2024.07.17. 14:01
Az ENSZ-főtitkár bírálta Izrael ciszjordániai politikáját
Az izraeli–palesztin háború 285. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
Izraeli páncélozott katonai járművek hadműveletben vesznek részt a ciszjordániai Túl-Karmban
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Alaa Badarneh
Eltávolítják a segélyszállítmányok bejuttatására épült ideiglenes kikötői mólót a gázai tengerpartról
Eltávolítják a Gázai övezet tengerpartján kialakított ideiglenes kikötői mólót, amelyet segélyszállítmányok bejuttatására alakítottak ki – közölte az amerikai hadsereg közel-keleti műveleteiért felelős Központi Parancsnokság parancsnokhelyettese szerdán.
Brad Cooper altábornagy a Pentagon sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy
az amerikai irányítás alatt, amerikai eszközökből, nemzetközi együttműködésben kialakított tengeri létesítményt szétszerelik, és visszaszállítják az Egyesült Államokba. A főtiszt szerint a móló elérte célját, annak működtetését pedig „példátlan műveletnek” nevezte.
Az ideiglenes kikötői móló tervét Joe Biden elnök februárban a Kongresszusban tartott évértékelő beszédében (State of the Union) jelentette be. A létesítmény alternatív útvonalat jelentett a Gázai övezetben élőknek szánt segélyszállítmányok előtt, amelyek bejuttatása akadozik a szárazföldi átkelőkön keresztül.
A móló május közepére készült el, ugyanakkor az időjárás, valamint a tengeri körülmények folyamatosan akadályozták a működtetését. Viharok több alkalommal megrongálták az ideiglenesen összeállított, tengerágyba horgonyzott és bárkákkal rögzített paneleket
Összességében a két hónap alatt 25 napon keresztül volt használható. Ez alatt az idő alatt mintegy 9000 tonna humanitárius szállítmányt sikerült a szárazföldre juttatni. A segélyek szétosztása ugyanakkor szintén akadályokba ütközött a tengerparti raktárakból.
Júniusban vitát okozott, hogy állítólag izraeli hadsereg tagjai a mólót is igénybe vették a Gázai övezetben végrehajtott egy katonai csapás idején, amire hivatkozva segélyszervezetek felfüggesztették a létesítmény használatát.
Joe Biden amerikai elnök múlt héten tartott sajtótájékoztatóján csalódottságának adott hangot, hogy az ideiglenes kikötői móló kevéssé váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
A létesítmény kialakítása mintegy 230 millió dolláros (90 milliárd forint) kiadást jelentett az amerikai költségvetésnek, és működtetésében csaknem 1000 amerikai katona és tengerész vett részt, aki a helyzet politikai és diplomáciai érzékenysége miatt nem léphetett a szárazföldre.
Yoav Galant izraeli védelmi miniszter szerdán közölte, hogy javaslata szerint a jövőben az izraeli Ashdod kikötőjét használnák arra, hogy a tenger felől segélyszállítmányokat juttassanak be a Gázai övezetbe. Hogy ez mikor valósulhat meg, nem közölte az izraeli kormánytag.
Az ENSZ-főtitkár bírálta Izrael ciszjordániai politikáját
„Egyes minapi fejlemények szíven szúrják az embert, ami a kétállami megoldás kilátásait illeti” – vélte António Guterres, akinek nyilatkozatát a kabinetfőnöke, Courtenay Rattray olvasta fel az ENSZ Biztonsági Tanácsának egyik ülésén.
A megszállva tartott Ciszjordánia földrajzi felosztása az izraeli közigazgatási és jogi intézkedések következében egyre csak romlik. A nagy parcellák kisajátítása a stratégiai fontosságú területeken, valamint a telepek tervezésében, a földek kezelésében és a kormányzásban történt változások várhatóan jelentős mértékben megnövelik a telepek elterjedését
– fogalmazta meg bírálatát a főtitkár, aki elítélte, hogy kiterjesztik „az izraeli szuverenitást erre a megszállva tartott területre”.
Fotó: Stephani Spindel / Forrás: MTI/EPA
António Guterres egyben bírálta „a Palesztin Hatóság ellen hozott számos büntető intézkedést”, valamint öt úgynevezett vadtelep Izrael által történt törvényesítését.
A vadtelepeket a Ciszjordániát 1967 óta megszállva tartó Izrael hatóságainak engedélye nélkül létesítik.
António Guterres sürgette, hogy haladéktalanul szüntessenek be minden telepes tevékenységet. Megismételte, hogy a telepek a nemzetközi jog nyilvánvaló megsértését és a béke kulcsfontosságú akadályát jelentik.
A Hamász terrorszervezet Izrael elleni október 7-i támadása óta erősödött az erőszak Ciszjordániában.
A főtitkár ismételten felszólított az azonnali gázai tűzszünetre és valamennyi túsz feltétel nélküli szabadon bocsátására.
A gázai humanitárius helyzet erkölcsi folt mindannyiunkon
– szögezte le.
Október 7-én a Hamásznak a Gázai övezetből Dél-Izraelbe beszivárgó kommandósai 1195 ember halálát okozták és több mint 200 túszt hurcoltak el. Megtorlásul Izrael a palesztin terület ellen légi, majd szárazföldi offenzívát indított, amelyben eddig 38 794 ember halt meg a Hamász vezetésű gázai egészségügy-minisztérium adatai szerint.
Josep Borrell: a háborút csak azok akadályozhatják meg, akik részt vesznek benne
A háborút csak azok akadályozhatják meg, akik részt vesznek benne, de „nem tűnik úgy, mintha Izrael ezt szeretné” – jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az Al-Arabíja hírtelevíziónak adott, szerdai televíziós interjúban.
