A napfényes szekszárdi borvidék

Szekszárd kiváló vörösbortermelő szőlőültetvényei egész nagy területen húzódnak, a minőségének a titka a sok-sok napsütötte órák száma, vagyis a napfényben gazdag területek. A korábban itt letelepült népek, kelták elméletileg termeltek bort, de erre bizonyíték nincs, viszont az utánuk ezen a területen élő rómaiak már bizonyítottan készítettek bort. A római lakosokat a közelben lévő akkori néven Alisca település is bizonyítja. Ásatások során került elő egy szarkofág, amelyen mitológiai motívumok láthatóak. Nincs semmiféle igazság alapja, de a történészek úgy vélik, hogy ezeket a szőlőültetvényeket, maga, Probus császár telepítette be. Ezt követte a középkori fehérbortermelés, aztán a török hódítások miatt a vörösborkultusz.

Elérkeztünk a XVII. századhoz, ekkor még mindig a törökök által letett vörösborkultusz volt az elterjedt, majd ezt tovább is fejlesztették a németek, egy későn érő kadarka faj volt az amiből előállították a bort. Ez egy, ahogy a neve is mutatja, egy későn érő szőlőfaj, zamata erős, de egyben kiváló is. Ennek hatására indult el a kékfrankos, a merlot, valamint a cabernet borok termelése.

Ha megnézünk egy szekszárdi vörösbort, mit tudunk elmondani? Színanyaga nagyon gazdag, erős színekben pompázik, egyben tüzesek, és bársonyosak az ízviláguk.

Visszatérve kiemelkedik a kadarka faj, ebből készül a Szekszárdi bikavér. Viszont a fehérborok kissé lágy karakterűek, tüzesek, zamatjuk igen gazdag.

Minden jónak van egy hanyatló pontja, ez igaz volt a borkultúrára is. Hiszen a XIX. században egész Európa területén kitört egy filoxéria járvány. Így sajnos rengeteg szőlőültetvény semmisült meg, vált használhatatlanná. Liszt Ferenc is megízlelte a bort Szekszárdon, aki még IX. Pius pápának is küldött belőle, aki a következőket írta róla:

… ez a szekszárdi bor tartja fenn egészségemet és ép kedélyemet.

Nézzük meg a terület jellemzőit

Földrajzára jellemző, hogy talaja igen vastag, helyenként szélfútta lösz takarja, ez körülbelül 30 cm vastagságban is lerakódhat. Éghajlata, igen változékony, a telet úgy lehet jellemezni, hogy szélsőségesek a viszonyai, nyár pedig igen száraz. Tavaszra igaz, hogy később kezdődik, mint ahogy azt kellene, viszont elég gyakori a fagy ebben az évszakban, úgy ahogy ősszel is, de ez nem tesz semmiféle kárt a szőlőben.

Mivel a borvidékhez számtalan terület, település tartozik, adottak a munkalehetőségek is melyekről itt tájékozódhat. A borászat egy olyan tudományág, ami a borkészítés ismeretrendszerét foglalja magába. Bele értve a borok előállítását, kezelését, fejlődését és a stabilizáció során végbemenő folyamatokat, illetve bizonyos fokig a borszőlőtermesztéssel kapcsolatos tudnivalókat és előírásokat, továbbá a borkultúrát. Tehát annak aki ebben a munkakörben szeretne elhelyezkedni, érdemes megfelelő szakképesítést szereznie, mielőtt belevág a karrierjébe.