Romagyilkosságok: három bűncselekményt ismer el Kiss Árpád, Csontosnak szinte minden bűncselekményről volt információja (folyamatosan frissítve)

Csontos István a múlt pénteken jelezte, részletes vallomást kíván tenni a kislétai támadásról, miután a tiszalöki cselekményben játszott szerepéről részletesen beszélt, de a keddi tárgyalás kezdetén váratlanul bejelentette, hogy nem tesz vallomást, és kérdésekre sem válaszol.
   
Miszori László tanácsvezető bíró ezért a bizonyítási eljárással folytatódó szerdai tárgyaláson Csontos István nyomozati vallomását ismertette; ezt a negyedrendű vádlott fenntartotta.
   
Állítása szerint a tiszalöki támadás után egy hónappal találkozott a Katonai Biztonsági Hivatal egyik munkatársával, aki a kapcsolattartója volt, és amikor ezt társai megtudták, meg akarták ölni a tisztet. Ez két-három napig téma is volt közöttük, de végül lebeszélte társait.
   
Arról is szólt a nyomozati vallomásában, hogy társai egy katonai laktanyát és az őröket akarták megtámadni, ezért Kiss Árpád utasítására fotókat is készített az objektumról, de tervüket, mivel lehetetlennek tűnt a vállalkozás, elvetették. Állítása szerint "egy kis hadsereget akartak létrehozni", és szerinte ez a csoport már akkor létezett, amikor őt bevették a bandába.
   
Vallomásában hangsúlyozta: vannak még olyanok, akik nincsenek letartóztatva, és közük van a bűncselekményekhez. Van olyan, aki részt vett valamelyik bűncselekményben, vagy tudott róla, segítette őket anyagilag vagy fegyverekkel - mondta. Egyik lehetséges támogatóként Kiss Árpád elsőrendű vádlott korábbi szeretőjét, mind a négy vádlott főnökét, a debreceni Perényi 1 nevű szórakozóhely közönségszervezőjét, a büntetőeljárásban tanúként szereplő F.-né Ny. Évát nevezte meg.
   
Csontos István vallott arról is, hogy társai többször is beszéltek a korábbi, romák elleni támadásokról, miután egy televíziós összefoglalóból, amely a tiszalöki támadás után került adásba, rájött, hogy közük lehet a támadásokhoz. E szerint Tatárszentgyörgyön azért kellett meghalnia a felgyújtott házból gyermekeivel menekülő 27 éves apának, mert a terasznál rátámadt harmadrendű vádlott Pető Zsoltra. Azt mondta, nem tudja, hogy ki adta le a roma férfira a halálos lövést.
   
 Elmondása szerint társai más bűncselekményekről is beszéltek neki, és megjegyezték: "soha nem hagynak nyomokat maguk után".
   
Csontos állítása szerint mindent megtett, hogy társai ne bízzanak benne, ezért beszélt a katonai elhárítási kapcsolatáról, valamint arról, hogy pesti tüntetéseken, zavargásokon részt vevő katonatársairól jelentett.
   
Az elhangzottakat mindhárom vádlott-társa tagadta, Kiss István "beteg embernek” nevezte a bűntársát. A jegyzőkönyvbe is bekerült, hogy Kiss Árpád a tárgyalóteremben azt mondta Csontos Istvánnak: "majd négyszemközt odakint megbeszéljük”.
   
A bíró ekkor szünetet rendelt el.

Három bűncselekményt ismer el Kiss Árpád

Csak három bűncselekményben való részvételét ismerte el Kiss Árpád elsőrendű vádlott az ellene felsorolt tizenkét vádpontból a rá vonatkozó bizonyítási eljárásban szerdán a Pest Megyei Bíróságon. A sérüléssel és halállal végződött támadásokban való közreműködését továbbra is tagadja, az eddig ismertetett, ellene szóló bizonyítékokra pedig nem kívánt reagálni.

