A helyzet tarthatatlan - kemény szavak a magyar egészségügyről

Nagy kérdés, hogy Zombor Gábor lemondása után vajon továbbra is csak "maszatolnak", vagy végre szembenéznek a problémákkal. Cselekvési szabadság és finanszírozási téren patt helyzet van, nincs aki döntéseket hozna, ami tragikus - fogalmazott Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász az Önkormányzati Egészségügyi Napok című konferencián.

Az egészségügy továbbra sem prioritás, nem készült az ágazat jövőjét meghatározó stratégia sem - értékelte előadásában az egészségügy helyzetét 2010-től máig Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ igazgató-helyettese, aki feltétlenül szükségesnek tartaná az önálló miniszteri vezetés alatt álló, önálló tárca létrehozását.

Ma szakmapolitikai vákuum van az egészségügyben, a szakértők csak véletlenszerűen jutnak el a szakpolitikáig. Sinkó szerint ugyan lehet még három évig "maszatolni", de ha a kormányban a szembenéznek azzal, hogy a helyzet tarthatatlan, akkor a szakmapolitikai programalkotásnak kell majd teret adni. Az Egészséges Magyarország 2014-2020 ágazati stratégia ugyanis nem tekinthető ágazati stratégiának - hangsúlyozta Sinkó Eszter.

Katasztrofális a nővérhelyzet

A kórházi adósságrendezéssel kapcsolatban elmondta, már most újra robosztusan nő a kifizetetlen számlák összege, ami július végén újra mintegy  37 milliárdot tett ki. Sinkó úgy vélte, a Gyemszi utódjaként megalakult Állami Egészségügyi Ellátó Központról (ÁEEK) még mindig nem tudni, mi is a feladata. Azt is érthetetlennek tartotta, hogy bár az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) ellátásszervezői feladatot kapott, de nem él ezzel a szerepével. Az átalakítások nyertesének a háziorvosi finanszírozás növekedése miatt az alapellátást nevezte. Sinkó szerint humán erőforrás téren nem is annyira az orvosi, mintsem nővérvonalon vált katasztrofálissá a helyzet.

Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke úgy vélte, a kórházi adósság, bár intézményenként különböző mértékben, de újra növekedni kezdett,  az adósságrendezés hatása csak átmeneti volt, ezért külső forrásbevonásra van szükség. Az egészségügyi kiadások ma kritikusan alacsonyak, a kórházrendszer  átalakításának pedig számos korlátja van. A gyógyítás és ápolás eredményessége az alacsony forrás mellett csak az adósság növekedése mellett lehetséges, ami fedezetlen kötelezettségvállalásra kényszeríti a kórházvezetőket.

Ők a legnagyobb vesztesek

A forráshiány legnagyobb vesztesei a betegek után a szakdolgozók, ebben Balogh Zoltán, a Magyar Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke és Dénes Tamás, a Magyar Rezidensszövetség elnöke is egyetértett. Balogh Zoltán szerint hiába újítják fel az intézményeket, ha nem lesz aki gyógyítson bennük. Dénes Tamás pedig azt emelte ki, hogy a betegbiztonság szempontjából is a nővérek száma a legfontosabb. A rezidensszövetség számításai szerint nettó 330 milliárd forint kellene az egészségügy rendbetételére, a biztonságos betegellátásra. Ebből a szakdolgozók fizetését 100 milliárddal kellene növelni. Enélkül az invesztíció nélkül az ágazat folyamatos lecsúszása komoly politikai kockázatot rejt a 2018-as választáson - tette hozzá Dénes Tamás.

Ilyen vezető kellene

Selmeczi Kamill, a  FAKOOSZ Alapellátó Orvosok Szövetségének elnöke a HR krízis kapcsán arról beszélt, hogy a régen várt alapellátási törvénybe foglalt praxisközösség épphogy elfedi az a háziorvosi rendszerben feszítő orvoshiányt. Egészségfejlesztési intézetek helyett pedig az erre szánt pénzből prevenciós nővérek alkalmazását szorgalmazta, mint mondta ezzel 4-5 ezer álláshelyet lehetne teremteni. Selmeczi szerint újra "helyzet van" az egészségügyben. Mint fogalmazott, ne az egészségügyön spóroljunk, politikai döntésre van szükség ahhoz, hogy az ágazat prioritást élvezzen. Elengedhetetlennek tartotta, hogy ennyi mellékutca után végre önálló minisztériumot, és a gazdasági miniszterrel  megverekedni erős vezetőt kapjon az ágazat.