Mi számít sürgősnek?

Dr. Oroszlán Tamás, dr. Nagy Tamás, Szukics János, dr. Kádasi János, dr. Batka Jenő, dr. Gergye Ferenc, valamint dr. Halász Gabriella. Fotó: Pezzetta Umberto

– A beteg és a kórház számára is az az ideális, ha a páciens azonnal a neki leginkább megfelelő szintű ellátásban részesül – szögezi le elöljáróban dr. Halász Gabriella, a kórház főigazgatója. – Azért is fontos ez, mert az egészségügy lehetőségei nem korlátlanok, jól kell gazdálkodnunk az erőforrásokkal. Ha valaki indokolatlanul köti le például a sürgősségi osztály kapacitását, akadályozhatja, késleltetheti az igazán rászorulók ellátását. Az osztályon tett látogatásaim során azt tapasztaltam, hogy hétvégéken átlagosan 10 beérkező betegből nyolc nem sorolható a sürgős ellátást igénylő kategóriába. Persze mi sem vagyunk tökéletesek.  Lényeges, hogy nyíltan beszéljünk a hibákról, ezért várjuk a hiányosságokra rámutató visszajelzéseket.

– Az osztály feladata az akut életveszélyt jelentő és heveny tüneteket okozó kórképek, valamint a balesetek  ellátása – kapcsolódik dr. Oroszlán Tamás, a kórház igazgatási koordinátora, aki maga is vállal műszakot a sürgősségin. – Nem tartoznak ide  a szülészeti események, a tiszta pszichiátriai kórképek, továbbá az egyértelmű, már a mentőben megállapított infarktus és stroke. Ezen diagnózisokkal, hiszen már nem kell kideríteni a baj okát, közvetlenül az érintett osztályra (szülészet, pszichiátria, kardiológia, neurológia) viszi a mentő a betegeket. További kivételt jelentenek a gyerekek, ha csak nem baleset érte őket. A sürgősségin koncentráltan áll rendelkezésre mind a diagnosztika, mind a magasan képzett munkaerő, ezért vonzó sokak számára  az osztály akkor is, ha a panaszok nem indokolják.

–  Nem szerencsés az osztály elnevezése, ugyanis indokolatlan elvárást ébreszt – fűzi hozzá dr. Nagy Tamás, a sürgősségi osztályvezető főorvosa. – Azt sugallja ugyanis, hogy itt mindenki azonnal minden ellátást megkap, holott ez irreális.   Azoknak az eseteknek van helye nálunk, ahol azonnali kórházi kivizsgálásra van szükség az életveszély elhárításához. Erre vagyunk berendezkedve. A valóság azonban gyakran más,  sok beteg  csak azért fordul hozzánk, mert úgy gondolja, hogy e módon kényelmesebben kap ellátást. Gyakran meg is mondják: azért jöttem ide, mert most érek rá, vagy mert tudom, hogy itt meg kell hogy nézzenek. Való igaz,  a beteget csak úgy, vizsgálat nélkül nem küldhetjük el, de  emiatt előfordulhat, hogy kevesebb energia jut a súlyos esetekre. És ha nincs komoly baja, valószínűleg nagyon sokat  is kell várakoznia.

Fotó: Pezzetta Umberto

Az elmúlt három évben 30-33 ezer beteg fordult meg az osztályon.  A szakembergárda összetételében jelentős előrelépés történt, míg a kezdetekkor egyetlen sürgősségi szakvizsgával rendelkező orvosuk volt, ma már négy ilyen szakembert alkalmaznak, s a többi műszakvezető is gyakorlott intenzív-terapeuta. Az osztályon sokktalanító szoba áll rendelkezésre, ami gyakorlatilag megfelel egy intenzív kórteremnek, található benne altatógép, ultrahang, lélegeztető, defibrillátor és minden, az újraélesztéshez szükséges eszköz. Az egerszegi sürgősségi mind a szakembergárdát, mind a felszereltséget tekintve a legjobbak közé tartozik az országban.

Az osztály munkája két nagy területre oszlik, az egyik a belgyógyászat, a másik a traumatológia. A korábbi baleseti ambulancia szerepét is ez a részleg vette át.