A spanyol politikus beszélt az immáron tíz hónapja tartó gázai háború lezárásával kapcsolatos uniós álláspontról, a tartós erőszak következményeiről, a nemzetközi tűzszünet elutasításáról az izraeli kormány részéről, továbbá a Nemzetközi Büntetőbíróság ítéleteinek figyelmen kívül hagyásáról is.
Az Európai Unió elítéli a Hamász terrortámadását, mivel a civilek meggyilkolását terrorcselekménynek tartjuk. Az EU elítéli Izrael gázai ostromát is, amely túl sok civil halálához vezetett
– mondta Borrell.
Fotó: Francisco Seco / Forrás: MTI/EPA pool
Kifejtette, hogy a gázai háborúval kapcsolatban az EU üzenete a következő: tiszteletben kell tartani a nemzetközi jogot és a humanitárius jogot, a katonai műveleteket ezek figyelembe vételével kell végrehajtani. Viszont tudomása szerint ez nem így történt: a civil áldozatok magas száma, és támadások során az ENSZ-hez tartozó létesítményekben menedéket kereső, kitelepített embereket öltek meg.
Nyomást gyakorlunk Izraelre a háború befejezése érdekében, a „Biden-tervet” a kezdetektől fogva támogattuk, tűzszüneti megállapodást kértünk, amely az első lépés lehet a túszok elengedéséhez és a humanitárius segélyek növeléséhez és a gyilkolás befejezéséhez
– hangoztatta.
A háborúnak minden nap egyre több áldozata van, ami ellentétes a nemzetközi joggal, és Izrael önvédelemhez való jogának gyakorlása közben egyáltalán nincsenek biztonságban a civilek
– tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy hogyan küldhetnek európai országok fegyvereket Izraelnek, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője kifejtette: a fegyverkereskedelem tagállami hatáskör, ebben a kérdésben ő „tehetetlen”.
Josep Borrell a palesztin állam elismerésével kapcsolatban elmondta, hogy az Európai Unió tagállamai eltérő állásponton vannak. Egyesek úgy vélik, hogy ez a politika döntés alapozhatja meg a kétállami megoldást és igazolhatja a kitűzött cél elérésére vonatkozó akaratot. Mások úgy gondolják, hogy nem ez a megfelelő idő a palesztin állam elismerésére, egy ilyen döntés akár kontraproduktív is lehet és válaszlépésre sarkallhatja az izraeli kormányt.
Izraeli védelmi miniszter: megértek a feltételek a túszalkura
Megértek a túszalku feltételei – közölte Joáv Galant izraeli védelmi miniszter Lloyd Austinnal, az Egyesült Államok védelmi miniszterével éjszakai telefonbeszélgetésükön az izraeli védelmi minisztérium szerdai bejelentése szerint.
Az izraeli hadsereg (IDF) Gázai övezetben végrehajtott hadműveletei Galant szerint megteremtették a „szükséges feltételeket” a túszügylethez, amelyben tűzszüneti és fogolycsere-megállapodással összekötve hazatérhetne Izraelbe a tavaly október 7-én a Gázai övezetbe hurcolt, azóta ott fogva tartott élő és holt százhúsz izraeli túsz.
Galant beszámolt Austinnak az IDF gázai hadműveleteiről, és részletesen ismertette a Hamász katonai vezetője, Mohammed Deif elleni szombati légicsapást. Megvitatták a gázai humanitárius helyzetet is, és Gallant elmondta Austinnak, hogy a gázai határ mentén tábori kórház építését tervezik beteg palesztin gyerekek gyógyítására.
Fotó: Abir Szultan / Forrás: MTI/EPA
Gallant hangsúlyozta Izrael azon eltökéltségét, hogy biztosítsa a Hezbollah naponta ismétlődő támadásai miatt az ország északi határvidékéről kitelepített emberek biztonságos visszatérését otthonaikba, „akár megállapodással, akár más módon”.
Gallant és Austin a minisztérium közleménye szerint megvitatta az iráni agresszióval szembeni védelmi együttműködést is.
Eli Albag, a Nahal Oz bázisról elrabolt egyik, monitoron határmegfigyelő feladatot végző katonalány édesapja is pozitív üzeneteket kapott izraeli kormánykörökből a Hamásszal kötendő alku esélyéről.
Elbag elmondta, hogy múlt heti találkozóján Ron Dermerrel, a stratégiai ügyek miniszterével, Dermer első alkalommal optimista volt.
A feltételek megérettek egy megállapodásra, amely megvalósulhat
– mondta a Benjamin Netanjahu miniszterelnök legközelebbi munkatársának tartott miniszter.
Orit Sztrok telepesügyi és „nemzeti missziós” miniszter ugyanakkor kedden bejelentette, hogy a szélsőségesen jobboldali Vallásos Cionisták nevű pártjával kilép a kormánykoalícióból, ha az IDF-et kivonják a Gázai övezetből.
Ha eltávolítják az IDF-et a Necarim és a Philadelphi folyosóról, akkor nem leszünk a kormányban. Szétverjük a kormányt. Ez a miniszterelnök asztalán van, és ő jól tudja
– mondta.
Az Izrael által korábban a Hamászhoz eljuttatott, és Joe Biden amerikai elnök által közzétett alkutervében, melyet a Hamász elfogadott, s melyről jelenleg közvetítők útján tárgyalások folynak, ez a feltétel nem szerepelt.
Ez történt kedden:
