Zalaegerszeg nevezetes személyiségei a 19.-20. században címmel tartottak konferenciát

A levéltáros, muzeológus, könyvtáros kutatók előadásai előtt Balaicz Zoltán polgármester szólt arról, hogy az önkormányzat kiemelt jelentőséget tulajdonít a helytörténeti kutatásoknak, ezért a költségvetésben is biztosít erre forrást, de a TOP helyi identitást erősítő pályázatai is szolgálják ezt a célt. Jelezte, a köz figyelmére érdemes személyiségek életének megismerésén túl a régi épületek megőrzése is kitüntetett feladata a városrehabilitációnak.

A dr. Káli Csaba (Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltár igazgatóhelyettese) történész elnöklése mellett zajló konferencián bemutatták a Zalaegerszegi Végrendeletek 1827-1848 kötetet, amelyet Csomor Erzsébet és dr. Kulcsár Bálint történész-levéltáros szerkesztett. Kiss Gábor, a megyei könyvtár igazgatója hangsúlyozta, a sokéves és alapkutatást feltételező kötet két elődjét követi, így már 1701-től kezdődően követhetjük nyomon a város adott korbeli gazdasági, társadalmi állapotát, illetve a feudális és a polgári kor határán bekövetkező változásokat.

Az előadások sorát Béres Katalin főmuzeológus (Göcseji Múzeum) nyitotta, aki Hári Emma (1916-1998) költő életpályáját tárta a hallgatóság elé, majd Megyeri Anna beszélt Kaszter Ödön (1874-1941) gyógyszerészről. A végrendeleteket is szerkesztő Dömötör János (1791-1853) jegyző munkásságát dr. Kulcsár Bálint mutatta be, jelezve, a hivatalnok olyan korszakban állt a város szolgálatában, amikor a választott városbírák és tanácsnokok egy része még írástudatlan volt, így a jegyzőre nagy felelősség hárult. Árvay Sándor (1826-1914) első zalaegerszegi önkéntes honvéd arcélét Molnár András, a megyei levéltár igazgatója rajzolta meg. Segítségére volt Árvay Sándor visszaemlékezése, amelyet a Göcseji Múzeum őriz. Kiss Gábor Udvardy Ignác (1848-1920) iskolaigazgatót választotta előadása tárgyául, s ez alkalmat adott a korszak egerszegi iskola- és sajtótörténete felvillantására is. Dr. Foki Ibolya főlevéltáros a XX. század elején népszerű Donászy Ferenc (1858-1923) író munkásságát vette górcső alá, megismertetve a történelem és az egzotikus tájak iránti vonzódásával. A festőnek, szőnyeg- és ékszertervezőként is sikeres Háry Gyula (1864-1946) festőművészről dr. Kostyál László múzeumigazgató szólt, Briglevics Károly (1878-1957) ügyvédről dr. Paksy Zoltán főlevéltáros, Kakas Ágoston (1878- 1966) nyomdászról pedig Szabóné Simon Beáta levéltári könyvtáros. Az előadások később könyvalakban is napvilágot látnak, a Végrendeletek... kötet a levéltár kutatószolgálatánál már elérhető.