Tudja, mi az a maszkázás vagy a rönkhúzás?

A zalaegerszegi Göcsej Múzeum néprajzos-segédmuzeológusa, Szabó Tímea kalauzolt bennünket a zalai farsangi hagyományok között.

A farsangi időszak a hangos mulatságok, bálok időszaka, a húsvétot megelőző 40 napos böjt előtt egy felszabadult, lakomákkal, hangoskodással, vígassággal teli időszak ez.

A maszkázás, macskurázás hagyománya legtovább Becsvölgye, Csonkahegyhát, Németfalu, Kustánszeg környékén élt/él, de ahol mai napig gyakorolják az Kustánszeg. Igaz, hogy már csak a gyerekek öltöznek be és járnak házról házra, de tudomásom szerint idén is megtartják a farsang farkán, szokás szerint húshagyó kedden.

Nem a ma ismert álarcokba, jelmezekbe bújnak a maszkázók, hanem igyekeznek teljesen felismerhetetlenné maszkírozni magukat.

Az arcukat eltakarják harisnyával vagy cafrangos szalaggal, esetleg valamilyen álarccal; fejükre kalapot vagy fejfedőt tesznek, miközben házról házra járnak. Meg sem szólalnak, nehogy a hangjuk elárulja őket.

Mindenféle bolondságot követnek el a vendéglátóknál, lisztet szórnak szanaszét, összekormozzák az embereket és felburogatják a házban levő dolgokat. A hangoskodás, rendbontás célja a tél és a gonosz elűzése.

Ilyenkor előfordult, hogy a maszkírozott legények nagyobb bátorsággal ölelgették meg a kiszemelt leányzót a háznál. Az álarc mögé rejtőzés, a jelmezviselés célja a mai napig az, hogy kicsit szabadosabban viselkedjünk, elbújjunk a hétköznapi valóság elől.

A rönkhúzás hagyománya az Őrségből ered, de zalai településeken is felbukkan.

Mivel a farsang az esküvők időszaka is, a pártában maradt vénlányok és vénlegények csúfolására tartották meg a bolond lakodalmat. Ekkor a falu népe egy farönkre ültette a kiválasztott „menyasszonyt és vőlegényt”, majd összeadták őket, és lakodalmi mulatságot is tartottak. Akkor is eljátszották a rönkhúzást, ha az adott évben nem volt a faluban esküvő.

Önnek vannak fényképei farsangi szokásokról, álarcokról? Küldje el nekünk!