Már nem elkergetni akarják a baglyokat Orosztonyban

– Elmondhatjuk, hogy egyre jobb érzésekkel vághat neki a szokásos nyári gyöngybagolyfelmérésnek egy természetvédelmi szakember manapság – részletezte Klein Ákos. – Amerre csak járunk Zala megyében, mosolygós, az élővilág helyzete miatt aggódó és ráadásul cselekedni is kész épülettulajdonosok nyitnak nekünk ajtót.

Az elnök elmondta: gyöngybagolyból (Tyto alba) a legjobb években is legfeljebb körülbelül 1000 pár költhetett az országban. A faj ­gondjait elsősorban az okozza, hogy képviselői nem természetes élőhelyeken, hanem emberi épületekben (istállók, tehenészetek, magtárak, templomtornyok) telepednek meg, sorsuk pedig erősen függ a tulajdonosok hozzáállásától.

Eddig jutottunk a beszélgetésben, amikor „riasztás” futott be Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből a Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány ügyeleti telefonszámára: egy családi ház padlására költöztek be ott a madarak.

– A régi beidegződések alapján először kicsit megijedtem, hogy épületlezárásban és kilakoltatásban kell tanácsot adnom – foglalta össze a történetet Klein Ákos, mi­után letette a telefont. – Ám újra kellemesen csalódtam: a tulajdonos abban kért útmutatást, hogy miként lehetne megőrizni a baglyokat a padlásán. Pedig pár cserepet már lesodortak, fura hangokat adnak ki, potyog a köpet, néha pedig a zsákmányul hozott pocok is. A házigazda vállalta, hogy költőüreget készít a baglyoknak, hogy jövőre is költhessenek, de mégse ázzon a ház.

Az alapítványi elnök elmondása szerint az ilyen „barátságos” hozzáállás egyre gyakoribb Zalában is. Egy tehenészet tulajdonosa hétpecsétes titokként őrzi a gyöngybagoly-költőláda hollétét, nehogy egy tájékozatlan dolgozója kárt tegyen benne. Máshol a templomgondnok vállalta, hogy szerkezetet készít a gyöngybagolyláda alátámasztására. Egy kedves plébános maga ellenőrzi a ládát, és várja a baglyok visszaérkezését a toronyba. Bucsuta község önkormányzata pedig oszlopláda felállítását kezdeményezte a településen.

– Ebben az évben mostanáig 62 költőhelyet ellen­őriztünk a megyében, és 20 templomtoronyban, gazdasági épületben vagy kifejezetten a gyöngybaglyoknak állított oszlopládában találtunk költést – mondta Klein Ákos, kiemelve: ez hosszú évek óta a legjobb eredmény. – Szűkebb pátriánkban a gyöngybagolyvédelmi munkát 30 éve a Madártani Egyesület Zalai Helyi Csoportja kezdte, akkor 4 madárpárról volt tudomásuk. A tavalyi kedvező év után 2020-ban olyan költőhelyeket is elfoglaltak a baglyok, amelyek tíz éve üresen, bár készen várták a beköltözőket. Köszönet illet minden plébánost, sekrestyést és mezőgazdaságitelep- tulajdonost, aki engedte, hogy az épületbe kihelyezett deszka költőládában otthonra leljenek madarak. Reméljük, egyre több helyen találkozunk támogató hozzáállással, és visszafordíthatjuk e madárfaj vészes állománycsökkenését.

A ­Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány továbbra is várja mindazok jelentkezését (20/3225620, [email protected]), akik szívesen válnának „bagolygondnokká” a településükön, elősegítve egy-egy új költőhely kialakítását.