2024.06.08. 10:31
Választási kisokos: csak a leadott szavazat számít
Cikkünkben a vasárnapi európai parlamenti,- és önkormányzati választásokkal kapcsolatos fontos információkat gyűjtjük össze.
Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda elnöke szavazólapot tart kezében a budapesti ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. épületében tartott sajtótájékoztatón 2024. május 22-én
Forrás: MTI
Fotó: Balogh Zoltán
A hétvégén is hívható a választási információs szolgálat
Szombaton és vasárnap is hívható majd a választási információs szolgálat tájékoztató vonala, amelyen az érdeklődők a vasárnapi önkormányzati, nemzetiségi és európai parlamenti (EP-) választásokkal kapcsolatos kérdéseikre kaphatnak választ.
Vannay-Skody Tamás, a központi szolgálat vezetője az MTI-nek elmondta:
eddig jórészt a határon túl élő magyar állampolgárok választási regisztrációjának lehetőségéről, az átjelentkezésről, a mozgóurnáról és a külképviseleti szavazásról kértek információt a szolgálatnál. Szombattól már feltehetően inkább arról érdeklődnek majd a választók, hol, melyik szavazókörben adhatják le voksukat, hogyan tudnak még mozgóurnát igényelni, hol tudják leadni levélszavazatukat, kik a jelöltek, és milyen okmányokkal tudják igazolni személyazonosságukat a szavazatszámláló bizottság előtt.
Hozzátette: a központi választási információs szolgálat az okmányokkal kapcsolatos kérdésekben is segíthet, továbbá tájékoztatást tud adni a nyitva tartó okmányirodákról és kormányablakokról is.
Szombattól várhatóan sokan érdeklődnek majd a nemzetiségi választásról is. A nemzetiségi szavazólap zöld színű, hogy könnyebben meg lehessen különböztetni, és azt a nemzetiség megnevezését tartalmazó zöld borítékba kell tenniük a választóknak. A zöld borítékot mindenképpen le kell zárni, mert a lezáratlan borítékban vagy a borítékon kívül lévő szavazólapok érvénytelenek.
Az érdeklődők a 06-1-795-3310-es telefonszámon tehetik fel kérdéseiket, a hívásokat szombaton 9 és 14 óra között, a választás napján reggel 6 órától 24 óráig fogadják a Nemzeti Választási Iroda (NVI) munkatársai.
A választási információs szolgálat munkatársait az NVI Alkotmány utcai épületében személyesen is megkereshetik azok, a
kiknek kérdésük van a választásokkal kapcsolatban, és elektronikus leveleket is fogadnak a [email protected] e-mail-címen.
A helyi választási információs szolgálatok címét és egyéb elérhetőségeit közzéteszik az NVI honlapján.
A leadott szavazatoknak van jelentősége„A választásokon nagyon nagy jelentősége van a mozgósításnak” – jelentette ki a Hír TV műsorában az Alapjogokért Központ vezetőelemzője. Szikra Levente az egymillió találkozás napja kapcsán rámutatott: most azt láthatjuk, hogy a Fidesz–KDNP-t is óriási mozgósítási munkát végez, hiszen nyilvánvalóan azt az üzenetet akarják közvetíteni a választópolgároknak, hogy csak a leadott szavazat számít. – emelte ki. A Magyar Nemzet cikke ITT folytatódik! |
A választóknak csak egy helyen kell aláírniuk a névjegyzéket
A választók a névjegyzék aláírásával igazolják, hogy átvették a szavazólapokat június 9-én; idén azonban nem kell minden választástípus – önkormányzati, európai parlamenti (EP-)és nemzetiségi választás – névjegyzékét külön aláírni.
A választópolgárnak a szavazatszámláló bizottság előtt igazolnia kell személyazonosságát és lakcímét vagy személyi azonosítóját (korábbi elnevezés szerint személyi számát). A nem magyar állampolgárságú választópolgárok esetében a személyazonosság igazolására alkalmas (a magyar hatóságok által kiállított érvényes okmányok mellett) az EU más tagállama által kiállított személyi igazolvány, illetve útlevél is. Az okmányoknak természetesen érvényeseknek kell lenniük.
Nem engedi a bizottság szavazni azt, aki nem tudja a személyazonosságát és a lakcímét igazolni vagy lejárt valamelyik dokumentumának érvényessége. A szavazásra nem jogosult, visszautasított polgárokról jegyzéket vezetnek.
Ha a szavazásnak nincs akadálya, a szavazatszámláló bizottság átadja a választópolgárnak a szavazólapokat, amelyeket a bizottság egy tagja a választópolgár jelenlétében hivatalos bélyegzőlenyomattal lát el. A választópolgárnak alá is kell írnia a névjegyzéket.
