A Tisza család Bibliáját is bemutatták

A jelenlegi kerkafalvi református templom építésére egy tűzeset miatt volt szükség, a gyülekezet korábbi temploma 1911-ben esett a lángok martalékává. A Fliegner Ede körmendi építész tervei alapján zajló munkálatok 1913 nyarára fejeződtek be. A neogótikus stílusú templom függőlegesen három részre tagolt főhomlokzatát sugaras rózsaablak, illetve csúcsíves lezárású toronyablakok díszítik. Belső liturgikus terét U-alakú karzat fogja össze, amit öntöttvas oszlopok tartanak. A karzatra csigalépcső vezet.

A kerkafalvi református templomban tartott hálaadó istentiszteleten Köntös László, a Dunántúli Református Egyházkerület főjegyzője hirdette az igét. Mellette Szakál Péter esperes, Ferenzti Sándor egyházmegyei lelkészi főjegyző és Hodánics Péter Csaba szentgyörgyvölgyi lelkész.

A templom magasba szökő, kecses tornyában két középnagyságú bronzharang található, ezeket 1912-ben Temesváron, Novotny Antal műhelyében, és 1924-ben, a csepe Harangművek Rt. üzemében öntötték.

Mindezen adatokat az a kiállítás is tartalmazza, melyeket a hálaadó istentiszteletet követően nyitottak meg a település egykori iskolaépületében. A Száz esztendős templomok a Kárpát-medencében címet viselő tárlatot a Samodai József Zuglói Helytörténeti Műhely felkérésére Millisits Máté művelődéstörténész állította össze, s első alkalommal látható térségünkben. A jövő hét végéig látogatható kiállítás azon szakrális épületeket mutatja be, melyeket a XX. század első felében, zömében az 1910-es években szenteltek. Nem minden száz évvel ezelőtt épült templom műemlék, a kerkafalvai azonban az hívta fel az épületek közti igen fontos különbségekre a figyelmet a tárlat megnyitója apropóján Millisits Máté, aki hozzátette még: ez a besorolás a jelenlegi felújítás során kifejezetten segítette a kerkamenti református társegyházközséget, hiszen így tudtak a munkálatokhoz pályázati támogatáshoz jutni.

Millisits Máté művelődéstörténész látható a Tisza család Bibliájával Fotó: a szerző

- Van még egy adat, amire érdemes felhívni a figyelmet - folytatta a művelődéstörténész. - A kerkafalvi templom építése 54 500 korona költséget jelentett, ezzel szemben a budapesti fasori református templom, amit Európa protestáns templomépítészete csúcsának tekinthetünk, mintegy 750 ezer koronába került. Nem véletlenül, hiszen iparművészeti, illetve művészettörténeti szempontból az egész kontinensünkön nincs annál jelentősebb református templom. Millisits Máté hozzátette: a kerkafalvi templom ennél ellenére nemcsak megfelel valamennyi funkciójának, de az őrségi szakrális építészet egy különleges alkotása is.

A kerkafalvi volt iskolaépületben még egy tárlat látható, amely a 425 éve keletkezett Vizsolyi Bibliát mutatja be. A tíz nagyméretű tablóból álló kiállítási anyag a Károli Gáspár által lefordított Szentírás különböző szempontú bemutatására törekszik. Információkat tartalmaz többek között magáról a kötetről, annak fel-építéséről, továbbá a fordítás körülményeiről is.

- A Vizsolyi Biblia magyarázatos biblia volt, amely tartalmazta a deuterokanonikus, más néven apokrif könyveket is - mondta utóbbi tárlat kapcsán a művelődéstörténész. - A Vizsolyi Biblia nyomtatása 1589. február 18-tól 1590. július 20-ig tartott. Példányszámát illetően ilyen pontos adataink már nincsenek, a kutatók szerint 7-800 példány készülhetett belőle, ebből jelenleg 53 darabról tudunk, amelyeket szerte a világban egyházi és állami könyvtárakban őriznek.

Millisits Máté a kiállításmegnyitóra egy különlegességet is magával hozott, az 1750-ben nyomtatott Bibliát, amely 11 évre rá a dunántúli református egyházkerülettel is szoros kapcsolatotban álló Tisza család tulajdonába került, azt Tisza Kálmán és Tisza István is forgatta.