Manfred Weber terve június 9. után napirendre kerülhet az EP-ben

Futótűzként terjed az európai sajtóban Manfred Weber terve a kötelező európai sorkatonai szolgálatról, amely belátható időn belül napirendre kerülhet az Európai Parlamentben (EP), mégpedig a június 9-i választások után felálló új testületben - írja a lap.

A kötelező katonai szolgálat jelenleg kilenc országban van érvényben Európában: Cipruson, Görögországban, Ausztriában, Litvániában, Lettországban, Észtországban, Finnországban, Svédországban és Dániában. Időrendi sorrendben Lettország volt az utolsó, amely bevezette a sorkatonaságot 2023 áprilisában – 16 évvel annak eltörlése után.

A balti országban minden 18 és 27 év közötti férfinak kötelező bevonulni, a szolgálat 11 hónapig tart, nők esetében pedig önkéntes alapon működik a katonaság.

Svédország kivételt képez az uniós tagállamok közül: Stockholm rendelte el ugyanis egyedüliként az EU-ban, hogy a nőknek és a férfiaknak is kötelező katonai szolgálatot teljesíteniük.

Weber terve alól senki, még a nők sem lennének kivételek, rájuk is kiterjesztenék a sorkatonaságot. Norvégiában 2015-ben, valamint Svédországban 2017-ben már sor került erre a lépésre. Európa más országaiban viszont egyelőre megmaradt a nők számára az önkéntes alapú bevonulás.

A Magyar Nemzet cikke szerint egyre nagyobb az esélye annak, hogy az orosz–ukrán háború eszkalálódni fog, Emmanuel Macron francia köztársasági elnök február végén elsők közt jelentette be, „mindent megteszünk annak érdekében, hogy Oroszország ne nyerje meg ezt a háborút”.

Hozzátette, a nyugati csapatok Ukrajnába küldését is lehetségesnek tartja – egy ilyen lépés viszont egyértelműen súlyos katasztrófát, a harmadik világháború kirobbanását jelentené.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök március végén pedig már azt hangoztatta, egy új korszak küszöbén vagyunk. „Ez a háború előtti időszak” – fogalmazott.

– Az amerikaiak átadták az európaiaknak az ukrajnai háború finanszírozását és támogatását. Mindegy, hogy hogyan alakul az amerikai elnökválasztás, ezt a háborút az európaiakra testálták – mondta el Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója.

– Két év múlva, ha még akkor is tart háború, már nem lesz utánpótlás, így már most el kell kezdeni a sorkötelezettséget visszaállítani, hogy ha elfogynak az ukránok és elfogynak a hivatásos profi NATO-katonák, akkor is legyen európai utánpótlás az ukrán frontra
– jegyezte meg Kiszelly Zoltán.

A kötelező európai sorkatonaságot egyébként a német Junge Union (a Kereszténydemokrata Unió [CDU] és a Bajor Keresztényszociális Unió [CSU] ifjúsági szervezete)  javasolta először. A nők és férfiak katonai szolgálatának bevezetését Európa-szerte már 2017-ben napirendre tűzték, ám az akkor még nem kapott kellő támogatást.

A cikk folytatása a részletekkel ITT olvasható.