Mi lesz a tavaink sorsa? Elkészültek a költségtervek és az önkormányzatok már beadták a pályázatokat

Ahhoz, hogy ezek feladatukat újra betölthessék, több százmillió forintra van szükség, amit a tulajdonos önkormányzatok önerőből bizonyosan nem tudnak előteremteni. Némelyiknél még az önrész biztosítása is nehézségekbe ütközik, ezért elengedhetetlen az állam segítsége. A polgármesterek információi szerint van is központi akarat erre vonatkozóan. A legnagyobb kárt a miháldi és a galamboki tó szenvedte el, érdeklődésünkre a települések polgármesterei elmondták: természetesen, benyújtották pályázatukat a vis maior alaphoz.

- A 11 hektáros, két részből álló tó két gátja is megrongálódott, az egyik középen teljesen átszakadt, a másiknak pedig a vész-árapasztó

rendszere semmisült meg – bocsátotta előre Szabó Tamás, Galambok polgármestere. – A felső tó teljesen használhatatlanná vált, hiszen minden víz elfolyt belőle, az alsó rész még horgászható, de a vízszint a kívánatosnál jóval alacsonyabb és a Katasztrófavédelem vízügyi hatósága a tó fokozatos, teljes leürítésére kötelezte a horgászegyesületet. Az első szakértői vélemények alapján 340 millió forintra lenne szükség ahhoz, hogy a sérült gátak javítása megkezdődhessen. Tudni kell, hogy a tónak a horgászati funkció mellett árvízcsúcs-csökkentő szerepe is van: a környező dombokról lefutó csapadékot összegyűjti és szabályozottan engedi a falu felé. Bonyolítja a helyzetet, hogy a tónak négy önkormányzat a tulajdonosa. A pozitív pályázati elbírálás nem jelent 100 százalékos finanszírozást, hisz a tulajdonos önkormányzatoknak (Zalakomár, Galambok, Balatonmagyaród és Zalaszentjakab) önrészt kell vállalniuk, ami akár a 30 százalékot is elérheti. Mi reménykedünk, hogy az önrész mértéke nem haladja meg a 10 százalékot, ami így is 34 millió forintot tenne ki. A tulajdonos települések költségvetése nem rendelkezik ekkora tartalékkal. Zalakomár tulajdoni hányada 50 százalék feletti, így az övék lenne a legmagasabb anyagi teher, Galambok tulajdonrésze 21,9 százalék. Ez is nagy kihívás, ráadásul a gátszakadáskor 1 hidunk teljesen megsemmisült, 2 pedig megrongálódott. Ezek helyreállításához szintén vis maior pályázatot adtunk be, természetesen itt is önrésszel kell számolnunk. Nagyon nagy szükségünk lenne központi segítségre...

Solymos Lajos, a tavat üzemeltető Galambok és Vidéke Horgászegyesület elnök érdeklődésünkre azt mondta: az „alsó” tóban még maradt annyi víz, hogy a halak bírnak benne létezni. Ezen a részen horgászok is vannak – igaz, közel sem annyian, mint korábban.

- Ebből kellene teljesen leengedni a vizet, amit azonban mi nem szeretnénk, mert az feltételezi a halak lehalászását – jelezte. – Utóbbi azonban gyakorlati szempontból kivitelezhetetlen, mert a meder tele van tuskókkal. Azt gondoljuk, van más, alternatív megoldás is a gát megjavításához, amihez nincs szükség a vízleeresztésre.

S habár a mostani helyzet nagyon rossz az egyesületnek, melynek így a napijegyekből tervezett bevételei elmaradnak, de ahogy az lenni szokott, minden rosszban van valami jó is – az elmúlt évek enyhe telein a tó vize nem fagyott be, így az egyre nagyobb teret hódító nádat nem tudták levágni. Most alkalmasak ehhez a körülmények...

Miháld

Miháldon gyakorlatilag megsemmisült a 7 hektáros tó, minden víz elfolyt belőle. Mint arról Gerő Sándor polgármester tájékoztatott: 30 oldalas terv készült arra vonatkozóan, hogyan lehetne helyreállítani a záportározójukat.

- A tó tulajdonjoga átkerült az önkormányzathoz, eddig ugyanis az azt működtető horgászegyesület volt a tulajdonos, az első kárigényünket erre hivatkozva utasították el – magyarázta Gerő Sándor. – Miután megtörtént a tulajdonosváltás és annak földhivatali átvezetése, ismét beadtuk a kárigényünket, amit újfent elutasítottak azzal az indokkal, hogy a káresemény bekövetkeztekor nem az önkormányzat volt a tó tulajdonosa. Így állunk most, van egy 30 oldalas műszaki tervünk a helyreállításhoz, aminek a költsége közel 265 millió forint lenne – most már csak a finanszírozási hátteret kellene megtalálnunk. Az elutasító levélben volt egy bizakodásra okot adó mondat, azt írta az illetékes, hogy van lehetőség az egyedi elbírálásra, de az majd csak az év vége felé realizálódhat, gondolom a költségvetési keret aktuális állapotától függően.

Surd

Surdon nem szakadt át a gát, „csak” a víz folyt el részben a kialakult buzgárokon keresztül. Itt a halak sorsa a lehalászás, mert teljesen le kell engedni a vizet a helyreállításhoz.

- Természetesen, mi is beadtuk a pályázatunkat (80 millió forintos költségtervvel), úgy gondolom, január-februárban talán lesz eredményhirdetés, aztán ha az időjárás engedni, hozzá lehet kezdeni a helyreállításhoz – vélekedett Kanász János, Surd polgármestere. – Persze, ha nyer a pályázatunk, akkor kell hozzátennünk önrészt is, aminek az előteremtése nem lesz egyszerű, de valahogy majd megoldjuk, ahogy eddig is.

Liszó

Liszón Novák Csaba polgármestertől megtudtuk: náluk a gát tetejét rongálta meg a megemelkedett vízszint. Az önkormányzat azóta elvégezte a falu területén lévő, állami tulajdonú árkok kitakarítását, s mint kiderült, ehhez állami pénz nem remélhető – a gát helyreállításához azonban még reménykednek központi szerepvállalásban, itt egyelőre nincs szó elutasításról.

Zalamerenye

Zalamerenyén 150 millió forint kellene a 11 és fél hektáros záportározó helyreállításához, tudtuk meg Herodek Miklós polgármestertől. Mint azt elmondta: beadták ők is a vis maior pályázatot.

- Ha a tó sérült elemeinek helyreállítása nem történik meg, egy nagy esőzés komolyan veszélyezteti majd eztán is a falut – jelentette ki Herodek Miklós. – „Csak” részleges gátszakadás következett be a jóléti víztározónkon, de a kiömlő víz így is nagy károkat okozott a faluban, a csapadékvíz-elvezető rendszerben is, a kultúrházunkon pedig szó szerint átfolyt a sáros áradat. Ezért nagyon reménykedünk az állami segítségben.