Gálaest Zalaegerszegen, a magyar kultúra napján

Román Andrásné népi iparművészi pályafutása 2001-ben kezdődött. Sok csipkekészítési technikával dolgozik, kedvenc területe a hajócsipke. Szakmai kihívást jelent számára a tervezés és kivitelezés, leginkább ékszereket és ruha-kiegészítőket készít. 2006-tól a csipkekészítés mellett sok időt fordított kutatásra is, a Nagykanizsai Thúry György Múzeumban és a Lendvai Múzeumban a hetési dísztörölközőket kutatta. 2007-től tanulmányozta a horgolt-varrott technikájú Pannónia-Győrffy csipkét, amely a 20. század első felében élte virágkorát. A kutatás összegzéseképpen részt vett a Magyar Néprajzi Társaság által kiírt pályázaton, ahol „A Pannónia csipke újrafelfedezése – a Győrffy család és a Pannónia csipke története” című munkáját a zsűri kiválónak értékelte. 2012-ben csipkekészítőként megkapta a Népi Iparművész címet. Tagja a Zala Megyei Népművészeti Egyesületnek, a Zalai Csipkeműhelynek és az Országos Csipkekészítő Egyesületnek.

Horváth Imre 1997 óta dolgozik a Göcseji Múzeumban, mint farestaurátor. Az intézmény támogatásával elvégezte a Képzőművészeti Egyetemet, ahol fa-bútor tárgyrestaurátor művész végzettséget szerzett. 2016 óta vezeti a múzeum műtárgyvédelmi osztályát. Nyitott az új ismeretekre, folyamatosan törekszik a szükséges új információk, kompetenciák, módszerek megismerésére és elsajátítására, majd az így megszerzett tudás hasznosítására munkája során, átadva új ismereteit kollégáinak is. Rendszeresen részt vesz szakmai továbbképzéseken, konferenciákon és tanulmányutakon, jelen van szakmája országos közéletében is. Feladatkörét a múzeumban megbízhatóan, nagyfokú önállósággal végzi, tevékenysége az intézmény munkájának egyik legfontosabb láncszeme. Beosztottjait nagy szakmai hozzáértéssel és kollegiális empátiával irányítja. A vármegyei hatókörű múzeum munkatársaként ellátja a megyei állományvédelmi felelős feladatkörét is, ennek keretében rendszeresen megfordul a vármegye múzeumaiban, felméri az ott őrzött műtárgyállomány tárolási körülményeit, szakmai tanácsokat ad a problémás helyzetek megoldására, segítséget nyújt pályázatok összeállítására. Műtárgyvédelmi tevékenysége mellett az intézményi kiállítások tervezésének és építésének egyik irányítója. Részt vesz a múzeum ismeretátadási tevékenységében is, munkáit publikációk, előadások keretei között is bemutatja. Jó viszonyt ápol kollégáival, pozitív szemléletével is elősegíti a jó munkahelyi légkör fenntartását. Munkájával, igényességével, szorgalmával komoly szerepet tölt be a Göcseji Múzeum eredményeiben, szakmai sikereiben.

Pozvai Andrea a népi kézművességgel középiskolás korában, a gébárti Kézművesek Háza gyermek- és ifjúsági táborában került kapcsolatba, mely örök elköteleződéssé vált élete további részében. A gimnázium elvégzése után Gébárton a Zala Megye Népművészetéért Alapítvány Kézműves Szakiskolájában bőrtárgykészítő képzésben vett részt. 2000-2002 között a budapesti Népi Mesterségek és Művészetek Szakközépiskolájában népi játszóházi foglalkozásvezetői, közművelődési szakember és bőrtárgykészítő népi kismesterségek oktatója képesítéseket, 2013-ban gyékény-, szalma- és csuhétárgykészítő OKJ-s szakmai végzettséget is szerzett. 2001-től tagja a Zala Megyei Népművészeti Egyesületnek, munkatársa a Kézművesek Házának. 2012-ben játékkészítő szakágban elnyerte a Népművészet Ifjú Mestere címet. 1999-től a Zala Megyei Népművészeti Egyesület adminisztrátora volt, így 25 éve van a pályán. Szakterülete iránt elkötelezett, precíz, ötletes, munkája során játszóházi foglalkozásokat, mesterség-bemutatókat tart gyermekek és felnőttek részére, több népi ihletésű társasjáték megalkotója, az alkotóházról foglalkoztatófüzetet, a pandémia idején komplex online játszóházi foglalkozási anyagot készített. Bőrtárgykészítőként a helyi, megyei, regionális, országos és nemzetközi pályázatokon, kiállításokon rendszeresen találkozhatunk munkáival. A Hagyományok Háza zsűri bizottságának és a Népművészeti Egyesületek szövetsége ifjúsági bizottságának tagja. Hosszú évekig a Zala Megye Népművészetéért Alapítvány titkára volt, jelenleg a Népi Kézműves Alkotóházak Egyesülete Felügyelő Bizottságának vezetője.

Kereki Judit 1981-ben, a főiskola elvégzése után helyezkedett el az akkori József Attila Városi Könyvtárban, mint olvasószolgálati könyvtáros, ahol immár 42 éve dolgozik, 30 éve pedig vezetője a könyvtár olvasószolgálati csoportjának. Szakmai tudását folyamatosan gyarapította, a főiskola után egyetemi végzettséget szerzett, szakmai továbbképzéseken vett részt. Ez alatt az idő alatt sok emlékezetes irodalmi rendezvénynek, író-olvasó találkozónak, vetélkedőnek volt a szervezője, ennek köszönhetően a kortárs irodalom szinte minden jeles képviselője megfordult a könyvtárban. Fontosnak tartja a középiskolás korosztállyal való foglalkozást is, rendszeresen szervez könyvtárbemutató órákat, rendhagyó irodalmi foglalkozásokat, közreműködésével zajlott több éven keresztül az ennek a korosztálynak szóló könyvtárhasználati vetélkedő, és az évenként megrendezésre kerülő szavalóversenyek lebonyolításában is aktív szerepet játszik. Közvetlen személyiségének köszönhetően baráti kapcsolatot ápol több civil szervezettel. Nemcsak a József Attila Könyvtárban szervezett vetélkedőket, hanem más művelődési intézmények, iskolák is több esetben vették igénybe tudását, segítségét. 1998-ban negyedmagával hozta létre a József Attila Városi Könyvtár Olvasóinkért Könyvtári Alapítványt, melynek napjainkban is kuratóriumi tagja, több mint 20 éven át szervezte és vezette a könyvtár általános iskolásoknak szóló nyári balatoni olvasótáborát. A Zalai Könyvtári Levelezőben folyamatosan tudósított, beszámolt a rendezvényekről, a könyvtár életéről. A fiatal kollégák mentora, segítője. Tapasztalataival, tanácsaival segíti a munkájukat, beilleszkedésüket. Elhivatottsága, szakmai tudása példaadó. Kollégái számíthatnak rá, ötleteivel, munkához való pozitív hozzáállásával ma is aktív mozgatórugója a könyvtár életének.

A Zalaispa Zrt. az elmúlt években komoly támogatóként szerepelt az egészségügy és a nem látványsportok területén, majd bővítve szponzorációs körét, a Keresztury Dezső Városi Művelődési Központ és a Városi Hangverseny- és Kiállítóterem zenei rendezvényeinek támogatásával is hozzájárult ahhoz, hogy a közművelődési intézmények több sikeres zenei rendezvényt is meg tudjanak valósítani a koncertlátogatók megelégedésére.

S. Varga Pál (1955) magyar irodalomtörténész, pedagógus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a klasszikus, illetve 19. századi magyar irodalom, líratörténet és kritikatörténet. 2003 és 2008 között a Debreceni Egyetem Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézetének, 2010-től pedig a Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének igazgatóhelyettese, 2016-tól igazgatója. Több mint száznegyven tudományos publikáció szerzője vagy társszerzője. Publikációit magyar és angol nyelven adja közre.