– A friss sérültek, balesetet szenvedők első ellátását tehát a sürgősségi osztály végzi – erősíti meg dr. Kádasi János, a traumatológia osztályvezető főorvosa. – Felülvizsgálatra azonban már nem oda kell visszamenni, hanem a kontroll ambulanciára. Tavaly a sürgősségi baleseti részlegén 17 200 volt a betegforgalom, a kontroll ambulancián pedig 27-28 ezer. Gyakorta halljuk panaszként, miért kell várakozni akár fél-egy órát is azután, hogy már megröntgenezték, begipszelték a balesetest. Ennek az az oka, hogy a röntgenorvos több részleget, osztályt is „kiszolgál" párhuzamosan, így a leletezés óhatatlanul késedelmet szenved.

– A betegeink egy része a háziorvosi rendelőkben időnként kialakuló tumultus  elkerülése érdekében fordul a sürgősségihez – kapcsolódik be dr. Gergye Ferenc háziorvos szakfőorvos. – Emellett a hosszú várólisták  is ebbe az irányba terelik őket. Be kellene azonban látni, hogy a rendszer csak akkor működhet jól, ha mindenki a maga szintjén keresi a gyógyulást. Akit el tud látni a háziorvos, az ne menjen az ügyeletre, s akit el tud látni az ügyelet, az ne menjen a sürgősségire. Tudom, hogy ez nem tetszik mindenkinek, de ez volna a közös érdek. A későbbiekben el kellene gondolkodni azon, hogy ügyeleti vagy háziorvosi beutalóhoz kössék a sürgősségi igénybe vételét, kivéve persze az egyértelműen oda való kórképeket. Ennek hiányában nagyon nehéz lesz meggátolni, hogy továbbra is oda forduljanak  krónikus problémákkal, ingadozó vérnyomással, mozgásszervi panaszokkal.

Konkrét példát is említ. Egyik betege, miután reggel azt tapasztalta, hogy rengetegen várakoznak a háziorvosnál, hazament, majd délután 5-kor besétált a sürgősségire egy hetek óta meglévő mozgásszervi panaszával.

Fotó: Pezzetta Umberto

A rendszerben üdítő kivételt jelent a gyermekgyógyászat, a kis betegek kizárólag baleset esetén veszik igénybe a sürgősségi osztályt.

–  Rendkívül jól működik a gyermek szakambulanciánk, ami  a sürgős esetek kivételével csak beutalóval kereshető fel – mondja dr. Batka Jenő gyermek háziorvos szakfőorvos. – A mi rendszerünk irányítottab, mint a felnőtt ellátás, de egyben kezelhetőbb is.  Ha netán eszméletvesztés, súlyos asztmás roham vagy egyéb fenyegető tünet lépne fel, a szülők úgyis mentőt hívnak. Emellett 16 órától másnap reggel 8-ig rendelkezésre áll a gyermekorvosi ügyelet, amely helyben kiszállást is végez. A gyermekellátás évtizedek óta jól megoldott, a kórházzal kiváló a kapcsolatunk.

–  2008. tavaszától Zalaegerszegen a mentőszolgálat és az orvosi ügyelet közös irányítás alatt működik, ami nagyban csökkentette  a dilemmát, hogy vajon a mentőket vagy az ügyeletet hívjuk baj esetén – kapcsolódik Szukics János, a zalaegerszegi mentőállomás vezetője. – A 104-es szám a nap 24 órájában hívható, a telefont képzett diszpécserek veszik fel, akik  kötelező protokoll alapján kikérdezik a telefonálót, s ennek nyomán el tudják dönteni, hogy milyen szintű segítségnyújtásra van szükség.

A diszpécser, azontúl, hogy szükség esetén elindítja a mentőt, további segítő, támogató feladatot is ellát. Ehhez azonban fontos, hogy a bejelentő ne tegye le a telefont, hanem maradjon  kapcsolatban a diszpécserrel, akinek a tanácsai életmentőek lehetnek az akut veszély elhárításában. Szukics János azt is a lelkünkre köti, hogy hirtelen fellépő erős fej, mellkasi vagy hasi fájdalom esetén ne akarjuk személyautóval bevinni a beteget, s ennél már csak az veszélyesebb, ha az érintett maga ül a volánhoz. Ezt akkor se engedjük, ha a beteg képesnek érzi magát rá, hiszen útközben bármilyen állapotváltozás bekövetkezhet.

Fotó: Pezzetta Umberto

A fórum vendégei kérdéseket is kaptak. Például, hova forduljon a beteg erős, migrénes fejfájás esetén?

– Ha életében először tapasztalja az igen erős fájdalmat, akkor jöjjön a sürgősségire, ugyanis nem biztos, hogy migrénről van szó – válaszol dr. Nagy Tamás. – Előfordulhat, hogy agyi érkatasztrófa tünetével állunk szemben, ami 12 órán belüli idegsebészeti műtétet tesz szükségessé.

Fontos összegezni, melyek azok a tünetek, amelyek esetén nem szabad vacillálni, hanem azonnal a sürgősségi felé kell venni az irányt. Ezek a korábban nem észlelt féloldali gyengeség, arcfél gyengeség, beszéd- vagy tudatzavar. E tünetek stroke-ra utalnak, s ha 4,5 órán belül a beteg megkapja a vérrög oldó infúziós kezelést, teljesen felépülés remélhető. Ugyanez a helyzet infarktusgyanú esetén: korábban nem tapasztalt erős mellkasi, bal kézbe sugárzó fájdalom, verítékezés, halálfélelem esetén azonnal a 104-et kell hívni, hiszen a nagy területű szívizomvesztés, vagy a fatális ritmuszavar azonnali halálhoz vezethet. A hirtelen kialakuló, drasztikus hasi panaszok szintén a sürgősségi kompetenciájába sorolhatók. Ezek mögött méhen kívüli terhesség, vakbélgyulladás vagy aorta repedés is állhat.

Felmerült, hogy  TAJ-kártya nélkül is mehetünk-e a sürgősségire, hiszen  baj esetén  nem biztos, hogy minden irat nálunk van. Igen, a biztosítási kártya hiányában is fogadják a beteget, ám azt utólag be kell mutatni.

Érkezett olyan panasz is, hogy a nyelési nehézségekkel küzdő, szinte beszédképtelen daganatos beteg kísérőjét nem engedték be az osztályra, sőt, meg nem engedhető hangnemben utasították el.

– A hozzátartozóknak, kísérőknek joguk van a kapcsolattartásra, ám ezt több szempont befolyásolhatja – reagál dr. Nagy Tamás. – A sürgősségi kórtermekben csak függönnyel tudjuk elszeparálni a betegeket, miközben  folyamatosan zajlanak a beavatkozások, vizsgálatok. Ez nem teszi lehetővé, hogy minden beteg mellett folyamatosan tartózkodjon valaki. Kivétel, ha életveszély áll fenn, ha magatehetetlen vagy kiskorú a beteg, ilyenkor egy hozzátartozó bejöhet. Ám neki is el kell hagynia a kórtermet, ha olyan beavatkozás zajlik, ami a másik beteg személyiségi jogát, szemérmét sérti, vagy esetleg érzékeny információk hangzanak el.

A tájékoztatás tekintetében jelentős javulást eredményezhet egy tervezett új szolgáltatás. Információs táblát helyeznek el ugyanis a hozzátartozói váróban, amin nyomon lehet majd követni, milyen vizsgálatok zajlanak az  adott páciensnél. A beteget számkód alapján tudja beazonosítani a rokon. A tábla azt is feltünteti majd, hogy hány életveszélyes állapotú, elsőbbséget élvező beteget látnak el éppen.

A sürgősségin értelemszerűen nem érkezési, hanem súlyossági sorrendben látják el a betegeket. Első lépésként a speciálisan kiképzett triage nővér sorolja be az érkezőket  egy 5 szintű skálán. Az 1-es, kritikus fokozat azonnali ellátást garantál, az 5-ös, nem sürgős szint azonban 4 órányi várakozást is jelenthet az első orvosi vizsgálatig. Ráadásul  a közben beérkező új esetek felülírhatják a korábban megállapított súlyossági sorrendet. A nem sürgős eseteknél további, több órás várakozás következhet a laborvizsgálatra, röntgenre, konzíliumra. E körben tehát akár 6-12 órát is igénybe vehet a kivizsgálás.

Lakossági tájékoztató a Zala Megyei Kórház Sürgősségi Betegellátó Osztályának működéséről

A Sürgősségi Betegellátó Osztály alapvető feladata a sürgős szükség körébe tartozó, életet veszélyeztető betegségek (azaz a hirtelen fellépő, súlyos panaszokat és/vagy fájdalmat okozó állapotok, sérülések) ellátása a lehető leggyorsabb, leghatékonyabb és legmodernebb eljárásokkal, egységes protokollok szerint.

Az Osztály működésével az aktív fekvőbeteg osztályokon folyó munka zökkenőmentesebbé válik. A kórházi felvételre szoruló páciensek a Sürgősségi részlegről már stabilizált állapotban, megkezdett kezeléssel kerülnek a diagnózisuknak megfelelő profilú osztályokra.

Más szavakkal fogalmazva a Sürgősségi Osztály egy „vészhelyzet" osztály és nem bármikor igénybe vehető szakrendelő, háziorvosi szolgálat vagy szociális ellátó.

Törvény szabta kötelességünk, hogy az ellátásra jelentkezőt vizsgálat nélkül nem küldhetjük haza. Ezután viszont már a mi felelősségünk és feladatunk annak eldöntése, hogy a nálunk jelentkező páciens azonnali további kivizsgálásra és ennek függvényében kórházi felvételre szorul-e vagy sem. Több mint 3 éves tapasztalatunk alapján ki kell ezt hangsúlyozni, mivel egyre több páciens meghatározott kívánságokkal jelentkezik egységünkben ( kellene egy labor, röntgen vagy ultrahang vizsgálat ), egyre több alkalommal halljuk, hogy azért ide jöttek, „mert most érek rá",  „a háziorvosnál sokan voltak" , „ úgyis ide küldött volna a háziorvos" , „hosszú a várakozási idő a szakrendelésre" .

Osztályunk beutalás nélkül is igénybe vehető, folyamatosan működik, napi 24 órás szolgálatot lát el, mivel vannak olyan tünetcsoportok, panaszok, amelyek mögött életveszélyes állapotok rejtőzhetnek. Emiatt az alábbi tünetegyüttesek esetén - akár mentővel - egyből osztályunkat keressék fel:

- Hirtelen fellépő, erős mellkasi / hasi / végtag fájdalom

- Újkeletű vagy gyógyszerre nem szűnő heves szívdobogás érzés

- Hirtelen fellépő vagy fokozódó fejfájás, speciális idegrendszeri tünetekkel

- Hirtelen fellépő arcfél- kéz- lábgyengeség, beszédzavar, látászavar, nyelési nehezítettség járásbizonytalansággal, szédüléssel.

- Eddig nem észlelt tudatzavar

- Csillapíthatatlan láz, fájdalom

- Fokozódó fulladás

Friss sérülés, amennyiben csonttörés valószínű vagy szövetegyesítő beavatkozás eshetősége merül fel, amennyiben erős hasi, mellkasi, koponya vagy gerincfájdalommal jár, valamint a szennyezett környezetben történt sebzés ellátása, életkortól függetlenül a Sürgősségi Osztály feladata.

Az Osztályon a betegellátás nem érkezési sorrendben, hanem a betegek súlyossági állapota szerint történik. Ennek megítélése - a páciensek panaszai és tünetei alapján - a speciálisan képzett úgynevezett triage nővérek hatásköre.

5 kategóriát (triage szintet) különböztetünk meg:

Triage szint

Első orvosi vizsgálat

1 Kritikus ( közvetlen életveszély) AZONNAL

2 Életveszélyes ( közvetett életveszély) < 15 perc

3 Sürgős < 30 perc

4 Sürgető < 60 perc

5 Nem sürgős < 240 perc

Az osztály szervezeti felépítésében két részt különítünk el: az ambulanciákat illetve a 12 ágyas fekvőbeteg részleget, ahol 3 ágyas intenzív felszereltségű kórterem is működik.

