Klinikai szakpszichológus: nem szabad elbagatellizálni vagy elfordítani a fejünket

„Attól, mert mindig is jelen volt a pedofília, még nincs rendjén” – kezdte Hal Melinda, a Mathias Corvinus Collegium vezető kutatója a Magyar Nemzetnek. A klinikai szakpszichológus szerint fontos, hogy megértsük a pedofília valódi jelentését, és tisztán lássuk azt is, nem magányos elkövetőkről van szó.

Az elmúlt években rendre megnőtt a pedofilügyek száma, hosszú évekkel ezelőtt történt visszaélések kerültek nyilvánosságra, és új esetek is napvilágot láttak. Az idén tavasszal az újbudai óvodában történt pedofilbotrány borzolta a kedélyeket, nemrégiben pedig egy baloldali véleményvezérről került elő olyan beszámoló, amely szerint Lakatos Márk egy állami gondozott fiúval fajtalankodott. 

Az ügyet Ábrahám Róbert publicista hozta nyilvánosságra, akinek a fiú elmondta: külön ember volt arra a célra, hogy az árvaházakban felkutassanak olyan fiatal fiúkat, akik hátrányos helyzetük miatt megvásárolhatók homoszexuális együttlétekre. 

„Ezek a perverziók mindig is jelen voltak, bizonyos korban kiélték, hol jobban, hol kevésbé, és a történelemből is számtalan példát ismerünk, amikor egy felnőtt, akár egy évtizedekkel idősebb férfi mellé egy leánygyermeket adtak feleségül. És van, ahol még ma is élnek bizonyos szokások, még manapság is vannak olyan kultúrkörből érkező lányok a világon, etnikai csoportok, ahol az először menstruáló lány a saját apjával veszti el a szüzességét” – példázta a szakember, majd azzal folytatta:

– húzta alá.

Hal Melinda ugyanakkor megjegyzi, más a jogi értelmezése és más a pszichológiai természete a pedofíliának, és nem mindegy, hogy egy büntetőeljárás miatt vagy egy pszichológiai probléma miatt beszélünk erről. Ahogyan az sem mindegy, hány éves szereplőkről beszélünk. „Tehát ugyanazt a fogalmat teljesen másképp kell kezelni a jogban, és mondjuk az egészségügyi ellátórendszerben, rendet kell tennünk a különböző kontextusok között, el kell különítenünk ezeket egymástól” – jelezte.

Példaként elmondta, más az, amikor egy két nap múlva tizennegyedik életévét betöltő személy és egy épp hogy tizennyolc éves között alakul ki valamilyen testi kapcsolat, és más az, amikor egy tizenkét éves és egy felnőtt, már jócskán érett korba lépett illetőről beszélünk. Az első eset tekintetében a két fél közötti idegrendszeri, érzelmi és értelmi képességek nem biztos, hogy eltérnek. Míg az utóbbi esetben az eltérés igencsak valószínű.

Hal Melinda szerint az elmúlt időszakban napvilágot látott ügyek kapcsán jól látni azt is, a bírók szigorúbban állnak hozzá ezekhez a kérdésekhez, kevesebb a mentesítő körülmény, ami annak is köszönhető, hogy az elmúlt egy évtizedben a társadalom megítélése is változott a pedofília kérdéskörében.

Hal Melinda szerint a helyzeten az sem segít, hogy egyre több olyan médiatartalomhoz férünk hozzá, egyre több olyan pornográf tartalom születik, amelynek fókuszában a családon belüli erőszak és a gyermekekkel történő szexuális aktus áll.

„A pornográf tartalmak közül a top3-ba tartoznak azok a felnőttfilmek, amelyek konkrétan kimerítik a bűncselekmény kategóriáját, és családon belüli erőszakot jelenítenek meg. Ezek a tartalmak egyszerűen beleivódnak a pornófogyasztók vágyaiba, és akiknek eleve van valamilyen perverziója, csak tovább mélyíti, kitolja a pornófogyasztással az ingerküszöbét, és a gondolatokat előbb vagy utóbb a cselekvés szintjéig viheti”– hívta fel a figyelmet a pszichológus.

A klinikai szakpszichológus felhívta a figyelmet: a pedofil esetek mögött sokszor nem magányos elkövetők állnak, hanem valóságos bűnözői hálózatok.

A teljes cikk IDE kattintva érhető el.