Azokban a szavazókörökben, ahol minden választópolgár szavazhat az önkormányzati és az EP-választáson, úgynevezett „egyszerű” névjegyzéket kell aláírni; és minden választópolgár kap önkormányzati szavazólapokat és EP-s szavazólapot, továbbá a névjegyzék rögzíti azt is, kell-e a választónak nemzetiségi szavazólapot adni, és ha igen, melyik nemzetiségét. A választópolgár aláírásával igazolja, hogy átvette a szavazólapokat.
Azokban a szavazókörökben, ahol van olyan választópolgár, aki nem szavazhat az önkormányzati- vagy az EP-választáson, úgynevezett „ikszelős” névjegyzéket kell aláírni, ott a szavazatszámláló bizottság X-szel jelöli, hogy mely szavazólapok átvételére jogosult a választópolgár.
A szavazatszámláló bizottságnak valamennyi szavazólapot át kell adnia a választópolgárnak, de ha a választó a szavazólapok közül egyet vagy többet szándékosan nem visz magával, hanem a bizottságnál hagyja, a hátrahagyott, előre lebélyegzett szavazólapot át kell húzni, rá kell írni, hogy át nem vett szavazólap, és az át nem vett és a fülkében talált szavazólapok borítékjába kell helyezni. Emiatt nincs arra lehetőség, hogy aki később meggondolja magát és mégis szavazna azon a választáson, amelynek szavazólapját a bizottságnál hagyta, szavazhasson.
A szavazólapokat a könnyebb megkülönböztethetőségért eltérő színű kerettel látták el: az EP-szavazólap kerete kék, a főpolgármesteri szavazólapé rózsaszín, a polgármesteri szavazólapé sárga, a vármegyei és fővárosi listás szavazólapé szürke. Az egyéni listás és egyéni választókerületi szavazólap egységesen fehér. A választópolgár a szavazólapokkal egy fehér borítékot is kap, abba teheti szavazatát, mielőtt az urnába dobja.
A nemzetiségi választás szavazólapjai teljes egészében zöld színűek, a választópolgárnak ezeket zöld színű borítékba kell tennie és le kell ragasztania, mielőtt az urnába dobja, különben a szavazata érvénytelen lesz. Amennyiben az EP-választás vagy a helyi önkormányzati választás fehér szavazólapjai a zöld borítékba kerülnek, azokat nem lehet figyelembe venni az eredménymegállapításnál.
Elmarad a polgármester- és képviselőválasztás BozsokonJelöltek hiányában elmarad a polgármester- és képviselőválasztás a Vas vármegyei Bozsokon; a településvezető és a képviselők személyéről időközi választáson dönthetnek majd a választók. Jelölt hiányában nem lehet vasárnap polgármester- és képviselőválasztást tartani a Vas vármegyei Bozsokon - derül ki a Nemzeti Választási Iroda szombat reggeli adataiból. Bozsokon a képviselőválasztásra egy jelöltet sem vettek nyilvántartásba, a polgármesterválasztásra nyilvántartásba vett jelölt pedig pénteken esett ki. A településen a helyi választási bizottság időközi választást fog kiírni, a szavazás eredetileg kitűzött napjától számított 120 napon belülre. |
A települések több mint negyedében egy polgármesterjelölt indul
A települések valamivel több mint negyedében egy polgármesterjelölt lesz a vasárnapi önkormányzati választáson.
Öt éve 913 olyan település volt az országban, ahol csak egy jelölt indult a polgármester-választáson. Ez az összes település több mint 28 százaléka volt. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) szombati adatai szerint az idei voksoláson 860 ilyen település van, ami a 3177 település 27 százaléka. A 860 településből 675-ben függetlenként indul az egyetlen polgármesterjelölt.
Minden harmadik településen (1125-ön) két polgármesterjelölt indul, tízből hét esetben (808-ban) mindkét induló független. A települések ötödében (664-en) három polgármesterjelölt van.
Négy vagy több polgármesterjelölt a települések több mint 16 százalékában indul. Négy településen – Kölked, Nagydobsza, Sényő és Szigetszentmiklós 0ľ kilenc polgármesterjelölt van, Kölkeden, Nagydobszán és Sényőn mind a kilenc jelölt függetlenként indul.
A legkisebb szavazókörökbe húsznál kevesebb választót várnakA legkisebb szavazókörökbe húsznál kevesebb választópolgárt várnak vasárnap a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők, valamint az Európai Parlament magyar tagjainak választásán – derül ki a Nemzeti Választási Iroda szombati adataiból. Az NVI adatai szerint a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Debréte a legkisebb szavazókör: itt 15 választót várnak az önkormányzati választásra és 13-at az európai parlamenti (EP-) választásra (az önkormányzati, a nemzetiségi és az EP-választáson kis mértékben eltérő a szavazásra jogosultak köre). A Zala vármegyei Iborfián egyaránt 17 választót várnak az önkormányzati és az EP-választásra, Felsőszenterzsébeten 19 választót az önkormányzati voksolásra és 15-öt az EP-választásra, és Pusztaapátiban 20 választót az önkormányzati voksolásra, 17-et pedig az EP-választásra. A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Tornakápolnán 21-en szavazhatnak az önkormányzati választáson, 17-en pedig az EP-választáson, Perecsén pedig 22-t az önkormányzati és 15-öt az EP-választásra. A Veszprém vármegyei Megyerben 24-24 választót várnak az önkormányzati és EP-választásra, a Zala vármegyei Ramocsán 24-en szavazhatnak az önkormányzati és 23-an az EP-választáson. A legnagyobb magyarországi szavazókör a pécsi 80-as számú – ez egyébként a települési szintű lakcímmel rendelkezők számára kijelölt szavazókör –, itt az önkormányzati választásra 2062, az EP-választásra 1875 szavazót várnak, a nemzetiségi voksolásra pedig 103-at. Sukorón 1653 választót várnak az önkormányzati választásra és 1616-ot az EP-választásra, a nemzetiségi voksolásra pedig négyet. Budapesten az önkormányzati voksolásra a legtöbb választót a XIII. kerület 85. számú szavazókörébe várják, itt 1579-en szavazhatnak az önkormányzati választáson és 1045-en az EP-választáson, míg a nemzetiségi választáson 15-en. Az EP-választásra a fővárosban a legtöbb választót a VIII. kerületben várják, a 8-as számú szavazókörben – ahol a települési szintű lakcímmel rendelkezők és a kerületbe átjelentkezők is szavazhatnak –, itt az önkormányzati választáson 1330-an, az EP-választáson 1865-en, a nemzetiségi választáson pedig 51-en szavazhatnak. |
A 3177 településből 2223 olyan van, ahol csak független polgármesterjelölt indul vasárnap, 5012, de van 300 olyan település is, ahol egyáltalán nem indul független polgármesterjelölt.
A legtöbb – 50 – egyéni listás jelölt a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Tiszaburán indul hat képviselői helyért, a Heves vármegyei Halmajugrán pedig 46 jelölt van a hat képviselői helyre.
Két képviselőt választhatnak vasárnap 135 településen, ahol a lakosok száma nem éri el a százat, ebből 31 helyen van két jelölt.
A tízezernél több lakosú települések közül az egyéni választókerületekben Eger 2. és Cegléd 7. számú választókerületében indulnak a legtöbben, kilencen. Budapest IX. kerületében, Miskolcon, Székesfehérváron, Győrben, Egerben, Szigetszentmiklóson és Üllőn van összesen kilenc olyan egyéni választókerület, ahol nyolc jelölt van.
Az 1586 egyéni választókerületből 114-ben mindössze két jelölt indul, Tiszakécske 5. és 7. számú egyéni választókerületében pedig csak egy-egy jelölt.
A települési nemzetiségi választáson a legtöbb egy nemzetiséghez tartozó jelölt a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Kázsmárkon indul, itt 29 roma jelölt verseng egymással.
Rendkívüli nyitva tartás lesz több határátkelőhelyenA választások napján, június 9-én több határátkelőhely meghosszabbított időben tart nyitva, valamint a román határszakaszon tíz ideiglenes átkelőhelyet is megnyitnak – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság. A megszokottól hosszabb időtartamban, 6 és 19 óra között tart nyitva vasárnap hét hazai közúti határátkelőhely (Lónya, Barabás, Kübekháza, Tiszasziget, Ásotthalom, Bácsalmás, Bácsszentgyörgy).
A határátkelőhelyeken várható várakozási időkről a www.police.hu oldal Határinfo rovatában, valamint a Rendőrségi Útinformációs Rendszer (Rutin) mobil applikáció segítségével tájékozódhatnak az utazók. |
Az önkormányzati választás lezárt névjegyzékben 7 millió 850 ezer választópolgár szerepel
Az önkormányzati választás pénteken lezárt névjegyzékben 7 millió 850 ezer 271 választópolgár szerepel, az európai parlamenti (EP-) választáson pedig 7 millió 803 ezer 555-en szavazhatnak.
A jegyzők pénteken zárták le a névjegyzékeket, a Nemzeti Választási Iroda internetes tájékoztató oldala, a www.valasztas.hu szombat reggeli adatai szerint
az önkormányzati választás lezárt névjegyzékében szereplők közül 7 677 142 magyarországi lakcímmel rendelkező magyar állampolgár.
A szavazati joggal rendelkező választópolgárok között 35 928 menekültként elismert, illetve a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező is van, míg az Európai Uniós más tagország magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárai 137 201-en vannak.
Ellentétben az EP-választás névjegyzékével, ahol kérniük kellett, ha a magyar listákra kívántak szavazni, az önkormányzati választás névjegyzékére az EU más tagországának magyarországi lakcímmel rendelkező állampolgárai automatikusan felkerültek.
A választók közül 43 351-en átjelentkezéssel, bejelentett tartózkodási helyükön szavaznak vasárnap.
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választását Magyarország 3177 településén tartják vasárnap, 10 119 szavazókörben. Jelöltek hiányában elmarad a polgármester-választás és a képviselőtestület választása a Vas vármegyei Bozsokon.
Az önkormányzati, a nemzetiségi és az EP-választáson kis mértékben eltérő a szavazásra jogosultak köre, csak az EP-választáson lehetséges a külképviseleti és a levélben történő szavazás, és az átjelentkezés szabályai sem egyeznek a három választás esetében.
Az EP-választáson a lezárt névjegyzék szerint 7 803 555-en jogosultak szavazni, ebből 7 672 167-en magyar állampolgárok magyarországi lakcímmel, 126 753-an magyar állampolgárok magyarországi lakcím nélkül (ők levélben szavazhatnak), továbbá 4635-en az EU más tagállamának állampolgárai, akik kérték, hogy a magyar listákra szavazhassanak.
A lakóhelye szerinti szavazókörben 7 587 886-en voksolhatnak, 67 458-en pedig átjelentkezéssel, a lakóhelyüktől eltérő más magyarországi településen. A magyarországi lakóhellyel rendelkező, de a szavazás napján nem Magyarországon tartózkodó magyar állampolgárok 99 ország 147 magyar külképviseletén adhatják le voksukat a magyarországi szavazás napján; az időeltolódás miatt az amerikai kontinensen a magyarországi szavazást megelőző napon, szombaton van a voksolás. A külképviseleteken 21 458-an szavazhatnak.
Vasárnap több mint 216 ezer első szavazót várnak a választásra, ők a szavazóhelyiségben kulcstartót kapnak a szavazatszámláló bizottságtól, a bevásárlókocsiknál használható érme nagyságú kulcstartó egyik oldalán Magyarország, a másikon az Európai Unió zászlaja látható.
A nemzetiségek is vasárnap választják meg települési, területi és országos önkormányzatuk tagjait. A szombati adatok szerint 2147 települési nemzetiségi választást tartanak meg, 64 területit és 13 országost. Van hét olyan fővárosi kerület, ahol a 13-ból 12 nemzetiség tarthat települési szintű választást: a III., IV., X., XI., XIII., XVIII. és XIX. kerületben; ezen kerületek egyikében sem tartják meg a szlovén nemzetiség választását.
A szavazatszámláló bizottságokba 29 850 delegáltat jelentettek be a jelöltek és jelölőszervezetek.
Nem jogsértő a szavazóköri eredmények jelölőszervezetek általi közzététele
Nem jogsértő, ha a június 9-ei választás napján a szavazóköri eredményeket a jelölőszervezetek közzéteszik még a hivatalos előzetes tájékoztató eredmények megjelenése előtt. A Nemzeti Választási Irodának azonban tilos vasárnap 23 óra előtt nyilvánosságra hoznia az európai parlamenti (EP-) választás előzetes eredményét.
Az EP-választáson egyetlen európai uniós tagállam választási szerve sem hozhat nyilvánosságra előzetes adatot a választásról addig, amíg valamennyi országban be nem zárnak a szavazókörök. Ez legkésőbb Olaszországban, június 9-én este 11 órakor történik meg. A tiltás azonban csak a tagállamok választási szerveire vonatkozik, a pártokra nem.
Az önkormányzati választáson induló jelöltek és jelölőszervezetek, továbbá az EP-választásra listát állító pártok jogosultak arra, hogy Magyarország több mint tízezer szavazókörébe két-két delegáltat küldjenek.
A jelöltek és jelölőszervezetek saját megbízottjaikon keresztül meggyőződhetnek a választás tisztaságáról és részt vehetnek az esetleges vitás kérdések eldöntésében. Emellett a párt által megbízott tag a bizottság rendelkezésére álló valamennyi információt megismerheti, így törvényesen hozzájuthat a szavazóköri jegyzőkönyv egy példányához is, vagyis a jelöltek és jelölőszervezetek a delegáltjaikon keresztül közvetlenül követhetik az eredmény megállapítását.
Így tehát nem jogsértő, ha egy jelölt, jelölőszervezet közzéteszi a delegáltjától származó szavazóköri eredményeket, mielőtt az NVI hivatalosan is közölné a választás előzetes eredményét.
