Bödeházai barangolás – Kódisállásos házaktól a Határtalan madárig

Bödeházán tavaly ősztől Bedő Andrea a polgármester, aki 2014-ben lett „Az év vidékfejlesztője”, amit a Mesés Hetés Zöldút program kidolgozásában, megvalósításában vállalt szerepérét kapott, vagyis mindazon értékek meglátásáért, ami Hetésben megtalálható.

-A polgármesterek korábban az Őrségi Nemzeti Parkhoz való csatlakozást fontolgatták, de Hetés önálló néprajzi tájegység. Igaz, hogy Budapestről érkeztem, de eredetileg zalaegerszegi vagyok. Sokan kérdezik, hogy a fővárosból miért jöttem ide, az Isten háta mögé? Minden csak nézőpont kérdése. Magyarországon a fővárosról nézve minden a világ vége! De tegyük máshova a fókuszt, például Bödeházára, ahonnét csak pár száz méterre van az országhatár, ami mára újra csak képzeletbeli vonal. Itt a határtalansággal találkozunk, szabad az ember fizikai mozgásában, s lelkében is. Innét három órányira van a tenger, vagy Bécs és Budapest is, ha odavágynánk. Itt minden megvan, ami a jó minőségű emberi élethez kell, sajátos világ vesz körül bennünket. Egy kis rét, egy kis erdő, mezők szabadon álló fákkal, s olyan emberi közelség, ami máshonnan már lehet, hogy eltűnt – mondja Andrea, miközben a falut járjuk.

Látunk parkosított portákat, amelyek bárhol a megcsodálandók közé tartoznának, s ezek ellenkezőjét is, elhagyott, gaz, s önerdősült telkeket. 1930-ban Bödeháza lakosainak száma 435-, a mostanra hozzá tartozó Szentistvánlaknak pedig 170 volt. Ma együttesen ötvenen lakják a falut…

-A második világháború után itt húzódott a vasfüggöny. Ezekben a falvakban építési, betelepülési tilalom volt, aki csak tehette máshol próbált új életet kezdeni. Mára egyre többen vásárolnak portákat, nem is egyet, hanem többet is egymás mellett. A telkeket összevonják, és nagy teret alakítanak ki maguk körül. Turizmusból is egyre többen szeretnének megélni, ezért kiadják a házukat, vendégeket fogadnak – mutat meg egy ilyen épületet Andrea. Pár házzal odébb, Káldi László köszön ránk, a felesége szüleié volt ez a porta.

- Nyugdíjasként élünk Bödeházán, a kertet gondozzuk, s végtelenül nyugodt életünk van. Szemben velünk a felségem testvéré a telek, ők Vas megyében élnek, de nagyon szeretnek idejönni – meséli. Szemben a hatalmas kert gondosan nyírt füvével, pihenő berendezéseivel, kis tóval, híddal, ahova rózsalugason át vezet az út, szökőkút, s egy modern, télikerttel rendelkező ház. Létra nyúlik fel az öreg gyümölcsfára, amelyre madárodút függesztettek, s a gyermekeknek egy fára épített kis szobája is van...

- Egy szlovén házaspár is hasonlóan nagy telken parkosított, állított fel faházakat, s ők is szeretnének vendégeket fogadni. Mások egy idegenforgalmilag felkapott helyről érkeztek, mert csendre, nyugalomra vágytak, Bödeházára jöttek a nagy nyüzsgés elől. Ez az egyik oldala a jelenünknek. A másik, az elhagyott, faluképet rontó porták, melyeket szeretnénk megszüntetni. Ezek többségét a kilencvenes években vásárolták meg többnyire németek, s vannak, akik azóta sem jártak itt. Ez több zalai falunak gondja. A megoldások csak jogi úton elképzelhetők, hogy megváltozzon a helyzet, de nem adjuk fel.– mondja Andrea.

