A kajszit találták a legjobbnak a Pannónia Pálinkakultúra Egyesület párlatversenyén

Mint arról korábban beszámoltunk, a Pannónia Pálinkakultúra Egyesület az önkormányzattal közösen rendezte meg a hungarikumok seregszemléjét Nagykanizsán. A viadalra kizárólag magán- és bérfőzők jelentkeztek, közel száz nevezőtől 537 mintát értékelt a több tagból álló bizottság, s úgynevezett konszenzusos formában hoztak eredményt.

Az eredményeket hét lakat alatt őrizték egy héten keresztül, ezért különösen nagy érdeklődés mellett zajlott azok kihirdetése. A sormási rendezvényen először Cseresnyés Péter miniszterhelyettes köszöntötte a résztvevőket. Mint elmondta: a verseny minden magyarnak fontos, hiszen büszkék vagyunk erre a nemes italra.

– Az idősebb generáció még emlékezhet arra, amikor a pálinkafőzés a rendszer elleni dacként létezett, hiszen tiltották – fogalmazott. – Főként az idősebb férfiak zárt kapuk mögött készítették, s csak titokban kóstoltatták meg az ismerősökkel. Szerencsére elérkezett az idő, amikor a gasztronómiánk fontos részévé vált a pálinka. A finom ital pedig a gondos gazdák kezei között még jobb lesz, hiszen hajlandók tanulni, tapasztalatot szerezni azért, hogy kitűnő minőséget állítsanak elő.

Dénes Sándor, Nagykanizsa polgármestere beszédében ugyancsak a versenyt méltatta, szerinte az irány jó, hiszen az első mustrához képest jóval több minta érkezett.

– A rendező egyesület vezetőjének, Gazdag Attilának sokat köszönhetünk, hiszen megálmodta és csapatával megszervezte a viadalt – folytatta a polgármester. – Kanizsán több gasztronómiai seregszemlét is tartunk. Van bor- és dödöllefesztivál, továbbá a fánknak és a sörnek is tartunk rendezvényt, s örülnék, ha egyszer pálinkaháza is lenne a városnak. Addig is ezen a versenyen kóstoljuk a szép, érett gyümölcsből, nagy szakértelemmel készített italokat.

A verseny bírálóbizottságának tagja, Szabadics Attila is szólt a résztvevőkhöz. Elmondta: a kanizsai párlatmustrán országos hírű, gyakorlott, vizsgázott szakemberek dolgoztak. Szigorú szakmai bírálat folyt, a kiosztott több száz érem átgondolt döntés eredménye. Sok új, vagy különleges ital is került eléjük. Kiemelte: amíg egy szilvapálinka főzésének nagy hagyománya van, addig egy citrusféle főzésében még nem rendelkezünk annyi tapasztalattal, így érdemes utánanézni, miként járjunk el. A versenyigazgató, ötletgazda Gazdag Attila beszédében kiemelte: örült annak a bizalomnak, hogy az ország minden megyéjéből és a határon túlról is ennyi tétellel neveztek. Aki érmet kap, az makulátlan, hibátlan, nagyon jó minőségű pálinkát készített. Évről évre egyre magasabbra került a léc, ugyanis a tudás, a rutin is több lett. A különféle technológiák fejlődésével az amatőrök is profi minőségű pálinkával rukkolhatnak elő.

A párlatverseny legjobb párlata címet, vagyis a Pannónia kincse elismerést a jászalsószentgyörgyi Bertalan Ignác kajszipálinkája érdemelte ki. A magánfőzők között a pilisi Mladoniczki István, míg a bérfőzetők között a kaposvári Szabó Krisztián nyert. Nagykanizsa legjobb párlata pedig a kanizsai Rácz Zoltán Valentin szőlője lett.

Kategória­győztesek, zalai eredmények. Meggy: Haszon Pálinkaház, Tótszentmárton (meggy). Szeder: Pintér Gergely, Letenye (feketeszeder). Illatos törköly: Bedike Tibor, Galambok (Irsai-törköly). Irsai Olivér szőlő: Dóra Attila, Kemendollár (Irsai). Bogyósok: Födő Zsolt, Eszteregnye (pirosribizli). Málna: Födő Zsolt (Reza málna). Alma: Rácz Zoltán (elsztár alma). Berkenye: Rácz Zoltán (madárberkenye). Illatos szőlő: Rácz Zoltán (Valentin szőlő).