Kiss Árpád csak a 2008. július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, valamint a szeptember 29-én Tarnabodon történt támadásban való részvételét ismerte el, azt viszont tagadta, hogy szeptember 5-én Nyíradonyban kétszer rálőtt volna romák házaira.
   
Tagadta azt is, hogy a vádirat szerinti további helyszíneken elkövetett bűncselekményekben részt vett volna. (2008. november 3-án Nagycsécsen Molotov-koktéllal felgyújtottak egy családi házat, és sörétes fegyverrel lelőttek egy testvérpárt, december 15-én Alsózsolcán életveszélyesen megsebesítettek egy fiatalembert, 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön egy apát és ötéves fiát, április 22-én Tiszalökön egy férfit, augusztus 3-án Kislétán egy asszony öltek meg.)
   
Az elsőrendű vádlott a bíróságon azzal védekezett, hogy a bizonyítékként szereplő autópálya-matrica nem köthető hozzá vagy a bűncselekmények időpontjához. Állítása szerint soha nem járt Alsózsolcán, az M30-as autóúton soha nem közlekedett, és autóját sem regisztrálták ezen az útvonalon egyszer sem.
   
Miszori László tanácsvezető bíró ismertette, hogy az alsózsolcai bűncselekmény napján délután a bűncselekmény helyszínétől  50 kilométerre, az autópályán regisztrálták az elsőrendű vádlott által használt gépkocsit, majd néhány órával később visszafelé is.
   
Kiss Árpád tagadta, hogy jelen lett volna Tiszalökön vagy Kislétán, így szerinte nem követhette el az egy-egy halálos áldozattal járó bűncselekményt sem, és tagadja a debreceni menekülttáborra leadott lövést és a besenyszögi fegyverrablást is.
   
A tanácsvezető bíró a bizonyítékok ismertetésekor azt mondta: a vádlottaktól lefoglalt telefonok és SIM-kártyák ellenőrzése alapján a szakértők megállapították: Galgagyörkön és Tiszalökön ugyanazt a telefont használták az egymás közötti kapcsolattartásra a vádlottak; Kislétánál szintén azt a telefont használták, de másik SIM-kártyával.
   
Kiss Árpád és testvére, Kiss István az elhangzottakhoz nem kívánt megjegyzést fűzni, Pető Zsolt mindössze - korábbi következetes tagadásához hasonlóan - annyit mondott: semmilyen telefonon nem beszélt, nem volt a birtokában.
   
A bizonyítási eljárással folytatódott a romák sérelmére elkövetett, hat halálos áldozattal járó támadássorozat büntetőtárgyalása szerdán a Pest Megyei Bíróságon. Az elsőrendű vádlott a bíró által ismertetett nyomozati vallomásában, amelyet a tárgyaláson is fenntartott, maffiakapcsolatokról beszélt. 

OLDALTÖRÉS: A tarnabodi támadást elismerte, a tiszalöki gyilkosságot tagadja Kiss Árpád

A tarnabodi támadást elismerte, a tiszalöki gyilkosságot tagadja Kiss Árpád
   
A romák sérelmére elkövetett, hat halálos áldozattal járó támadássorozat elsőrendű vádlottja, Kiss Árpád Sándor szerdán - korábbi vallomását fenntartva - tagadta, hogy köze lenne a tiszalöki gyilkossághoz és a nyíradonyi lövöldözéshez, a tarnabodi fegyveres és gyújtópalackos támadást viszont elismerte a Pest Megyei Bíróságon zajló büntetőtárgyaláson.
   
Kiss Árpád azt vallotta: a Heves megyei Tarnabodra a Hír Tv Célpont című műsorának riportjában figyeltek fel, amely arról szólt, hogy a romák "lelaktak" egy uniós támogatásból épül házsort. Ezért ment el a településre,  személyes "felderítést" végzett arról, miként lehetne megtámadni a kiszemelt utcát.
   
