Zenezörej: törpék az aranybányában

Netán a középkori sereg ádáz kardvívással védi az országot, vagy az éhes kis jégmadár magvakat csipeget. Különösen nagy esély van erre, ha az a gyerek a zenezörej módszerrel tanul olvasni. A körülöttünk lévő világ tele van zeneiséggel. A kapu nyikorgása, az eső dobolása, a mikrohullámú sütő csilingelése mind olyan inger, ami képeket kelthet életre az agyunkban. Erre alapozta új, olvasástanítást segítő módszerét Ványi Ágnes, a Budaörsi Logopédiai Intézet vezetője, aki fiával, Szűcs Antal Mór logopédussal közösen dolgozta ki, mi módon építhető be az anyanyelvi nevelésbe a zenezörej. Módszerükről nemrégiben a zalaegerszegi Béke-ligeti általános iskolában - ami Ványi Ágnes első munkahelye is volt - tartottak nagy érdeklődéstől övezett előadást.

A fiatalember, aki jelenleg az ELTE pszichológia szakos hallgatója, több zenekar frontembereként tett már nagyívű kirándulásokat a hangszerek birodalmában. Egy ősi ausztrál hangszer, a didgeridoo (termeszek által kivájt eukaliptusz ág) változatos, temérdek képi asszociációt előhívó hangja adta az alapötletet: miért is ne lehetne zörejekkel, s azok láttató erejére épített mesékkel megkönnyíteni a gyerekek számára az olvasást.


- A betűtanulás az első nagy absztrakciós folyamat, ami nem mindenkinek megy könnyedén - mondja Ványi Ágnes logopédus szakértő. - Egyharmaduk már otthon megtanul olvasni, így a tanítás eredményességét gyakorlatilag a többi kétharmad produkcióján tudjuk lemérni. Ebben pedig, mint a Pisa-vizsgálatok is igazolják, van még teendőnk; az olvasásértés nálunk minden értelemben gyerekcipőben jár. A zenezörej koncepciót Meixner Ildikó olvasástanítási módszerére építettük, éppen azért, mert minden gyermekhez egyformán szól, nem csak a jó képességűekhez.

Az iskolakezdéssel számos korlát, szorongás, új elvárás költözik be a kisdiák életébe. Milyen jó volna, ha a tanulás folyamata ezek oldására is módot kínálna. A zenezörejes olvasástanítás ennek tág teret szentel, hiszen a mássalhangzókhoz társított betűmesék a játék, mozgás, zörgés, zajongás, látszólag a rosszalkodás változatos arzenálját kínálják. S mindeközben Lápi Hápi, Nénó Zénó, Sihu Huba meg a többiek a mesék emocionális hídján szépen besétálnak a gyerekagyakba. A betűket szerethető személyiséggel ruházzák fel, így a gyerek érzelmileg motiválttá válik a tanulásban. Néha még álmodnak is a betűhősökkel.

A zenezörejt vadonatúj módszer, ám máris akadnak zalai követői, egyikük  Söjtöri Andrea, az alsónemesapáti gyerekek tanítónője.

-  Évek óta a Meixner módszerrel dolgozom, a zenezörejjel idén próbálkoztam először, de máris jók a tapasztalataim - osztja meg velünk. - A gyerekek tevékenyen részt vesznek az óra alakításában, tele vannak ötletekkel, hogy egy-egy zörejt miként kellene megszólaltatni. Alig várják, hogy új mássalhangzót tanuljunk, s új mesehős érkezzen. A módszer felpezsdíti az órákat, teljesen leköti a gyerekeket. Az élményteli tanuláson túl más előnyét is látom. Az osztályban sok a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló, akivel keveset beszélgetnek otthon. A fantáziát és a 21. századot jól ötvöző betűmesék olyan témákat is felszínre hoznak, amelyek enélkül talán elsikkadnának a mindennapokban.