A betegek (akár mentővel, akár saját lábon érkeznek) a triage pultnál találkoznak először a koordinátorunkkal és a triage nővérrel. Kérjük Önöket, hogy – amennyiben lehetőség van rá – az ellátásra szoruló TAJ kártyáját, gyógyszereit vagy annak listáját, egészségügyi dokumentációját ( pl.: zárójelentés ) hozzák magukkal. Az elsődleges vizsgálat és állapotfelmérés alapján megtörténik a besorolás. Az 1-2 szintbe tartozó betegek egyből a sokktalanítóban, a többiek pedig a vizsgálóhelyiségek előtti folyosón kerülnek elhelyezésre, ahol már folyamatos nővéri megfigyelést biztosítunk. Az orvosi vizsgálat alapján további vizsgálatok válhatnak szükségessé, melyek ugyancsak növelik a várakozási időt:

-     laborvizsgálat esetén: 1-2 óra várakozási idő

-        képalkotó vizsgálat ( RTG, CT, ultrahang ) esetén : 1-2 óra várakozási idő

-        konzílium esetén : 1-2 óra várakozási idő

-        műszakváltás időtartama alatt ( 7:50-8:10 és 19:50 és 20:10 között ) csak az 1-2 triage kategóriájú betegek kerülnek ellátásra.

A sürgősségi betegellátás csak sürgős esetben jelent azonnali ellátást. A nem sürgős esetek kivizsgálása akár 6-12 órát is igénybe vehet, mielőtt el tudjuk dönteni, hogy a beteg otthonába bocsátható-e.

A 12 ágyas fekvőbeteg részlegünkön lehetőség nyílik 6 órán túli megfigyelésre, kezelésre is, de a betegek sorsáról 24 órán belül mindenképp dönteni kell: szükséges-e a kórházi felvétel, más intézetbe szállítás vagy  elégséges-e a további ambuláns kivizsgálás.

A hozzátartozókat külön váróban tudjuk hellyel kínálni. Házirendünk megengedi, hogy a kiskorú, idős, elesett vagy súlyos állapotú betegek mellett egy családtag  tartózkodjon, de a betegek ellátásának zavartalanságát, nyugalmát és nem utolsó sorban betegeink személyiségi jogait figyelembe véve, az osztály elrendezése miatt csak 1-2 percre tudunk a többi beteghez hozzátartozót beengedni.

Amennyiben az más beteg ellátását nem hátráltatja, új információk esetén szívesen adunk tájékoztatást a hozzátartozóknak is. Ezen igényüket kérjük a triage pultnál vagy az ápoló személyzetnél jelezni. Tudom, hogy a hozzátartozójuk miatt érzett aggodalom és információéhség felfokozott, de a betegek – akár saját hozzátartozójuk - ellátása mégis csak előnyt kell hogy élvezzen. Ezirányú megértésüket és türelmüket előre köszönöm.

Az Osztály infrastruktúrája és személyi feltételei nem teszik lehetővé, hogy az egyébként háziorvosi rendszerben vagy járóbeteg szakrendelésen is ellátható eseteket átvállalja, hiszen alapvető célja az életet veszélyeztető állapotok és betegségek kezelése. Hetek vagy hónapok óta fennálló krónikus panaszok esetén kérjük forduljanak bizalommal háziorvosukhoz.

Sajnos a családstruktúra átalakulásával, az egy fedél alatt élő generációk csökkenésével, materializálódó világunkban a szeretet értékének elvesztésével egyre nagyobb mértékben szembesülünk azzal, hogy az idős, már ápolásra szoruló szülők, nagyszülők segítség nélkül maradnak, ellátásukat a család nem vállalja, habár ennek elmulasztása a büntető törvénykönyv alapján is bűncselekménynek számít. Az élet vagy egy gyógyíthatatlan senyvesztő betegség előrehaladtával előbb-utóbb eljön az a pillanat, amikor szerettünk, már mozgásában korlátozottá, önellátásra képtelenné, magatehetetlenné válik. Ennek hátterében nem feltétlenül áll hirtelen fellépő szervi megbetegedés, ez esetben azonnali kórházi felvétele nem indokolt, az egészségügyi ellátórendszer ezt a feladatot felvállalni nem tudja. Amennyiben a család úgy dönt, hogy idős hozzátartozójuk ellátását nem vállalja, kérjük vegyék igénybe a házi betegellátó szolgálatot vagy előre gondolkodva szorgalmazzák háziorvosuk által a gondozóházi illetve szociális otthoni ellátást.

A Sürgősségi Osztály kialakításakor nem volt ismert, hogy a detoxikálásra kerülő (több esetben agresszív, személyes higiéniájukra gondot nem fordító ) betegek kijózanítása is egységünkben zajlik, emiatt elkülönítésük megoldatlan. Az ebből adódó kellemetlenségekért előre is elnézést kérünk.

Dr. Nagy Tamás, osztályvezető főorvos