Az Armada-klubtársak tartják a hagyományt

- Baráti társaságunk sok-sok éve szorgoskodik már együtt az év vége fele, jellemzően a két ünnep között. Idén először úgy gondoltuk, hogy mehet egyszerre a két folyamat, a kolbásztöltés és a kocsonyafőzés, hiszen elegendőek vagyunk hozzá – mondta el érdeklődésünkre a házigazda. - A kolbásztöltés során nem rugaszkodunk el a hagyományoktól. A különbség csupán csak annyi, hogy mind az ötünk, ki-ki saját ízlése szerint állítja be a fűszerezést. Így mondhatni ötféle készül. A kolbászhoz való húst közösen vesszük meg. Tíz kiló mennyiséget tekintve 50 százalék sertéshúsból, 30 százalék zsiradékból és 20 százalék marhahúsból állítjuk össze a megfelelő arányt. Töltés után két napig hagyjuk szikkadni, száradni a kolbászokat, aztán füstölőre tesszük egy-két napra. Korábban készítettünk csípős kolbászt is. De azt gondolom, hogy egy kellően fűszerezett kolbász, sokkal jobban esik és inkább eszem mellé csípős paprikát, ha úgy kívánom. Nyilván, hogy a végeredmény egy igazán jó minőségű kolbász legyen, kell egy kis házi pálinka és forralt bor. Legfőképpen azért, hogy a jó hangulat is meglegyen a munka dandárjához.

A kocsonyát nem szabad forralni, sem vízzel pótolni. Hagyni kell, hogy szépen gyöngyözzön, mondta Lahocsinszky Péter. A 45 liter két füstölt csülköt, egy kilogramm bürkét, hat körmöt, száraz húst, zöldséget, sárgarépát, fehérrépát, valamint rengeteg vöröshagymát és fokhagymát tartalmazott. Míg a kocsonya a kondérban tette a dolgát, a baráti társaság tagjai bélbe töltötték a kolbászt. A mintegy másfél-két méteres rudakat csigavonalban feltekerték, majd tetszés szerinti hosszúságban feldarabolták azt. Estére a kocsonya is elkészült. A levét leszűrték, a húsokat és a zöldségeket tányérokba porciózták, amit felöntöttek ízletes levével.