Bödeházának két temetője is van, ezekben is felfedezünk érdekességeket. Az eredetei Bödeházaiban öntöttvas kereszteket, a szentistvánlakiban mosott kaviccsal díszített beton feszületeket. Bödeháza történelmi falurész 1335-ben, az első írásos említésben Bedelaka volt. Szentistvánlakot eredetileg Jósecnek hívták, a település nevét 1908-ban változtatták meg, a falu első ismert, hiteles említése Jalseuch változatban 1335-ből való. 1935-ben csatolták Szentistvánlak települést és határát Bödeházához. A szentistvánlaki falurész esik közelebb a határhoz, ahol az erdőben található a szlovén-magyar határvonalnál a Hetés Barátság Park, mely 2014. május 10-én nyílt meg a Mesés Hetés Zöldút kialakítása során. A program megvalósításával 2014-ben elnyerték a Magyar Tájdíjat, 2015-ben pedig az Európa Tanács Táj Díját is megkapták, amit 2016-ban adtak át és az emléktáblát itt helyezték el, a szlovén határon Zsitkóc és Bödeháza között. A parkban látható Balog Anita és Árvay László Határtalan madár című szobra, amit az erdőben összegyűjtött, határt elválasztó régi szögesdrótból alkottak.

- Hetés mindaz, ami érték a térségben fellehető, beleértve a hagyományokat, a gasztronómiát, a népművészetet, az építészetet. A falunkban még két kódisállásos ház található. Az önkormányzat székháza mögött áll a kulturpajtánk, s a kemencénk. Az utóbbi előtt lévő nagy asztal a gyúródeszka, ami mellett akár négyen is dolgozhatnak. Minden tavasszal megrendezzük a Hetés vendégül lát programot, ami most a koronavírus járvány miatt elmaradt ugyan, de minden lakó kapott ezen a napon egy szentképet, mert a kápolnába sem lehetett menni és hetési kerek perecet, amilyen finomat csak kemencében lehet sütni. Ősszel rendezzük a hetési vásárt, amit nagyon szeretnénk megtartani, reméljük, akkor nem lesz korlátozás. Ez a bezártság, a határ lezárása rosszul érintett bennünket, hiszen a falu fejlődésének egyik lehetőségét a turizmusban látjuk. Ráébresztett bennünk újra, hogy milyen érzés is a bezártság. Ami talán jó, hogy a tömegturizmus helyett a fenntartható turizmus felé fordul Magyarország, és a kisebb településeken élők is pályázhatnak kiadó szobák felújítására. Bödeházán is gondolkozunk ilyenben – mondja Bedő Andrea, s miután megtekintettük a szentistvánlaki kápolnát, visszavisszük a kulcsát őrzőjének, Csuka Ferencné Irma néninek, aki helybéli születésű, 82 évet megélt asszony:

- Nem volt könnyű életünk, sokat megértünk szeretetben. Alig várom, hogy találkozhassunk a kápolnában, bár már csak hárman vagyunk öregasszonyok, akik rendszeresen összejövünk– említi Irma néni. Régen a dobronaki templomba jártak a bödeháziak a miseúton, de Trianon után a szomszédos Gáborjánházán templom épült, amit most újítanak fel. Lendvai Zoltán plébános elmondja, a szombathelyi püspökségtől kaptak erre 5 millió forintot, s Trianon gyászévében, az egész Zala vármegye összefogásával az 1934-ben épült templom megújítását augusztus 15-re, a búcsúra szeretnék befejezni. Új ablakok készültek, felújítják a tornyot, a tető héjazatát és a tetőt, valamint a templombelső festése is megvalósul. A templomban tábla is hirdeti: „1927-1934. Az ősi lendvavásárhelyi plébániatemplom helyett, amelyet Trianon elszakított, épült ez a templom az elárvult öt község hívei számára, hogy benne az ép Magyarországért is feltörő imákat meghallgassa a magyarok Patrónája.”

- A látnivalók minden faluba hívják az ide érkezőket. Hetés tájértékekben kiemelkedően gazdag, a négy faluban és határában 63 értékes látnivalót találtunk, amikor a zöldutas mintaprojektet készítettük – mondja elköszönésünkkor Bedő Andrea, azzal, hogy sok értéket találunk a másik két faluban, Szijártóházán és Zalaszombatfán is.

(Folytatjuk)

Kapcsolódó cikkünk:

https://www.zaol.hu/kozelet/helyi-kozelet/zalai-tajakon-kiallitas-lentiben-barangolas-hetesben-4287701/