7 magyar gyanúsított a vietnamiakat csempésző hálózat ügyében

A keddi akció során 42 házat kutattak át Magyarországon, Angliában, Franciaországban, illetve Németországban, 31 embert fogtak el, akik az embercsempészetben segítettek, továbbá 66 olyan vietnami állampolgárt találtak, akik illegálisan tartózkodtak a schengeni térségben.
   
A nyomozás Magyarországon márciusban kezdődött meg, amikor a Repülőtéri Rendőri Igazgatóság jelezte a Nemzeti Nyomozó Irodának (NNI), hogy 900 vietnami érkezett az elmúlt fél évben az országba, de csak 300 utazott el.
   
André Baker, az angol beavatkozó parancsnokság súlyos és szervezett bűnözés elleni ügynökségének (SOCA) igazgatóhelyettese a budapesti sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy Nagy-Britannia számára súlyos kárt okoz a vietnamiak szervezett bűnözéssel összefüggő bevándorlása, és a szigetország az elsőszámú célpontnak számít. Példaként említette, a sajtótájékoztatón fotókkal támasztotta alá, hogy autókkal, hajókkal, csónakokkal, teherautókkal és könnyű repülőgépekkel juttatják a migránsokat az országba. Hozzátette: olykor félájult állapotban érkeznek meg a vietnamiak, mert például a széndioxid-szonda - amellyel kimutatható, hogy valaki lélegzik a raktérben - kiszűrésére nejlonzsákokba burkolják őket.
   
Horváth Katalin Fanni, a Repülőtéri Rendőri Igazgatóság szóvivője elmondta, 2009 első negyedévében merült fel a gyanú, hogy az egyébként megfelelő papírokat felmutató vietnamiak nagy számban, csoportosan érkeznek Magyarországra, de jóval kevesebben távoznak. Felvették a kapcsolatot a Nemzeti Nyomozó Irodával, adatbázist vezettek a beérkező vietnamiakról, valamint adatlapokon rögzítették, hogy milyen céllal, pontosan hova érkeznek.
   
Boross Zoltán, az NNI szervezett bűnözés elleni főosztálya kiemelt migrációs ügyek osztályának vezetője azt mondta: az ügyben bűnszervezetben üzletszerűen, több embernek segítséget nyújtva elkövetett embercsempészet miatt indítottak nyomozást egy Magyarországon élő vietnami állampolgár és társai ellen. Ismertette: a csoport összehangoltan működött, egyértelműen vagyonszerzés volt a céljuk.
   
A vietnamiak általában repülővel érkeztek Budapestre, jellemzően fiktív megbízólevelek alapján kaptak C típusú vízumot, amely egyszeri belépésre jogosít. Őket vietnami tulajdonú hotelekben helyezték el, majd egy-két nappal később Németországba vagy Franciaországba szállították őket, repülővel vagy közúton.
   
A meghívólevelekkel kapcsolatban Boross Zoltán elmondta: volt olyan eset is, amikor egy cég tudta nélkül állították ki a meghívólevelet, a társaság adatai közé az egyik embercsempész telefonszámát rejtették, és amikor a konzulátusról telefonon érdeklődtek a dokumentum valóságtartalmáról, valójában a csoport egyik tagjával beszéltek.
   
Arra az újságírói kérdésre, van-e a rendőrségnek információja arról, hogy a hanoi magyar konzulátuson anyagi ellenszolgáltatás fejében adtak volna ki vízumokat vietnamiaknak, Boross Zoltán a nyomozás érdekeire hivatkozva nem válaszolt. Annyit árult el, hogy az eljárásokkal kapcsolatos adminisztrációt is megvizsgálják.
   
Az ügynek Magyarországon 12 gyanúsítottja van: 5 vietnami és 7 magyar állampolgár. Közülük öten előzetes letartóztatásban vannak, egy emberrel szemben házi őrizetet, néggyel szemben lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el a bíróság, ketten szabadlábon védekeznek.
   
A sajtótájékoztatón elhangzott: egy-egy csempészett embertől 9-10 ezer eurót kértek. Frank Worm, a német Berlini Tartományi Bűnügyi Rendőrség emberkereskedelem és hamis okmányok elleni osztályának vezetője azt mondta: a szervezet tevékenységét jól példázza, hogy az ügy fő gyanúsítottjai Vietnamban 150 ezer euró értékben villát vásároltak, miközben az átlagos éves jövedelem az országban 500 euró körüli.