A bíró a tarnabodi helyszín megközelítéséről, a támadás végrehajtásáról hosszasan idézte Kiss Árpádnak a kihallgatása során tett vallomását, amelyet a vádlott fenntartott: azt testvérével, Kiss István másodrendű és Pető Zsolt harmadrendű vádlottal követték el. Vallomásában a cselekményt céltalan, értelmetlen lövöldözésnek nevezte, azt hangsúlyozva, hogy "szerencsére nem sérült meg senki". Állítása szerint legalább negyven lövést adtak le a házakra, és testvérével, illetve Pető Zsolttal több Molotov-koktélt is elhajítottak.
   
A vádirat szerint az első-, a másod- és a harmadrendű vádlott által szeptember 29-én, Tarnabodon elkövetett támadás "félresikerült", mert nem romák házait támadták meg, ugyanis a korábban kiszemelt házakat az aljnövényzet miatt nem tudták megközelíteni.
   
A tarnabodi támadással a cselekmény utáni napokban három helybéli roma fiatalt gyanúsítottak meg, tizenegy  hónapig voltak előzetes letartóztatásban egy tanúvallomás és ruházatukon talált lőpornyomok miatt. A három fiatalt, akik kártérítési pert indítottak jogtalan fogva tartásuk miatt, a bíróság előtt álló négy vádlott elfogása után engedték szabadon.

Az elsőrendű vádlott a bíróságon tagadta, hogy ő követte volna el a 2009. április 22-i tiszalöki gyilkosságot, amelyet a vádirat szerint lesben állva, egyetlen, szívre leadott célzott lövéssel követett el. Kiss Árpád tagadta, hogy előzőleg terepfelmérést tartott volna és fényképeket készített volna a helyszínről. A bíró ezt cáfolandó a vádlott elé tárt olyan fotókat és szakértői jelentéseket, amelyek azt bizonyítja, hogy Kiss Árpád Tiszalökön járt, hiszen szerepel az említett fotón, és a fényképek házakat és a hidat is ábrázolják. A bíró megjegyezte, eszerint nem egyedül járt a vádlott a helyszínen, mert a bizonyítékként csatolt fotót, amelyen szerepel, ő nem készíthette.

Kiss Árpád azzal védekezett, hogy a fotók egyrészt nem a tiszalöki helyszínt ábrázolják, és nem lehet megállapítani mikor készültek. A szakértők viszont megállapították, hogy a fényképek a gyilkosságot megelőzően egy, illetve három héttel korábban készültek a támadás helyszíne közelében.

Az elsőrendű vádlott tagadta azt is, hogy ő adott volna le golyós vadászpuskából két célzott lövést 2008. szeptember 5-én Nyíradonyban, ahol a támadás nem járt személyi sérüléssel. A vádirat szerint Kiss Árpád a környéken autózva figyelt fel a könnyű célpontnak számító romák által lakott házakra, majd este egyedül visszatérve rálőtt a házakra.
  Az elsőrendű vádlott a szerdai tárgyaláson azt mondta: tagadja, hogy köze lenne a bűncselekményhez, és kérte, erre vonatkozóan szüntessék meg ellene az eljárást.
   
A tárgyalás további iratok ismertetésével folytatódik a Pest Megyei Bíróságon, ahol a tárgyalóterem - az elmúlt napokhoz hasonlóan - zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel és újságírókkal.

OLDALTÖRÉS: Maffiakapcsolatokról beszél az elsőrendű vádlott

Maffiakapcsolatokról beszél az elsőrendű vádlott

A bíró az elsőrendű vádlottra vonatkozó bizonyítási eljárást befejezve szünetet rendelt el, majd a negyedrendű vádlott Csontos István nyomozati vallomásával folytatta a tárgyalást.

Maffiakapcsolatokról beszél az elsőrendű vádlott

A bíró az elsőrendű vádlottra vonatkozó bizonyítási eljárást befejezve szünetet rendelt el, majd a negyedrendű vádlott Csontos István nyomozati vallomásával folytatta a tárgyalást.

Maffiakapcsolatokról beszél az elsőrendű vádlott

A bíró az elsőrendű vádlottra vonatkozó bizonyítási eljárást befejezve szünetet rendelt el, majd a negyedrendű vádlott Csontos István nyomozati vallomásával folytatta a tárgyalást.

Kiss Árpád Sándor - tagadva a besenyszögi fegyverrablásban való részvételét - azt mondta: a fegyvereket  először Pető Zsolt harmadrendű vádlott kutyafarmján látta, majd azokkal később több alkalommal más-más helyszíneken lőgyakorlatokat tartottak. Állítása szerint Pető Zsolt "behajtás során" szerezte, a lőszereket pedig egy illegális fegyverkereskedéssel is foglalkozó, "Kígyó" becenevű volt szkinhedtől, aki egy Szabolcs nevű "túrkevei cigány maffiózó testőre".
   
Pető Zsolt az eddig ellene felhozott összes vádat tagadta, így azt is, hogy fegyvereket szerzett volna be, vagy azokat a lakásán, vagy telkén tárolta volna. Az eddigi tárgyalásokon csak a harmadendű vádlott tagadta, hogy bármilyen bűncselekményhez köze lenne, a többiek részbeni beismerő vallomásokat tettek. Elismerték a galagyörki, a piricsei és a tarnabodi támadást, míg a negyedrendű vádlott, Csontos István a tiszalöki és a kislétai támadásban játszott szerepéről tett említést.
   
A szerdai tárgyaláson ismertetett iratok szerint az elsőrendű vádlott - aki vallomását fenntartotta - azt mondta: Csontos István, aki korábban szerződéses katona volt, katonatársaitól, akik között vannak aktívan szolgálók is, géppisztolytárakat és nyomjelzős lőszereket szerzett. Kiss Árpád Sándor állítása szerint a negyedrendű vádlott "nagyszabású katonai akciót" tervezett, ezért egy katonai laktanyát is meg akart támadni, és "felderítést végezve" fotókat is készített az objektumról.
   
Kiss Árpád vallomása szerint nem akartak társulni ehhez a cselekményhez, ezért többet nem is beszéltek arról. Egy, a letartóztatásuk során lefoglalt adathordozón Hajdúhadházon készített fotók is találhatók, azok készítését Csontos István a tárgyaláson ugyan elismerte, de azt tagadta, hogy lőszereket szerzett volna be, illetve laktanya támadására készült volna. Azt hangsúlyozta: egy ilyen akció után a katonai titkosszolgálat úgyis első körben volt katonákat keresett volna, így a lehetséges elkövetői körben már elsőként felmerült volna a neve.
   
Csontos István a nyomozás szerint kapcsolatban állt a katonai titkosszolgálattal és a tiszalöki gyilkosság után, a kislétai támadást megelőzően találkozott tartótisztjével is, de a gyilkosságsorozatról nem tett említést.     A negyedrendű vádlottat, akit bűnsegédlettel vádolnak, a tiszalöki gyilkosság idején Polgáron rendőri igazoltatás után elengedték, majd később, társai augusztus 21-i elfogásakor a rendőrök, szintén igazoltatás után, elengedték. A Nemzeti Nyomozó Iroda vezetője ezt a sajtónak korábban azzal magyarázta, azért engedték el akkor hajnalban, "mert nem volt képben", és csak órákkal később derült ki, hogy köze van a támadássorozathoz.
   
A Honvédelmi Minisztérium a vádlottak elfogása után egy hónappal, 2010. szeptember 21-én kiadott közleményében viszont azt tudatta: a nyomozó hatóság 2010. június 30-án konkrét információkat kért Csontos Istvánról, és ennek a Katonai Biztonsági Hivatal haladéktalanul eleget is tett.
   
A per iratismertetéssel folytatódik a Pest megyei Bíróságon.