel nem rendelkező magyar választópolgárok levélben leadott voksait.

Az NVB külön határozatban állapítja meg a külképviseleti szavazás, valamint a levélszavazás eredményét, ezek ellen jogorvoslattal lehet élni. A jogorvoslati határidő letelte után állapítja meg a bizottság – a 10 119 magyarországi szavazóköri jegyzőkönyv, a külképviseleti szavazás eredményét rögzítő jegyzőkönyv és a levélben leadott szavazatok megszámlálásának eredményéről szóló jegyzőkönyv alapján – az EP-választás eredményét, legkésőbb június 28-án.

A HírTV választási műsorát itt tudja visszanézni:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában