Tegnap, 11:34
A Hamász a háború leállítását sürgeti
Az izraeli–palesztin háború 397. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
Szami Abu Zuhri, a Hamász magas rangú tisztviselője
Forrás: Anadolu via AFP
Fotó: Yassine Gaidi
Bepanaszolta Libanon Izraelt a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnél
Bepanaszolta Libanon Izraelt a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnél (ILO) a felrobbantott csipogókkal és adó-vevő készülékekkel elkövetett szeptemberi támadások miatt – közölte Musztafa Bajram libanoni munkaügyi miniszter szerdán genfi sajtótájékoztatóján.
A tárcavezető „az emberiség, a technológia és a munka ellen elkövetett támadásnak” minősítette az esetet, amely szerinte „veszélyes precedenst teremt”.
Az izraeli hatóságok ugyan hivatalosan nem ismerték el, hogy ők követték volna el a robbantásokat szerte Libanonban, Bajram úgy vélte, „nemzetközi szinten nagyrészt mindenki belátja, hogy Izrael állt e rémséges tettek mögött”.
„Néhány perc leforgása alatt több mint 4 ezer civilt megöltek vagy megsebesítettek. Rengeteg életben maradt áldozatnak maradandó sérülése lett, sokaknak leszakadtak az ujjaik, egyesek csaknem teljesen megvakultak” a kezükben tartott eszközök felrobbanása miatt – idézte fel a miniszter. Hozzátette: „olyan helyzet állt elő, amelyben már a leghétköznapibb használati tárgyak is veszélyt jelenthetnek”, és ha semmit nem tesznek ellene, akkor ez a fajta bűncselekmény megszokottá válhat.
Libanon azért tesz panaszt az ENSZ szakosított szervezeténél, hogy „megakadályozzák hasonló bűntettek előfordulását a jövőben” – mondta el Musztafa Bajram. Kifejtette: azért fordulnak éppen a Nemzetközi Munkaügyi Szervezethez, mert a felrobbantott csipogókat és adó-vevőket munkaeszközként használták az áldozatok. A támadások ilyen értelemben a szervezet által védelmezett munkahelyi biztonság ellen is irányultak – tette hozzá.
A miniszter elmondta azt is, hogy a libanoni kormány „általánosabb módon is panaszt akar tenni Izrael ellen több egyéb ügyben a Libanonban folytatott műveleteivel kapcsolatban, mert Izrael számtalan bűntettet követett már el”.
A libanoni egészségügyi minisztérium adatai szerint több mint 3 ezer ember vesztette életét Libanonban Izrael és a Hezbollah libanoni síita milícia között tavaly októberben kirobbant konfliktus kezdete óta. Csaknem egy évig tartó határmenti összecsapásokat követően Izrael szeptember vége óta rendszeresen mér légicsapásokat a Hezbollah dél-libanoni állásaira, Bejrútra és a Bekaa-völgyre.
Több tucatnyian meghaltak egy lakóházat ért légicsapásban Libanonban
Legkevesebb harmincan meghaltak szerdára virradóan egy lakóházat ért izraeli légicsapásban a Libanon középső részén fekvő Bardzsa városban - közölte szerdán a libanoni polgári védelmi szolgálat.
Fotó: Haszan Ammar / Forrás: MTI/AP
A szomszédos épületek lakói jelezték, hogy többen még a romok alatt vannak. A mentőalakulatok folytatják a kutatást további túlélők és holttestek után.
Egyelőre nem lehet tudni, hogy Izrael a Hezbollah síita mozgalom vagy annak milíciája valamelyik tagját vette-e célba a légicsapással. Izrael előtte nem figyelmeztette ennek a városnak a lakóit, hogy hagyják el otthonukat.
Izrael Nabatíje dél-libanoni várost is támadta szerdán, de ez előtt figyelmeztette a város lakosait. Nabatíjéből nem érkezett jelentés esetleges áldozatokról.
Libanoni jelentések szerint szeptember 23. és november 1. között 361 300 szíriai és több mint 177 ezer libanoni menekült Libanonból Szíriába a harcok, illetve a légicsapások elől.
A Hezbollah rakétái eddig 72 embert öltek meg Izraelben, köztük 30 katonát az izraeli miniszterelnöki hivatal özlése szerint.
A zsidó állam és az Iránból támogatott síita milícia közötti jelenlegi konfliktus tavalyi kirobbanása óta a libanoni egészségügyi minisztérium adatai szerint Libanonban legalább háromezer ember vesztette életét és több mint 13 ezer megsebesült, egynegyedük nő és gyermek.
Izraeli ellenzéki pártok a kormány elleni tiltakozás fokozására szólították fel az embereket
Izraelben ellenzéki pártok a kormány elleni tiltakozás fokozására szólították fel az embereket szerdán rendkívüli sajtótájékoztatójukon válaszul Joáv Galant védelmi miniszter szerda esti menesztésére.
A négy, Izraelt a zsidók hazájaként meghatározó, vagyis cionista ellenzéki párt, Jaír Lapid centrista Van jövő pártja, Beni Ganz centrista Állami Tábor pártja, Avigdor Liberman jobboldali Izrael a Hazánk pártja és Jaír Golan Demokraták nevű baloldali, szociáldemokrata pártja korábban azt közölte, hogy Joáv Galant menesztésének fő célja az ultraortodoxok katonai felmentésének biztosítása volt, s időzítése egybeesett a miniszterelnöki hivatal munkatársai ellen folyó rendőrségi és belbiztonsági nyomozásokkal a kiszivárogtatások, és más, súlyos biztonsági és bűnügyi vétségek miatt.
Galant védelmi miniszter keddi elbocsájtása egy alkalmatlan miniszterelnök őrült cselekedete. Egy háború kellős közepén, miközben Izrael több fronton harcol, Netanjahu meggyengítette, kárt okozott a hadseregnek, a harcoló erőknek, csak azért, hogy megszavazzák a bevonulás kijátszását szolgáló törvényeket
– kezdte Lapid a sajtótájékoztatót.
„Ne hagyják, hogy hasson önökre a hazugság. Galantot nem szakmai nézeteltérések miatt rúgták ki” – vélekedett. „Csak politikai okok miatt menesztették, mert Netanjahu a szolgálatkerülőket választotta, nem pedig a hadseregben szolgálókat. Ami történt, az nem normális, túlmegy minden logikán. Bármelyik zsidó anya tudni fogja, hogy nincs kiben bíznia” – tette hozzá, és feladata ellátására képtelennek nevezte a kormányfőt.
„Mit gondoljanak a Libanonban küzdő harcosaink, amikor látják, hogy a védelmi minisztert elbocsátják, miután behívóparancsot adott ki az ultraortodoxoknak?”– kérdezte Beni Ganz.
Már láttuk, mit tesz az ellenségünk, amikor belülről megosztottnak lát minket. Nem szabad visszatérnünk október 7-e előttre. Nem engedhetjük meg magunknak ezt a luxust a Közel-Keleten
– hangsúlyozta a volt védelmi miniszter, majd további szolgálatra szólította fel a tartalékosokat, és tiltakozó szavazatokra kérte a Likud és más koalíciós jobboldali pártok képviselőit.
„Az állam biztonsága és a koalíció biztonsága között Netanjahu a koalíció megőrzése és az izraeli társadalom szétzilálása mellett döntött” – mondta Liberman. „Hol láttuk az öröm és a lelkesedés kifejeződését? Iránban, ahol nagy volt a lelkesedés” – tette hozzá.
Harmincnyolc évig szolgáltam a hadseregben, és nem gondoltam, hogy megérem azt a napot, amikor Izrael miniszterelnöke tudatosan és szándékosan árt a haderőnek, az ország biztonságának. Soha nem volt ekkora szakadék az országért mindent feláldozni kész izraeliek, és a velejéig korrupt miniszterelnök között
– mondta Golan.
„Mindenkit sztrájkra szólítok. Tiltakozni kell, népünk ereje, a változás képessége önökből fakad, a jó emberekből, akik szolgálnak, akik adót fizetnek, akik a hátukon tartják az államot, önök hozhatják el a változást” – szólította fel munkabeszüntetésre az izraelieket. Szavaihoz Ganz hozzáfűzte, hogy minden törvényes eszközt be lehet vetni a tiltakozás érdekében.
Juli Edelstein, a kneszet külügyi és védelmi bizottságának a kormányzó Likud párthoz tartozó elnöke bejelentette, hogy a történtek fényében beidézte Benjámin Netanjahut, akinek a következő napokban meg kell jelennie a bizottság előtt.
A Hamász a háború leállítását sürgeti
A Hamász iszlamista terrorszervezet szóvivője a Gázai övezetben Izrael által indított háború leállítását sürgette Donald Trump választási győzelme kapcsán.
Szami Abu Zuhri, a Hamász magas rangú tisztviselője szerint Donald Trumpot azon kijelentései alapján ítélik majd meg, miszerint amerikai elnökként órákon belül le tudja állítani a háborút.
„Arra bíztatjuk Trumpot, hogy tanuljon Joe Biden hibáiból” – közölte Abu Zuhri.
Izrael az után indított háborút a Gázai övezetet uraló Hamász ellen, hogy a terrorszervezet fegyveresei 2023. október 7-én meglepetésszerűen betörtek Izrael déli részébe, ahol mintegy 1200 embert meggyilkoltak és több mint 250 embert elhurcoltak, sokukat a mai napig túszként tartják fogva.
A gázai egészségügyi hatóságok adatai szerint a harcokban már több mint 43 ezer ember halt meg az övezetben.
Az izraeli legfelsőbb bíróság a védelmi miniszter menesztése elleni petíciók megválaszolására kötelezte a kormányfőt
Az izraeli legfelsőbb bíróság a Joáv Galant védelmi miniszter menesztése elleni petíciók megválaszolására kötelezte Benjámin Netanjahu miniszterelnököt.
Az Izraelben alkotmánybíróságként is működő legfelsőbb bíróság arra kötelezte az izraeli kormányfőt, a kormányt és a legfőbb ügyészt, hogy csütörtök délig adjon választ a Galant menesztésének befagyasztását követelő petíciókra.
Szerda reggel a Kormányzás minőségéért nevű és az Izrael falai nevű civil szervezet petíciót nyújtott be a legfelsőbb bírósághoz Joáv Galant védelmi miniszter keddi menesztése ellen.
Azonnali beavatkozást kértek Izrael legfelsőbb jogi grémiumától, az elbocsátást befagyasztó végzést, mert a védelmi miniszter menesztése szerintük indokolatlan a többfrontos háború közepette, az a koalíció megőrzését célozza és nem szakszerű megfontolások miatt született, felelőtlen és rendkívül észszerűtlen lépés, amely veszélyezteti az állam biztonságát.
Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő szerda este váratlanul leváltotta Joáv Gallant védelmi minisztert arra hivatkozva, hogy már nem bízik benne a folyamatban lévő izraeli hadműveletek kezelését illetően.
A keddi eseményekről itt olvashat:
