2019.10.16. 17:30
Az ifjú történész, Kanász Viktor könyvet írt a surdi csodáról
Fenyvesek és Pagonyok címmel jelent meg a Pilisart Kft. és a surdi önkormányzat gondozásában Kanász Viktor történész könyve, mely a Somogyország-Zalamente sorozat első példányaként Pagony Károly és családja történetét dolgozza fel.
Kanász Viktor első könyvével, mely a surdiak fenyőfáit híressé tevő Pagony Károly és családja életébe enged betekintést Fotó: Szakony
A fiatal szerző, Kanász Viktor Nagykanizsán született, a Batthyány-gimnáziumban tett érettségi után a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen történelem szakon szerzett diplomát. Majd Pécsen kezdte el doktori tanulmányait. Dolgozott a Győri Egyházmegyei Levéltárban, a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltárban és a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában. Két éve az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa, emellett pedig a Magyarságkutató Intézet (MKI) tudományos segédmunkatársaként is számítanak a tudására.
– A Nagykanizsától délre és délnyugatra eső apró- és kisfalvak egyedülálló területet alkotnak, különleges régió ez, ahol nemcsak a horvát–szlovén–magyar határ találkozik, hanem a zalai dombok és a somogyi lankák is egymásba simulnak – írta a könyv előszavában Kanász Viktor. – E terület egyszerre hordozza Zala és Somogy vonásait. Csak ezt szem előtt tartva érthetjük meg az itt lakók kettős identitását. Ezért is választottuk a Tüskés Tibor ihlette sorozatcímet: Somogyország-Zalamente. A sokszorosan határterületnek számító vidék múltja – talán pont emiatt – elfeledett, sok tekintetben kutatatlan, s e hiány orvoslásra vár. A sorozat célja, hogy bemutassa Surd és a környező települések, például Liszó, Nemespátró és Belezna, valamint Zákány, Őrtilos és Somogybükkösd történetét, segítve az olvasót a települések lakóinak jobb megismerésében.
A történész hozzátette: a sorozat első kötetében egy, a térség mai arculatát jelentősen formáló személy és családja történetét mutatják be. A választás nem véletlen, ugyanis Pagony Károly tevékenysége és a surdiak összefogása a mai napig élő példája annak, hogy a tudás, a jó ötletek, a kitartás, a szorgos munka és az összefogás által egy kis lélekszámú falu is elkerülheti a csendes elöregedés, illetve az eltűnés veszélyét.
– A nagyszülők történetein kívül maradt még valami, ami élő mementóként emlékeztet a két világháború közötti pár évtizedre – fogalmazott Kanász Viktor. – Arra az időszakra, amikor az ismeretlenségből a település neve bekerült az országos köztudatba. Ennek oka pedig a fenyő. Különleges csemetekertjének és fenyőültetvényének híre ugyanis messze eljutott, s a régi világ után sem ért véget a sikertörténet. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy manapság minden decemberben a rádió- és televízió-műsorok sora foglalkozik azzal, hogyan „indulnak el” a fenyőfák az ország egyik fő karácsonyfa-termelő falujából. Ilyenkor gyakran elhangzik a helyi gazdák szájából Pagony (Petrzilka) Károly neve, akinek a surdi fenyőtermesztés kezdeteit tulajdonítják. Amikor pedig rákérdeznek a különös történetre, gyakran lehet hallani az orosz hadifogságról és a titkon zsebbe varrva Surdra hozott fenyőmagokról. Bár a neves erdész nagy tiszteletnek örvend, élete, személyisége mindeddig rejtve maradt előttünk. Nemrég azonban páratlan lehetőség nyílt a falu történetére oly jelentős hatást gyakorló erdész életének alaposabb megismerésére. Kiderült, hogy Pagony Károly unokái, Pagony Péter és Pagony Rita több fontos dokumentumot is őriznek nagyapjuk és családja életéről. Ezek közül kiemelkedik Pagony Károly halála előtt írt visszaemlékezése, melyben papírra veti családja és saját történetét egészen 1921-ig, amit 1994-ben fia, Hubert fejezett be.
A történész szerint szerencsés eset, amikor az írott források mellé képi dokumentumokat is csatolhatnak, ugyanis a Pagony család több száz képet tudhat magáénak a két világháború közötti időszakból. Mindez egy történeti kutatás keretében páratlan lehetőséget nyújt Pagony Károly életének, Surd, Nagykanizsa és a térség történetének jobb megismeréséhez. A könyv nem vállalhatja a falu históriájának monografikus feldolgozását, ám remélik, hogy mindez előmozdítja egy átfogó falutörténeti munka megszületését.